Botrányok a Szociális Szolgáltató Központ körül 1. rész: 51 milliót igényeltek jogtalanul

2004-ben törvény született arról, hogy a kistérségekben működő települési önkormányzatok képviselő-testületei a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását.

A törvény adta lehetőséggel élve Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő és Törökszentmiklós önkormányzata még ez évben létrehozta a Törökszentmiklós Térsége Többcélú Kistérségi Társulást (a továbbiakban Kistérségi Társulás) Törökszentmiklós központtal és vezetésével. A következő lépés az volt, hogy 2007-ben a Kistérségi Társulás Tanácsa határozattal döntött a szociális feladatok közös kistérségi szintű ellátásáról, s ezen feladatok ellátására önállóan működő és önállóan gazdálkodó intézményként létrehozta a Kistérségi Szociális Szolgáltató Központot (a továbbiakban KSZSZK) Kengyel, Tisazabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő és Törökszentmiklós részvételével, természetesen Törökszentmiklós központtal és vezetésével.

A KSZSZK  feladatai nem minden településre egyformán vonatkozóan a következők lettek: étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás/ öt idősek klubja/, fogyatékosok nappali intézményének működtetése, szociális foglalkoztatás, hajléktalanok nappali melegedőjének kialakítása, működtetése, éjjeli menedékhely biztosítása, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, bentlakást nyújtó idősek otthonának biztosítása, működtetése.

Fontos hangsúlyozni, hogy a KSZSZK ugyan önállóan működő és önállóan gazdálkodó intézmény, de ez természetesen nem azt jelenti, hogy senkinek és semminek nem tartozik elszámolási és megfelelési kötelezettséggel. Felelősséggel, el-és beszámolási kötelezettséggel és sok mással  tartozik létrehozójának, a Kistérségi Társulásnak, amelynek joga s egyben kötelessége az ellenőrzés, elszámoltatás, a törvényesség biztosítása. Mint kiderült, a Kistérségi Társulás nem hogy nem élt jogával és kötelezettségével,  hanem a később leírandó visszásságok lelepleződésekor mindent megtett a szőnyeg alá söprés érdekében, a visszaélések eltussolására. A Társulás elnöke egyébként Törökszentmiklós polgármestere, dr. Juhász Enikő.

Szép dolog is a barátság. Az igazi barátok minden körülmények között óvják, védik egymást. / Králik Aranka igazgató és Dr. Juhász Enikő/

S természetesen meg kell felelni a törvényességnek, a törvényi előírásoknak Nos, ebből keletkeztek a bajok, mert ha a Társulás nem is, az állami szervek igenis törődtek a törvényességgel. Hogy az intézmény, a KSZSZK hogyan látta el feladatait (étkeztetés, családsegítés, stb.) 2007-től napjainkig, nem tisztünk kutatni, tehát nem is tudjuk, de a tények ismeretében azt bizton állíthatjuk, hogy vezetői, Králik Aranka igazgató és Sándor Józsefné gazdaságvezető szinte minden törvényességre fittyet hányva,  évekig saját hitbizományként működtették az intézményt, az alkalmazottakat hatalmi szóval hamisításra kényszerítették, az anyagiakat finoman szólva is igen sajátságosan kezelték. Nem véletlen tehát, hogy az első külső ellenőrzés igen komoly pénzügyi visszaéléseket tárt fel  Ezeket a tényeket ismertetetjük két részben olvasóinkkal.

Az első részben  – természetesen sűrítve és tömörítve, de a hűség kedvéért minél több szó szerinti idézetet felhasználva – a Magyar Államkincstár 2013 szeptemberében készült vizsgálati jegyzőkönyvének megállapításait ismertetjük A vizsgálat az állami normatív hozzájárulások és támogatások, ill. egyéb költségvetési támogatások igénylésének jogosságára, ezek elszámolására terjedt ki, amelyek alapvetően a kistérségi társulásokat az ellátottak száma alapján illeti meg.

