Törökszentmiklós is megsínyli a járványt, de nincs vészhelyzetben

Pásztor Gábor

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint a gépjárműadó elvétele,  az iparűzési adó csökkenése és a vészhelyzettel járó plusz feladatok miatt mintegy kétszáz önkormányzat csődbe mehet. Mint mondja, főleg azok vannak nehéz helyzetben, amelyek intézményi rendszert működtetnek, ám adóbevételeik szűkösen fedezték ezt még békeidőkben is. Törökszentmiklós intézményi rendszert is működtet, adóbevételei sem bőségesek, felmerülhet tehát a kérdés, beletartozhat-e a TÖOSZ elnöke által jósolt kétszáz település közé. Ezt a kérdést jártuk körbe Markót Imre polgármesterrel.

– Polgármester úr! Mielőtt a részletekbe mennénk, röviden összefoglalva mit mondana: vészhelyzetben van-e Törökszentmiklós, kellett-e, kell-e megszorító intézkedéseket hozni, vannak-e a városnak tartalékai, s azokkal, ha a helyzet úgy adódik, meddig lehet kihúzni?

– Mi nem érezzük úgy, hogy vészhelyzetben lenne a város, Törökszentmiklóson egyelőre szerencsére szó sincs csőd- helyzetről. A gépjárműadó kormányzati elvétele miatt. a költségvetést át kellett dolgozni, ami részben az intézményeket érintette negatívan, részben kisebb beruházásokról kény- szerültünk lemondani, de ez komoly gondokat nem okozott. Azt a kevés tartalékkeretünket, amivel a költségvetést terveztük, meg tudtuk őrizni, s ha újabb csapások nem sújtanak bennünket, ebben az évben nem kell a jövőtől aggódnunk.. Némi bizonytalanságot az okoz, hogy nem tudjuk, az idén tervezett adóbevételeink hogyan teljesülnek majd. Egyébként a helyi iparűzési adó majd jövőre mutatja meg, hogy valójában milyen gazdasági visszaesést okozott a járvány Törökszentmiklóson, hisz akkor fogják a vállalkozások az idei évi teljesítményük után az adót bevallani és befizetni.

– Nem egy településen az önkormányzat nem küldi el a dolgozókat, de kénytelen egy időre intézményeiben a kormányzati intézkedések következményként  állásidőt – amely alatt illetmény nem jár – elrendelni. Nálunk előfordult-e ilyen?

– Nem. Intézményeink egy része ugyanúgy működött, mint a vészhelyzet előtt, máshol az éves szabadság kiadásával, a munkák átcsoportosításával kerülték el a krízishelyzetet. A polgármesteri hivatalban a kisgyermekes anyák közül, akik az iskola, ill. óvoda bezárása miatt nem tudták hová elhelyezni gyermeküket, többen távmunkában dolgoztak. Senkitől nem vontunk el bért, senkinek nem csökkentettük a munkaidejét, s főleg, senkit nem küldtünk el.

– „Békeidőben” az önkormányzati konyha kiknek, hány fővel, hány adag ételt készít? És most? Mennyi dolgozónak nincs munkája, amióta az óvodák, iskolák bezártak? Velük mi van? Ugyanez a kérdés a kulturális intézmények alkalmazottaival, óvónőkkel kapcsolatosan is, hiszen egyik helyen a rendezvények maradtak el, az óvodák pedig bezártak.

– Normális viszonyok között 18-19 fő készíti és szolgáltatja a konyhánkon három iskolának s egy kivételével az összes óvodának napi mintegy 1900 adag ételt. Március 18-tól ez lecsökkent kb. 500 adagra, de munka nélkül senki nem maradt. Konyhafőnök, főszakács, gazdaságis, ételszállítók akkor is kellenek, ha negyed annyit főznek, a konyhán is voltak szabadságolások, átcsoportosítások.

A kulturális intézményekben elvégezték a későbbre tervezett karbantartásokat, könyvtárrendezési feladatokat. A dolgozók egy része komoly szerepet vállalt a hetven év fölöttiek segítésében, ellátásában, többen vállalkoztak a maszkvarrásra. Hasonlók mondhatók el az óvónőkről is.

– Nyilván Törökszentmiklóson is visszaesett a helyi vállalkozások termelése, így csökken a helyi iparűzési adóból való bevétel is. Körvonalazódik ezzel kapcsolatosan valamilyen kép? Honnan, miből hiányzik majd a kieső összeg?

– A legnagyobb adófizetőink a  közüzemi szolgáltatók – áram, gáz, víz -, náluk természetszerűleg nem csökkent a termelés, így az általuk befizetett adó összege sem csökken. A város legnagyobb cége, a CLAAS szokásos nyári leállását előre hozta tavaszra, már be is indult a munka, nincs arról tudomásunk, hogy termelésében jelentős csökkenés következett volna be. Igazából a legkisebb vállalkozásokat érintette súlyosan a vírusjárvány, közülük sokan adták vissza vállalkozási engedélyüket. Számukra a járvány személyes, egzisztenciális tragédia, de a legnagyobb együttérzésem mellett is azt kell, mondjam, a város adóbevételeit ez nem igazán érinti.

– Akadnak önkormányzatok, amelyek kénytelenek felfüggeszteni minden tevékenységet, amely nem kötelező feladatként hárul rájuk, minden olyan fejlesztést befagyasztanak, amelyet akár részben saját forrásból terveztek megvalósítani. Mi is nyertünk pályázatokon. Kell-e ezekhez önerő, biztosított-e ez?

