Stabil középmezőny az első évadban

A Székács Kézilabda Egyesület a 2015-16-os bajnoki idényben először szerepelt az NB/IB-ben. Az eredeti célkitűzés a biztos bent maradás volt, de végül 24 ponttal tizennégy csapat között a 8. helyen végeztek, ami a középmezőnyt jelentette. Így utólag, az ellenfelek ismeretében, a mérkőzéseken elért eredmények, a teljesítmények  tükrében jó eredmény-e ez? Esetleg lehetett volna jobb is? Erről és egyebekről kérdeztük Kovács Bélát, az egyesület elnökét.

Kovács Béla elnök

– Még az évad kezdete előtt a biztos bent maradást jelölted meg célkitűzésül. Ennél több, a középmezőny sikeredett. Elégedett vagy?

– Természetesen. A középmezőny a totálisan biztos bent maradás. Az előttünk végzőnek 5 ponttal többje, az utánunk következőnek 4 ponttal kevesebbje lett, mi lettünk tehát a választóvíz. Gyakorlatilag ezt a helyezést végig tartani tudtuk, tehát így, visszatekintve különösebb izgulni valónk nem volt.

– Lehetett volna több pontot szerezni, jobb helyezést elérni?

– Szerintem nem. Volt ugyan meglepetésszerű győzelmünk, döntetlenünk, de volt nem várt, előre nem kalkulált vereségünk is. Mindent egybe véve az elért pontszámunk reális, az előttünk végzőket megelőzni nem sok sanszunk volt.

– Említetted a meglepő győzelmeket, a nem várt vereségeket. Több mérkőzés volt, amelyeken csak hajszálon múlt a jobb végeredmény. Van rá magyarázat?

A középmezőnyben végzett csapat

– A meglepő eredmények, hajszálak általában is benne vannak a pakliban egy bajnokság folyamán. Nálunk meg különösen, hisz nem profi játékosok játszanak nálunk, a srácoknak munkahelyük van, elő-előfordult, hogy a felkészülésbe, edzésekbe beleszólt a munkahelyi elfoglaltság. Van egy konkrét dolog is, a kapusteljesítmény. Volt olyan vereségünk, pl. a TKE elleni egy gólos vagy az Orosháza elleni, ami kimondottan a kapusok számlájára írható. A tavasszal nem egy alkalommal katasztrofális volt a működésük, amit a csapat egyébként jó teljesítménye nem tudott ellensúlyozni.

Az előbb azt mondtam, nem érhettünk el jobb helyezést. Most korrigálok, mert ha jobban belegondolok, egy megbízható kapussal, kis szerencsével egy-két-három hellyel előrébb végezhettünk volna, négy-öt ponttal többet szerezhetünk.

 – A szurkolók hogy reagáltak a nem kalkulált itthoni vereségekre, különösen a nyolcgólos Ózd ellenire?

Sokat jelentenek a szurkolók

– Végül is az Ózd elleni volt az egyedüli igazi égés, de az is csak abban a viszonylatban, hogy idegenben csak három fával kaptunk ki. Az volt az igazán meglepő, nem az itthoni vereség. Mondjuk az azért túlzó volt. A többi bukta előre beírható volt, a szurkolók pedig tisztában vannak a realitásokkal. E helyt szeretnék közönségünknek köszönetet mondani szurkolásukért, jelenlétük, kitartásuk mellettünk sokat jelent számunkra.

– Az eddigiek alapján nyilvánvaló, hogy kapus poszton erősíteni kell. Máshol is?

– Mindenképpen szereznünk kell egy megbízható kapust, de szükség lenne egy balkezes átlövőre is. Sajnos ilyet nagyon nehéz találni a piacon, de mindent megpróbálunk.

 – Látsz-e jövőre előre lépési lehetőséget?

Szloska edző a mérkőzés hevében

– Talán egy-két helyet, de ez sok mindentől függ. Kapustól, egyenletesebb teljesítménytől, no meg az ellenfelektől is. Gyengülnek, erősödnek? Ki tudja? A most előttünk végzett FTC, Nyíregyháza, Szeged, Ózd, Kecskemét és Törökszentmiklós között nagyságrendi különbség van, egészen más kategóriát képeznek, költségvetésük sokszorosa a miénknek. Az élen végzett Algyőről pedig csak annyit, hogy volt válogatott játékosokat – Laluska, Vadkerti szerepeltetnek, de vannak más nagyágyúik is. És ráadásul maradnak. Megnyerték ugyan a bajnokságot, de tudomásom szerint nem akarnak felkerülni.

 Mi nem tudunk és nem is akarunk kész, nagy múltú játékosokat venni, továbbra is a miklósiakra, a miklósi fiatalokra támaszkodunk, nekik akarunk játéklehetőséget biztosítani.

– Ad valami pluszt, plusz örömet hogy a dupla költségvetéssel gazdálkodó városi riválist három hellyel és hat ponttal megelőztétek?

Győzelmet ünnepel a gárda

– Nyilván igen, de ezzel a kérdéssel behatóan nem szeretnék foglalkozni. Annyit jegyeznék meg, hogy az igazi elégedettséget az jelenti, hogy nekünk nem volt, nincs, és remélhetőleg nem is lesz tartozásunk. Se kicsi, se nagy. Meg az, hogy ezt az eredményt saját erőből, alapjában miklósi fiatal játékosokkal értük el, akiknek 70 %-a székácsos. Nem pedig szerb és montenegrói igazoltakkal.

– Elképzelhető, hogy ez a teljesítmény több szponzort, több támogatói pénzt hoz?

– Erre most nem tudok válaszolni. A TAO források megvannak, s abban is bízhatunk, hogy az eddigi támogatóink megmaradnak. De hogy bővül-e a kör, ki tudja.

– Vannak-e új, nagyszabású jövőbeni tervek?

– Rövid távon nincsenek. Szeretnénk megmaradni a középmezőnyben, esetleg egy-két helyet előbbre lépni. Tíz utánpótlás csapatunk van, őket szeretnénk fejleszteni, nekik szeretnénk több megmérettetési lehetőséget biztosítani. Magyarán, tovább szeretnénk erősíteni az utánpótlást, amelyből folyamatosan meríthet a mindenkori felnőtt csapat, és amely ez által idővel nagyobbat is előre léphet.

 – Sok sikert hozzá, köszönöm a beszélgetést.

Pásztor

Megosztás