Adatok, tények Törökszentmiklósról

Az önkormányzat 2017. szeptember 27-i ülésén a képviselők megvitatták, majd elfogadták a Helyi Egyenlőségi Program újraalkotásáról szóló előterjesztést és javaslatot. Az írásos anyag egyebek között egy, a városról szóló, adatokkal alátámasztott helyzetelemzéssel kezdődött. Ezekből az adatokból, tényekből szemezgettük az érdekesebbnek tűnőket.

Törökszentmiklós lakosainak száma jelenleg 20.827 fő, a lakások száma  9.006, a város népsűrűsége 114 fő/ km2. A lakásállomány összetételét tekintve közel 30% az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Az utóbbi évek legalapvetőbb lakáspolitikai problémája a (szociális) bérlakások hiánya. Az önkormányzati bérlakások aránya a 90-es évek eleji 22%-ról 4%-ra csökkent. Igény pedig volna rá, évente 15-30 közötti számban érkezik szociálisan alátámasztott igény, amelyből a város mindössze 1-2 kérelmet tud kielégíteni.

Az alapközmű ellátás (ivóvíz, elektromos áram) szinte teljesen kiépült a város területén és az alvó falvakban is. A vezetékes vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 98,8%, az elektromos hálózatba kapcsoltaké 100%, a gázhálózatba a lakások 90%-a kapcsolódott. 96%-os kiépítettségű a szennyvízcsatorna hálózat (93, 103 km), 39,9 km hosszúságban megtörtént a csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése is. A portalanított utak aránya közel 80%.

A városra jellemző az országos és megyei átlagot is erősen meghaladó népességfogyás, 1990 és 2011 között 12%-kal csökkent a népesség. A lakosság elöregedő, a 60 év fölöttiek száma folyamatosan nő, a 14 alattiaké pedig folyamatosan csökken. A fogyatkozás oka egyrészt az, hogy a halálozások száma nagy mértékben meghaladja a születések számát, másrészt az, hogy nagy a vándorlási deficit. Az elvándorlók száma növekvő tendenciát mutat.

Az arányok eltérőek az egyes városrészek között. Jelentős számú roma nemzetiségű él a városban, főként a város keleti határában lévő szegregátumokban, s ott a tendenciák eltérőek a település többi részéhez képest. A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya a városi átlagtól (15%) két városrészben mutat számottevő eltérést. A központi részben az átlagnál jóval alacsonyabb (11,3%), míg a keletiben jóval magasabb (19,7%) A 60 év fölöttiek aránya a városi átlaghoz képest (24,5%) a központi és északi részben átlagnál magasabb,  a keletiben az átlagnál alacsonyabb. Egyértelműen kimutatható, hogy a központi városrész lakossága elöregedő, a keletié pedig a legfiatalosabb. A 2011. évi adatok szerint a munkanélküliség arányai is egyenetlenek: a központi (11,9%) és északi (12,5%) rész ebből a szempontból jóval a városi átlag (15,4%) alatt van, a keletié pedig (19,5%) jóval fölötte.

 Törökszentmiklós tipikus középváros, járási székhely, az országos hierarchiában alsó-középszintű központnak számít. Vonzáskörzete a járás településeire, illetve Tiszabőre, Tiszaroffra, Tiszagyendára, Kétpóra terjed ki. Ez elsősorban a város középfokú intézményeit és foglalkoztató hatását jelenti, de a különféle lakossági szolgáltatások, kiskereskedelem, stb. is Törökszentmiklóson érhetők el a legmagasabb színvonalon és kínálattal a járáson belül.

A településtől 20 km-re fekvő Szolnok erős vonzással bír minden tekintetben mind Törökszentmiklósra, mind a járás többi településére, és ilyen értelemben gyengíti Törökszentmiklós szerepkörét, de a város ennek ellenére képes megőrizni önállóságát, bizonyítani járásközponti szerepkörét. Helyt ad a legfontosabb közigazgatási funkcióknak ((munkaügyi központ, építésügyi körzetközpont, földhivatal, okmányiroda, rendőrkapitányság, tűzoltóság), így a környező településeket teljes körűen lefedi a mindennapi ügyintézés terén. Intézményrendszere – szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális – jól működő, városi és térségi (jellemzően járási( szerepkörrel bír, feladatát megfelelően ellátja.

A közösségi élet színterei sokrétűek, erős a civil szervezetek jelenléte, az általuk szervezett programok, rendezvények népszerűek. A közösségi élet legmeghatározóbb színtere, az Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ megyei szinten is ismert, igénybe vett.

A város jelenleg nem képez komolyabb vonzerőt turisztikai szempontból, pedig a helyi és tágabb környezetébeni (Strandfürdő, Óballa, Szakállas, Szenttamás) adottságok hihetetlen szépségeket rejtenek. Törökszentmiklós kulturális életében kiemelkedő jelentőséggel bír több védett természeti érték, illetve építmény. A város neves építményei közé tartozik a román-gót stílusban épült Katolikus Főplébánia Templom és az 1789-ben, késő barokk stílusban épült Református Templom. Törökszentmiklós sajátos kulturális életéhez tartozik a híres, nemrég még sok látogatót vonzó szalmafonók tevékenysége, a gyönyörű munkáikból készült kiállítás.

Pásztor

Megosztás