Két tő muskátlis néplélek

Közzétéve ekkor: 2019 május 4. 10:55

Tömeges sorban állás az ingyen muskátliért

Pásztor

Fotó: Egri Ügyek/Márkus László

Nem tudom miért, de a  fotó és a hír láttán azonnal a szocialista időkben külön viccfajtát képviselő jereváni rádió jutott az eszembe, amelynek talán legismertebb szösszenete a következő:

– Igaz-e, hogy Moszkvában a Lenin téren Volvókat osztogatnak?

– A hír igaz – közli a jereváni rádió –, azzal az apró korrekcióval, hogy nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem a Lenin téren, hanem a Moszkva téren, nem Volvókat, hanem Volgákat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

A teljes viccet csak az ifjabbak kedvéért írtam le, számukra valószínűleg ismeretlen, igazából az első mondat érdekes. Persze, ha csak a képet nézzük, eszünkbe juthatna más is, a tál ételért, élelmiszercsomagért kígyózó sorok szomorú magyarországi valósága. Ám a képhez szöveg is van, ami olvastán Jereván villant be. Mert így már azt hinné az ember, valami nagy értékű dolgot osztogatnak, azért állnak sorba az emberek.

De nem. Az Egri Ügyek  beszámolója szerint a két sorba rendeződött, láthatóan türelmes tömeg Egerben a Dobó téren a város fideszes önkormányzata által osztott, fejenként két tő ingyen elvihető muskátliért ácsorog, amit Habis László polgármester személyesen  osztogat a lakcímkártyát felmutató városi polgároknak.

Az önkormányzat, eseményhez kapcsolódó közleményében fényezte önmagát:

“Eger Önkormányzata 2019-es költségvetésében is forrást különített el arra a célra, hogy természetbeni juttatással is segítse a helyi polgárokat. Az elmúlt években a KSH adatai szerint jelentősen javultak a megélhetési feltételek, ám sokan szívesen veszik, ha a pénzbeni juttatások, vagy az önkormányzati intézményeink tevékenysége mellett a város melléjük áll egy-egy ajándékozási akcióval is”.

Hallatlan nagyvonalúság ez az önkormányzat részéről, s láthatóan beválik a számítása, mert valóban sokan veszik szívesen az ajándékozási akciót. A mélyen elkeserítő az, hogy a 168Óra közlése szerint az egyik ismert barkácsáruház aznapi ajánlata szerint a cserepes muskátli darabára 199 forint. Azaz nem autóért, élelmiszerért állnak sorban a rászorultak, hanem 400 forintért hálás a tömeg.

Valóban ilyenek, ennyi pénzért megvehetők vagyunk?

Szemtől Szembe


Megosztás

2 hozzászólás

  • Tigyi Józsefné says:

    Tisztelt Pásztor Úr ! Cikkének utolsó mondatában feltett költői kérdésére – mert csak így tudom értelmezni – azt a választ adhatom, hogy igen. Sajnos az ország egyre nagyobb része ennyiért, sőt még kevesebbért is megvehető. Akinek nincs pénze kenyérre, az az ingyen muskátlit eladja a tér melletti piac közelében,- féláron..Vesz majd rajta egy kiló kenyeret, otthon meghinti vízzel, cukorral és máris megoldotta a család napi élelmiszer ellátását. De az is lehet, hogy a templom mellett hozzákoldul majd pár forintot és bedob belőle egy felest a legkiválóbb párlatok egyikéből. Ettől néhány órára viselhetőbbé válik nyomorúságos élete. Az sem kizárt, hogy a virágokért egy-két ráérő nyugger ácsorog türelmesen, melyet ablakába vagy erkélyére ültetvén egész nyáron gyönyörködhet szépségükben. Szinte biztosra veszem, nem szándékoznak hozzátartozójuk sírjára elhelyezni a temetőben, hiszen köztudott hogy onnan nagy valószínűséggel ellopják.
    A bemutatott egri kép kapcsán nem a sorbanállók felett kellene már ítélkezni, hanem azok felett, akik ok -okozati összefüggés vonatkozásában nem látják, nem akarják látni az országot uraló kormány rabló magatartását, ellene nem tesznek semmit. Nyugdijemelés, szociális gondoskodás …helyett filléres ajándékot osztanak, falunapon ingyenebédet sörrel, Egerben muskátlit…. Ajándéknak nem szabad az értékét, csupán üzenetét nézni, mely itt két cserép muskátliban jelenik meg. Kedves gesztus, melyet
    visszautasitani, kritikával illetni nem lehet. Hisz aki a virágot szereti…..
    Megvehetők vagyunk, mert ha nem azok lennénk, mi írni, olvasni, szöveget értelmezni tudó magyar állampolgárok, már elzavartuk volna ezt a vállalhatatlan kormányt melegebb éghajlatra. Megérdemeljük magunk választotta sorsunkat amelyben jelenleg élünk.

    • Pásztor Gábor says:

      Tisztelt… (nem írok Tigyinét, mert az olyan fura rideg volna, a keresztnevét pedig nem tudom)!
      Sajnos az a kérdés, lehet, hogy nem is olyan költői. Akár kijelentés is lehetne.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..



Hirdetés