Orbán, a „világpolitikai tényező”

Közzétéve ekkor: 2019 május 5. 15:12

Pásztor

Érdekes kijelentéseket tett Lánczi Tamás fideszes politológus, a Századvég vezető elemzője tegnap a Magyar Nemzetben az Orbán-Trump találkozó kapcsán. Azt fejtegette, hogy az amerikai elnök meghívása annak bizonyítéka, hogy a magyar miniszterelnök mára a világpolitika  egyik meghatározó szereplőjévé vált, aki egyaránt fontos Trump és Kína számára. A kormányfő az ellenzék állításával szemben egyáltalán nincs elszigetelődve, egyre többen Európa egyik erős embereként tekintenek rá.

Lehet, hogy Lánczi hiszi is, amit mond – bár ne zárjuk ki annak lehetőségét, hogy hinnie kell -, de a tények kicsit vagy nagyon ellentmondanak állításainak. Nem csak a magyar ellenzék, a független európai és amerikai elemzők szerint is  –  bár ők is mind Soros kezében vannak – az elnöki meghívás mögött nem Magyarország és Orbán Viktor felértékelődését kell keresni, hanem jól felfogott amerikai gazdasági és politikai érdekeket.

Trump egyrészt igyekszik gyengíteni Budapest barátságos viszonyát Moszkvával és Pekinggel.Az USA vezetése ellensúlyozni akarja Kína és Oroszország Magyarországra gyakorolt hatását. Másrészt a fegyvervásárlás a másik kulcstényező a találkozó létrejöttében, a hírek szerint magyar részről egymilliárd dollárosra tehető rakétavédelmi beszerzésről van szó, amely mellett szóba jöhet a lejáró lízingszerződésű Gripenek kiváltása F-22-es vagy F-35-ös amerikai gépekkel. Ez a fegyvervásárlás óriási szerepet játszhatott abban, hogy Orbán Viktor meghívását mostanra időzítették. Ne felejtsük el, hogy a magyar miniszterelnök az utolsók között kapott meghívást a Fehér Házba.

A másik általános vélemény, hogy mi nagyon kis pont vagyunk Kína szemében, minket csak az Európa piacaihoz való bejutás egyik lehetőségeként tart számon. Megvették a görögországi Pireusz kikötőjét, ahonnan szeretnének vasúton árut szállítani Nyugat-Európába. Ehhez viszont  ki kellene építeni a Balkánon és nálunk a délkelet–északnyugat irányú összeköttetéseket. Magyarország ebből a terjeszkedésből csak akkor tudna hasznot húzni, ha itt telepítenének a vonal mellé valamiféle ipari tevékenységet is a kínaiak. Ilyen tervekről viszont nem tudni. Marad tehát nekünk a Kína gazdasági érdekeit szolgáló, minden jel szerint teljesen értelmetlen 750 milliárd forintos Budapest–Belgrád-vasútvonal, amely összeget majd Kína kölcsönöz, amely legjobb esetben is 130 év múlva megtérülő beruházás. Rosszabb esetben pedig , pusztán a tranzitdíjakból a Figyelő korábbi cikke szerint 2400 évbe telne, mire megtérülnének az elképesztően magas beruházási költségek.

De engedjük meg, hogy a fentiek csupán rosszindulatú áskálódások, semmivel nincsenek alátámasztva. Nehezebb a helyzet azzal az állítással, hogy Orbánra egyre többen Európa egyik erős embereként tekintenek. Itt már egyértelmű és cáfolhatatlan idézetek teszik erősen kérdésessé Lánczi vágyálmát. Weber, az Európai Néppárt európai bizottsági elnöki tisztségére jelőlt frakcióvezetője. a következőket nyilatkozta : 

„Világos az Európai Néppárt pozíciója, felfüggesztette Orbán Viktor tagságát,  nincs szavazati joga, nem vehet részt a néppárti találkozókon. Neki kell eldöntenie, hogy maradni szeretne-e, de akkor világosnak kell lennie az alapvető eszméinkkel és értékeinkkel kapcsolatban. Vagy kilépne, és csatlakozna a nacionalista táborhoz.

Merkel német kancellár teljes mértékben egyetért Manfred Weberrel, közlése szerint a Néppárt semmiféle módon nem fog együttműködni a radikális jobboldali pártokkal a május végi európai parlamenti választások után. Ő is emlékeztetett arra, hogy a Fidesz néppárti tagsága fel van függesztve. Merkel mellett elutasította Orbán Viktor felvetését a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer is, aki a kancellárt váltotta a pártelnöki tisztségben. A politikus német hírportálokon idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy

„ha Orbán még inkább eltávolodik az EPP-től, nem lesz visszaút számára és a Fidesz számára.

Hozzátette: a spanyolországi parlamenti választások eredménye is mutatja, hogy a közeledés a jobboldali populistákhoz „teljes tévút”. Söder bajor miniszterelnök, akivel Orbán korábban nagyon jó kapcsolatokat ápolt ezt reagálta a felvetésre:

“Természetesen szóba sem jöhet az együttműködés a szélsőjobboldali populistákkal. Semmi jó nem származna belőle.”

Kurz osztrák kancellár pedig, akiben a magyar miniszterelnők nagyon bízott szövetségesként, ezt:

“Nem működhetünk együtt olyan pártokkal, amelyek ki akarnak lépni az EU-ból, például az AfD-vel és Le Pen pártjával. Európa-ellenes álláspontjuk már rég kizárta őket egy ilyen együttműködésből.”

A néppárti helyzetről szólva Lánczi Tamás úgy vélekedett: egyelőre nem látni, hogy fordulat lenne a pártcsaládban. – Arra számít, hogy a választások után átalakulás lesz a bevett pártcsaládok között – mondta az elemző, aki szerint az is reális forgatókönyv lehet, hogy a néppárt konzervatív vonulata a Fidesszel együtt elszakad a liberális szárnytól.

Nos, a fenti idézetek egyértelműen ellentmondanak a konzervatívokkal kapcsolatos számításoknak, s a mostanában Szlovákiában, Spanyolországban történtek sem a fordulatot, sem a z átalakulást nem igazolják. Lehet, hogy a Fidesz kilép a Néppártból, amiről egyre inkább úgy tűnik, nem önkéntes lesz, s beáll a szélsőjobbhoz, de meghatározó politikus akkor sem lesz. Nem lesz, mert ha a szélsőjobb meg is erősödik, mérvadó szerepe nem lesz az EP-ben, az meg kizárt, hogy akár Salvini, akár Le Pen átengedné neki a vezető szerepet.

Szemtől Szembe


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..



Hirdetés