Húsvéti “áldás” Orbán Viktornak,

Közzétéve ekkor: 2018 április 2. 13:04

avagy emlékeztető a régi húsvétokra és kampányokra

Bajban vagyok a megszólítással, mert nekem (szerencsére) se nem fiam, se nem miniszterelnököm.

Maradjunk hát a  Viktornál.                                                                                             

Nézem a videóját a sonkafőzés rejtelmeiről, és meg vagyok döbbenve. Ön végtelenül feledékeny lett. Mondja, kérem, kiknek szólt ez a picikét rosszul összevágott videó?  Mert, hogy nem nekünk, egyszerű állampolgároknak, az biztos.  Látom a fészert, ahol ott az a nagy üst, és eszembe jut 1994. Akkor is választásokra készültünk. Maga ült egy sötét kis szobában, fény se nagyon szűrődött be, és mesélt. Pici, kicsi vályogház volt, körbe is vezette benne a riportert. Szegényes kis viskó volt. Maga boldog egyszerűséggel mesélte a gyerekkorát, apja szigorát, verését stb.  Majd jött a kampányfilmje, emlékszik? Állt egy piacon a pult mögött, és mosolyogva mérte a narancsot. Ennyi volt. 

Azóta eltelt  24 év.

A sok idő sok változást hozott. Most a fészer nagyobb alapterületű, mint anno az a kis szoba. A kis házból hatalmas nagy épület lett, igaz a családja is szépen szaporodott, kellett a hely. Csak tudja, másoknál is eltelt 24 év, ott is szaporodott a család, csak éppen nem nőtt meg és nem tudott megszépülni a családi otthon.

Nincs fészer, ahol nagy üstbe főhetne a békebeli, nemzeti szalaggal átkötött sonka!  Sonka sincs, csak jó esetben paprikás krumpli egy ételosztáson  Debrecenben vagy Gyulán, esetleg Békéscsabán. Budapesten idén már nem lehetett, mert megtiltották, a szegények rontották volna a városképét. Azért legyünk igazságosak, Erzsébet és Terézvárosba osztottak 6000 db sonkát, pici, olcsó kötözöttet, “hála” a jótevő Bajkai István Fideszes alpolgármesternek, akinek most a neve nem kerülhetett fel az adományra, mert az önkormányzat nevében osztott.

Szóval, eltelt 24 év. 

Mi változott? Sok minden! Maga dicsekszik a hatalmas sonkájával, melyet gondolom azóta el is fogyasztottak, mi pedig nézzük. S emlékezünk egy jobb korra, mikor még nekünk is jutott jó minőségű sonka és tojás, meg minden ünnepi finomság az asztalunkra.  Nézzük –  már azok, akik nézhetik, mert van tévéjük. De több százezer embernek még nézni sincs lehetősége, mert se tévéje,  se otthona nincs. Keres egy helyet, ahol éppen kaphat egy szelet kenyeret és tál forró ételt vagy pár szendvicset.

Tudom most azt mondja kaptak a nyugdíjasok 10000 forintos Erzsébet utalványt, miért nem vettek rajta élelmet. Elmondom miért.  Viktor, képzelje el, a nyugdíjasok odaadták gyermekeiknek és unokáiknak, hogy tudjanak venni – nem ünnepi – alap élelmiszereket.  A dolgozók április 4-10 között kapnak majd fizetést. Hónap végére esett Húsvét még sem adták előbb ki a fizetésüket.

Emlékszik még milyen az amikor nincs mit enni?  Emlékszik mikor még írt Sorosnak, hogy lehetőséget kaphasson egy ösztöndíjra? Megkapta! 10000 ezer dollár nagyon nagy pénz ma is, s még nagyobb volt 1988-ban. Maga tanult ezen a pénzen.

S közben felejtett! Elfelejtette honnan jött! Milyen emberré lett maga, Viktor?  Rágalmaz, hazudik, uszít, gyűlöletet szít, és mindezt teszi a keresztényi hit nevében!   

Nem ad, pedig volna miből, hanem elvesz! Elveszi a hitet, elveszi a felebaráti szeretetet, és elveszi a reményt!

A templomokban áldást osztottak régen, Viktor! Ma választásokra biztatnak, hogy több jusson nekik, mint a népnek. Nem tanítanak, hanem  ott is uszítanak a maga utasítására! 

Én sem tudok áldást mondani magára Viktor! Ne feledje a Szózatot Viktor “áldjon vagy verjen sorskeze” !

Önt nem fogják áldani Viktor!

Rosta Ágnes


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..



Hirdetés