Az Államkincstár Igazgatósága egy korábbi, NRSZH (Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal) által készült helyszíni ellenőrzés dokumentációjának átvizsgálása után 2011-ben indokoltnak látta, hogy maga is helyszíni ellenőrzést tartson a Kistérségi Szociális Szolgáltató központjánál, és szükségesnek látta az intézmény telephelyein dolgozó vagy korábban dolgozó klubgondozók, valamint az intézmény igazgatójának tanúkénti meghallgatását is annak érdekében, hogy a látogatási- és eseménynaplók hitelessége megállapítható legyen. Ezek azok a dokumentumok, amelyek az idős, demens (kórosan elbutult), fogyatékos személyek nappali ellátásához kapcsolódóan az állami hozzájárulás megállapításának alapját képezik, s amelyek alapján az állam ki is utalja az igényelt összeget.

A legsúlyosabb megállapítások

A sok kicsit mellőzve nézzük a súlyosabb megállapításokat!

A III. sz. Idősek klubjában a tanúvallomások, az itt vezetett dokumentumok alapján az ellenőrzés a következőket állapította meg:

„ Az NRSZH helyszíni ellenőrzéséről készült jelentés szerint az ellenőrzés időpontjában14 fő ellátott tartózkodott a klubban, az eseménynapló ebben az időszakban szinte kivétel nélkül minden napon …30 fő igénybevevőt dokumentált. Az ellátotti interjúk alapján megállapításra került, hogy jellemzően kb. 15 fő ellátott veszi igénybe a klub szolgáltatását”

Ezek alapján az Államkincstár Igazgatósága a látogatási -és eseménynaplók közül a  2011 januártól októberig terjedő időszakra vonatkozókat nem fogadta el, mert azokból nem volt megállapítható a tényleges ellátásban részesülők száma. Ezen időszak alatt az állami hozzájárulás szempontjából figyelembe vehető ellátotti létszám időskorúak nappali ellátása címen 0 fő

„A 3. sz. tanú vallomásában előadta, hogy bár 2011. március 1-jétől új szolgáltatásként sor került a demenciában (kóros elbutulásban) szenvedők ellátására is, de erre a klubnak nem volt működési engedélye….Igazgatóságunk megállapította , hogy e telephely érvényes működési engedélye valóban nem tartalmazza a demens személyek nappali ellátását.”

A megállapítás: az állami hozzájárulás szempontjából figyelembe vehető ellátotti létszám demens személyek nappali ellátása jogcímen 0 fő.

A Tiszatenyői Klub esetében az Igazgatóság  ugyancsak nem fogadta el a 2011 januártól októberig terjedő időszakra vonatkozó látogatási-és eseménynaplói bejegyzéseket. Itt figyelemre méltó momentum volt, hogy a „ tiszatenyői klubdolgozók tanúvallomásaikban előadták, hogy a… látogatási-és eseménynaplókban kizárólag azok az ellátottak vannak feltüntetve, akik az adott napon ténylegesen megjelentek a klubban…” ugyanakkor a  hatóság figyelembe vette „a meghallgatás időpontjában már nem az intézmény alkalmazásában álló tanúk egybehagzó azon állítását, hogy vezetői utasításra a valósnál több ellátottat tüntettek fel.”

Tiszapüspökiben az  „Az ellátotti interjúk során az idős személyek elmondták… ismerik B.M és B.Mné ellátottakat, akik a látogatási-és eseménynaplóban feltüntetésre kerültek, de nem jártak a klubba.” Itt is akadt hasonló vallomás, mint Tiszatenyőn: „Igazgatóságunk X.Y. klubdolgozót hallgatta meg…elmondta, hogy régebbről emlékszik olyan kérésre, hogy ha van rá mód, ki kell egészíteni a megjelentek névsorát 30 főre. Ez egy értekezleten hangzott el, ahol a vezetőség is jelen volt A gondozónő különböző gyakorisággal eleget tett ennek az utasításnak. Nyilatkozata szerint a naplók kiegészítése jelenleg is gyakorlat.”

 Az igazgatóság a látogatási naplót itt is hiteltelennek minősítette, az ellátásra jogosultak számát 0 főben állapította meg.

Képünk illusztráció.

Tiszabőn „ X.Y. klubdolgozó… elmondta, hogy a klubban a látogatási-és eseménynaplót úgy kell vezetni, hogy aki belép az ajtón, azt már be lehet írni, akkor is, ha nem a klubba jött. A tanú elmondása  alapján nincs az intézményben olyan nyilvántartás, amely alapján meg lehetne állapítani a ténylegesen megjelent személyeket.”  Az  igazgatóság a naplókat itt is hiteltelennek nyilvánította, az állami hozzájárulásra jogosultak számát 0 főben állapították meg.