– Nincs olyan tervezett fejlesztés, amit leállítottunk. A VEGYTEK  felújítása a végéhez közeledik, ahhoz az önerő biztosított volt. A később nyert pályázatok, az iskolakonyha, a 2-es számú nyugdíjas klub korszerűsítése, a bölcsőde építése, önerő nélküli pályázatok voltak, és az év második felében illetve jövőre fognak elindulni. A Hársfás út felújításához, a bölcsődekonyha felújításához  biztosított az önerő szintén rendelkezésre áll, ezért azok is megvalósulhatnak.

– A BM a Pénzügyminisztériummal egyeztetve azt ajánlotta, az önkormányzatok csoportosítsák át az állam biztosította, szociálistámogatásra kapott összeget. Ilyenre került-e sor? Az önként vállalt szociális juttatások módosultak-e?

– Egyik területen sem történt változás, minden megy a régiben. Amennyiben szükség lesz rá évközben, természetesen átcsoportosítunk a költségvetésben.

– Előfordult, ahol a sport- és civilszervezetek támogatását felfüggesztették a megtakarítás érdekében. Ha jól tudom, e téren az önkormányzat előrelátó volt.

– Így van. Eleve úgy hoztuk meg a határozatokat, hogy adott esetben lehetőségünk legyen arra, hogy a tervezett támogatásokat ne adjuk oda. Úgy fogalmaztunk, hogy az önkormányzat a támogatásban részesítettetekkel felfüggeszti a szerződéskötést a koronavírus járvány fenyegetettség miatt a veszélyhelyzet megszüntetéséig. A veszélyhelyzet megszűnését követően az érintetteknek nyilatkozniuk kell arra vonatkozóan, hogy a pályázatban vállalt programjukat az elszámolási időszakban, a tervezett időben vagy attól eltérő időben meg tudják-e valósítani. Azokkal, amelyek a nyilatkozatukban vállalják a tervezett program megvalósítását, szerződéskötésre kerül sor. Erre most több pályázónál remény nyílt, hiszen a legutóbbi kormányhatározat már lehetővé teszi a nyári táborok szervezését, lebonyolítását, s nem egy civil szervezet, sportegyesület kérte a támogatást e célra.

– Érdekes a strandok helyzete. Mivel az üzemeltetési feltételek szerint egy főre 4 négyzetméter vízfelületet, a szabadtéri zöldfelületeken 16 négyzetmétert kell biztosítani, a gyógymedencék pedig nem üzemelhetnek, kevesebb medencében, kevesebb vendéget lehet fogadni, ami nyilván bevétel kieséssel jár. Logikusan embert kellene elküldeni vagy kevesebb órában alkalmazni őket. Ugyanakkor az üzemeltetés feltételei közé tartozik a pénztárosok számára kesztyű, szájmaszk biztosítása, kézfertőtlenítő biztosítása a vendégeknek, a rendszeres fertőtlenítő takarítás a belső vendégforgalmi részeken, a korlátok, villanykapcsolók, vizesblokkok takarítása, fertőtlenítése. Ez viszont a korábbinál is több embert igényel. Hogy sikerült ezt az ellentmondást feloldani?

– Hasonló helyzet állt fönn, mint a konyhánál. A vendégek számától függetlenül adott feladatokat el kell végezni, s ehhez megfelelő számú ember kell. A téli időszakban szokás szerint a strand eleve csökkentett létszámmal működik, hogy most, nyitás után fel kell-e venni plusz embereket, nem tudom. Erről az ügyvezetőt kellene megkérdezni. / Ez időközben megtörtént. Róth Ervin, a Kommunális Kft. ügyvezetője azt a tájékoztatást adta, a szokásos téli-nyári létszámbővítés megtörténik, de plusz embert nem vesznek állományba. Ha szükséges lesz, inkább alkalmi munkásokat keresnek./

– Végül beszéljünk Törökszentmiklós újjászületésének 300. évfordulójáról. A város egész éves programmal készült a jubileumra Ebből már több elmaradt, gondoljunk pl. a Vécsey Emléknapra, mesefesztiválra, Vándorló Bográcsok Találkozójára, s valószínűleg ez lesz a sorsa a Pünkösdi vigadalomnak is. Viszont július és december között még komoly, jelentős eseményekre kerülne sor. Ezek megtartására még lehet remény, vagy lefújva az egész? Különös tekintettel arra, hogy több felújítás, avatás, rendezvény pályázathoz volt kötve.

– Az eredeti kormányhatározat szerint 500 fősnél nagyobb rendezvényt eleve nem lehetett szervezni. A mi nagy nyári rendezvényeink ilyenek. A Szentmiklósi Napokról, Töröki Szárnyas Fesztiválról le kellett mondanunk, mert bármi történik addig, azokat már most szervezni kellene. A tűzijáték, a koncertek biztos elmaradnak. Hogy őszre mit hoz a jövő, ki tudja.

– Mit mondana polgármester úr zárszóként?

– A járványhelyzetnek még nincs vége, valószínűleg egy második hullámra is kell számítani. Azt viszont talán kijelenthetjük, hogy az elsőt viszonylag jól átvészeltük. Nem volt megbetegedés, önkormányzati szinten mindenkinek megmaradt a munkája, gyakorlatilag komoly viszontagságok nélkül éltük át ezt az időszakot. Jelen helyzetben kell ennél több?

– Azt hiszem, nem. Köszönöm a beszélgetést

Szemtől Szembe

Megosztás