Levéltári dokumentumokkal leplezi le Bayer Zsolt embertelen, nyilas nagyapját,

Közzétéve ekkor: 2024 január 28. 12:50

 Gyimes Károlyt Ungváry Krisztián

A történész szerint a fideszes publicista családi múltjának feltárására azért van szükség, mert így sokat megérthetünk abból, miért viselkedik Bayer Zsolt úgy, ahogy.

Kékes Viktória

Ungváry Krisztián szerint van jelentőség annak, hogy az ember milyen „történelmi terheket, milyen történelmi becsípődéseket” hordoz. A történész szerint sokat megérthetünk abból, miért viselkedik úgy Bayer Zsolt ahogy, ha feltárjuk nagyapja múltját. Róla a fideszes publicista különböző írásaiban inkább idillikus képet fest: azt elismeri ugyan, hogy gettóorvros volt, de szerinte ez azt jelentette, hogy zsidók életét mentette meg. Ez azonban hazugság.

Gyimes Károly „karrierje” egyrészt nem a gettóorvoslással kezdődött. 1937-ben ő volt a kiskőrösi nyilas párt egyik alapítója és legfontosabb személye volt. 1944-ben nevezték ki a kiskőrösi gettó orvosának. Ungváry levéltári dokumentumokkal támasztja alá, hogy miket követett el itt Bayer nagyapja. 

„Tudjuk, hogy ő volt az, aki a hüvelyi motozást betanította a helyszínen serénykedő személyzetnek”. 

A testüregi motozás a „holokauszt történetében hungarikum”, Magyarországon kívül sehol máshol nem volt példa arra, hogy minden áldozatot testüregi motozásnak vetettek volna alá. Ez a lehető legbrutálisabb módon történt: a kesztyűket nem fertőtlenítették, senkivel nem tettek kivételt, és ami Gyimesre nézve a legsúlyosabb, hogy Ungváry szerint 

az elkövetők oldaláról a részvétel ebben nem volt kötelező”. 

Gyimes pénzt is szedett az áldozatoktól. Nem öt pengőt (ahogy Bayer korábban állította), hanem ötszáz pengőt fogadott el a zsidóktól segítséget ígérve – majd nem csinált semmit. Sőt, nevetett, amikor deportálták őket.

Ezek után – mondja Ungváry – nem csoda, hogy nyomozás indult ellene. Így aztán (a Bayer cikkeiben időről-időre visszatérő, nyilasokból lett kommunista lumpenprolikhoz hasonlóan) antifasiszta legendákat kreált magáról ’45-ben, ezzel próbálva megtéveszteni a Népbíróságot. Ez részben sikerült is neki. A terhelő vallomások egy része ugyanis hiányzik az aktájából, ezért Gyimest felmentették.

Az ’50-es években Bayer nagyapja önként jelentkezett az ÁVH-nál besúgónak. Ettől kezdve karrierje az állambiztonságnál folytatódott tovább. 

Évi negyven találkozóról van adat, ami Ungváry szerint elég sok. Igaz, ezek piszlicsáré ügyek voltak, de teljesen nyilvánvaló, hogy itt nem arról van szó, hogy „itt valakit besúgásra kényszerítettek volna”. Gyimes karrierjének még az sem ártott, hogy 1960-ban egy bűnügybe keveredett, kétrendendbeli magzatelhajtás miatt elítélték, és egy év felfüggesztett börtönt, valamint ötezer forint pénzbírságot kapott. Minderre figyelemmel, Ungváry szerint

„Bayer Zsolt kicsit megértőbb lehetne abban a diskurzusban, amit jelenleg az abortusz kapcsán folytat, hogyha a saját nagypapája tevékenységére gondol”.

Bayer arról is hazudott, hol nőtt fel. A Táltos utca 7–9. egy nagy társasház Budapesten. Bayer egy novellájában arról ír, hogy a szovjet megszálláskor itt tömeges gyilkosság történt, tíz férfit megöltek. Ennek azonban semmi nyoma, holott általában ezeket feltüntették. A Táltos utca 7–9. egy nyilas ház volt, egy „nyilas keltető”. Például a Maros utcai tömeggyilkosok egy jelentős része ebben a házban lakott. Tizenegy olyan személy élt itt, aki 1944-ben nyilasként vett részt az eseményekben, és további tizenegy személyről tudjuk, hogy nyilas volt. Ungváry szerint „ennek a háznak lehetett egy szellemisége, és egy magyarázza azt a sok élethazugságot is, amelyet Bayer Zsolt saját magáról elkövet”.

szeged.hu


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .



Hirdetés