Úgy gondoljuk, már az eddigiekből kirajzolódhatott mi és hogyan történt a KSZSZK-ban, a továbbiakban már csak momentumokat villantunk fel a kép további kerekítése érdekében. Hangsúlyoznunk kell, hogy a helyszíni ellenőrzések mindig lényegesen kevesebb jelen lévőt számláltak, mint amennyi a naplókban volt rögzítve.

Az I.sz.Idősek Klubjában …” Igazgatóságunk X.Y. gondozót hallgatta meg…elmondta, hogy valamennyi törökszentmiklósi klubgondozó azt a vezetői utasítást kapta, hogy az eseménynaplóba minden napra, mindenkit be kell írni függetlenül attól, hogy megjelent-e vagy sem.”

A II. sz. Idősek Klubja esetében „A 4 sz. tanú nyilatkozata szerint – az intézményvezető utasítására – klubgondozóként figyelni kellett arra, hogy a maximális férőhely erejéig fel legyenek tüntetve a gondozottak, hogy a normatíva meglegyen. Korábbi években másik klubban látta el feladatát, de ott is ez volt a gyakorlat. Az NRSZH ellenőrzését követően ( !!! szerk.) az intézményvető azt kérte mindenkitől, hogy a létszámokat úgy alakítsák, hogy az naponta bizonyos értékű ingadozást mutasson… ezzel életszerűbbnek tűnnek a naplók.”

A IV.sz. Idősek Klubjában a „2. sz. tanú azt nyilatkozta, hogy felsőbb utasításra kellett beírni minden napra 30 főt, és ez minden törökszentmiklósi klubban gyakorlat volt. A tanú— hangot adott annak, hogy az eseménynaplók nem hitelesek, nem teljes körűek, nem megbízhatóak.”

A vizsgálatot végző igazgatóság a naplókat természetesen mindenütt hiteltelennek tartotta, a hozzájárulásra jogosultak számát mindenütt 0 főben állapította meg. A sort még lehetne folytatni, de úgy véljük, fölösleges.

Az igazgatónő nem tudott semmiről, sőt…

Az igazgatónő meghallgatása során azt vallotta, hogy,  2010 decemberében, kinevezésekor átvilágításba kezdett, mivel az intézmény korábbi vezetése elvárta, hogy a minél több normatíva igénylése érdekében a valósnál több dolgozót tüntessenek fel a dolgozók az iratokban. A telephelyeken kérte a dolgozókat, hogy szakítsanak a korábbi gyakorlattal. Az NRSZH ellenőrzése után „ felhívtam a dolgozók figyelmét, hogy csak azokat az ellátottakat írják be a naplóba, akik személyesen megjelentek. 2011. első felében átvilágítottam az intézményhálózatot, és ismételten felhívtam a dolgozókat arra, hogy az ellátási naplókat a valóságnak megfelelően vezessék , úgy gondolom, hogy ez így is történik folyamatosan a mai napig.”

Fizesse vissza a Társulás

A vezető tagadása ellenére a tények alapján bebizonyosodott, hogy az állami pénzek jogosulatlan megszerzése céljából évekig szisztematikusan és az egész intézményre kiterjedően folyt az adatok meghamisítása, magyarul a csalás. Bár a KSZSZK igazgatója mindent tagadott , állította, hogy semmi visszásságról nem volt tudomása, a Társulás (Dr. Juhász Enikő) pedig körömszakadtáig védte kinevezettjét – holott nemhogy a vizsgálat megállapításaiból, hanem már korábban is tudnia kellett a KSZSZK igazgatójának ténykedéséről -, a Magyar Államkincstár megállapította, hogy a KSZSZK 51 046 550 Ft –ot  jogosulatlanul vett fel, ezért a Törökszentmiklós Térsége Többcélú Kistérségi Társulást annak kamatostuli visszafizetésére kötelezte.

Egyébként a történethez annyit talán még érdemes hozzátenni, hogy sem a jegyzőkönyvből, sem máshonnan nem derült ki, hová lett végül is, kinél vagy kiknél landolt az 51 millió forint. S ha eddig nem tudtuk meg, nagy valószínűséggel  már soha nem is fogjuk megtudni. De találgatni – különösen a következő rész elolvasása után – bátran lehet.

(következik a 2. rész

Pásztor Gábor-Serfőző István

Megosztás