Öreg asszony karácsonya

Elszálltak az évek. Más lett a világ, és mások már a karácsonyok is.

Egyedül maradtál. Már nincs kikért készülnöd, már csak az emlékeidben élsz.                                               

Közben azért még figyelsz, és összehasonlítod a mát a múlttal. Nagyon más, s nem csak azért, mert akkor még volt családod. Minden szebb volt, meghittebb és szeretettel teli. Nem voltunk gazdagok, de telt szép nagy fenyőfára, amit pár forintért megvettünk, majd hazavonszolva díszítettünk. Saját kezűleg főztük a szaloncukrot, az elején k még kristálycukorból, ízesítésként kakaópor és kávé vagy éppen pár csepp citrom került bele. Selyempapírba csomagoltuk, így került a fára. Színes papírból láncot ragasztottunk, és készítettük a díszeket. Később már vettünk is, bár a háború után nagyon kevés helyen maradt igazi dísz.

Volt ünnepi vacsora is. Minden hozzávalót megvehettünk a hentesnél és a közértben. A piacon órákig álltunk sorba a káposztáért, azóta sem ettem olyan jó töltött káposztát. Annak íze volt, tartósító mentesen lett készítve, tavaszig is elállt.  A legnehezebb a kenyér beszerzése volt. Órákig álltunk jókedvűen beszélgetve a sorban, mire megérkezett a kenyér. Igen, az a 3,60 -as. ű

Nem tolongtunk az ajándékok vásárlásánál, mégis mindenki azt kapott, amire éppen szüksége volt. A gyerekek babát, építőjátékot, nem volt túl nagy választék. Volt viszont öröm még akkor is, ha a szomszéd kislány vagy kisfiú is ugyanazt kapta. Ma ebből már semmi sincs. Csak nézem az eszement költekezést, nem, irigység az nincs bennem, csak döbbenet. Középkorú hölgy nyilatkozik a halasnál, ő csak egy kis lazacért és rákért jött még, mert az ugye frissen jó. Bizonyára igaza is van.                   

Én viszont már nem főzők, magamért minek. Telne rá, hiszen kaptunk “ajándékot” utalványban, jó, lazacra bizonyára nem váltható be, de lényeges ez?  Számomra nem!  Érdekes karácsonyi üdvözleteket is írnak a politikusok. Azelőtt ez nem volt. Nem tudom, van e erre igénye valakinek? Nekem nincs!

Milyen is egy öreg asszony karácsonya?  Magányos és szomorú. Emlékekkel teli. Nincs karácsonyfa, nincsenek ajándékok, hiszen már nincs, kinek adjál. Már terített asztal sincs.                                               

Viszont égnek a gyertyák! Mindazokért, akik már nem ülhetik körbe azt az asztalt. Akiknek már nem főzheted, nem sütheted meg a kedvenc ételét. Már nem vársz senkit! Már nincs kihez menned. Viszont szerencsés vagy, mert még van fedél a fejed felett, volna  miből főznöd ha éppen lenne kedved. Mert vannak nálad szomorúbb sorsúak is. Akiknek sorba kell állni egy tál meleg ételért, egy pár meleg pulóverért vagy egy takaróért.  S közben gondolkozhatsz, mi is a szomorúbb az, hogy valaki egyedül van, vagy ha valaki családban nélkülözik. Nem tudom eldönteni.                                           

Egy valamit tudok,  csak addig vagy a mai világban fontos, míg adni tudsz! A szeretet már lényegtelen. Álszentek szelfiznek a templomokban, celebek villognak a karácsonyfájukkal és az alatta lévő számtalan csomaggal. Valami tébolyult adok-veszek folyik, versengés, kinek szebb a fája, kinek díszesebb az otthona, kinek telik drágább ételekre, italokra. Egy valamit nem látok a lelkekben, vajon éreznek-e hiányt, gondolnak-e azokra, akik már nem lehetnek velük. Eszükbe jut-e, hogy az élet mulandó.                                                                                                                       

Te, aki ezeket a sorokat olvasod, felvetted a telefont? Hívtad azokat, akik barátaid és ismerőseid, és tudván tudod,  egyedül vannak már? Nekem ez volt a karácsony 2017-ben. Felhívtam telefonon  azokat akik, egyedül voltak. Csak ennyit tudtam adni magamból. 1-1 órát azoknak, akik még nálam is szomorúbbak, vagy én érzem úgy, hogy azok. Igen bőgtünk. Emlékeztünk egy boldogabb, szebb emberibb múltra, ahol fontos volt valami, ami nem került pénzbe, ingyen volt, és mégis a legnagyobb kincs a világon.

A szeretet, a család!

Ezt kívánom mindenkinek! Éljetek szeretetben, meghitt szerető családban! A többi lényegtelen.

Rosta Ágnes

Szemtől szembe

Megosztás