Kiállítás és hangverseny október utolsó napján
Közzétéve ekkor: 2018 november 1. 10:50Pásztor Gábor
Október 31-én nyílt kiállítása az Ipolyi Kulturális Központban Szabó Lászlónak, az ismert mesebábok, Misi mókus, Mirr-Murr, Mekk Elek, Tévémaci megalkotójának.
A felsoroltakon kívül természetesen egyéb figurák is láthatók, a falakon pedig festmények: tájképek, csendéletek és makettnek tűnő repülőgépek. Mint kiderül, Szabó László már az 1950-es években is gyakran vett ecsetet a kezébe, de igazán csak nyugdíjasként jutott erre ideje. Az elmúlt években több kiállítása volt már a Szarvason, a Tessedik Sámuel Múzeumban, ahová Budapestről költözött, és már mintegy két évtizede él ott.
A repülőgépek iránti rajongása a katonasághoz kapcsolódik. Először bekerült a Honvéd Központi Zenekarba, ahol kürtön és klarinéton játszott, majd elvégezte a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolát. Ott szeretett bele a repülésbe, s hogy ez a szerelem nem múlt el, arról képei tanúskodnak.
Egy leépítés miatt ott kellett hagynia a hadsereget, kis kitérő után besétált a Bábfilm Stúdióba, ahol egyszerűen közölte, hogy ott szeretne dolgozni. Megkérdezték tőle, elvégezte-e a főiskolát, mire ő igazat válaszolva azt felelte, igen. Miután arról már nem érdeklődtek, milyet, bölcsen nem tette hozzá, hogy nem az iparművészetit, hanem katonait. A végzettségről papírokat nem kértek, s miután látták, hogy jól dolgozik, a későbbiekben sem kérték tőle a diplomát.
Pár esztendő elteltével a filmstúdió bábos részlegének vezetője lett, s két és fél évtizedet töltött itt. Szinte minden animációs film készítésének részese volt, számos ismert és kevésbé ismert alkotás került ki a keze közül. Figurákat régóta nem készít, de nyugdíjas éveit nem töltötte tétlenül. Nyolcadik évtizedében járva alkotótáborokat és repülőnapokat szervezett, makett- és játékkiállításokat rendezett, modellező kört vezetett, s mint a tárlat tanúsítja, hódolt nyugdíjas szenvedélyének, a festészetnek.
***
A Törökszentmiklósi Református Egyházközség ugyancsak október 31-én koncerttel ünnepelte a Reformáció Napját.
Fotó: Miklós Tv
501 éve, 1517. október 31-én függesztette ki Luther Márton (Martin Luther) a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német Ágoston rendi szerzetes a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Ez a nap, amelyet a vallásjavítás kezdetének lehet tekinteni, s amely elindította az újkor egyik legjelentősebb eszmei áramlatát, lett a reformáció emléknapja és ünnepe, amelyet a protestáns egyházak szerte a világon megünnepelnek.
A Református Templomban tartott emlékhangversenyen Dobszay Péter vezényletével a Szolnoki Szimfonikus Zenekar,Tóth Ramóna és Nagy Dóra fagott, ill. oboa előadásában Bach, Mozart és Vivaldi műveket adott elő. A koncerten Csikiné Lukszics Ágnes vezényletével közreműködött a törökszentmiklósi Sanctonicolaum Kórus.
Szemtől szembe
Megosztás
Hirdetés