A templom titkai

Tárlatvezetés kint és bent

A cím talán kicsit bulváros, talán kicsit hatásvadásznak tűnő, de lényegében igazat takar. A katolikus egyházközség június 20-án, rövid időn belül immár második alkalommal várta „kitárt kapukkal” az érdeklődőket, s invitálta őket ezúttal tárlatvezetéssel egybekötött éjszakai sétára a Római Katolikus Főtemplomba. Ennek során, olyan becses tárgyi emlékeket, korabeli dokumentumokat tekinthettünk meg, olyan ismereteket  szerezhettünk, amelyek nem titkok ugyan, de az Egyházközségi napot követő, Egyházközség éjszakája nélkül valószínűleg örökre rejtve maradnak előttünk.

A Szentháromság szobor

A program este 7-kor, még világosban a templomtéren kezdődött, ahol Galsi Zoltán ismertette a tér, a plébánia, a templom történetét. Előadásában szót ejtett a tér műemlékeiről, az 1775-ben felújított Szűzanyáról, az 1860-ban Pánthy Endre által felajánlott Szentháromság szoborról és az 1904-ben készült feszületről is. Vázolta a mai „kéttornyú” templom előtörténetét, amely során a hallgatóság megtudhatta, hogy az 1720-ban, a több, mint évszázada elnéptelenedett puszta benépesítését kezdeményező ifjabb Almásy János jóvoltából a betelepítést nem sokkal követően 1730-ban épült az első kicsiny kápolna, amelyet aztán a katolikus hitközség gyarapodásával 1747-ben, 1796-ban egyre nagyobb templomok váltottak fel, míg az alapkő letételével 1898-ban el nem kezdődött az új, mai templom építése, amely rövid két év alatt 1900-ra fel is épült.

Az Alföldi Szűz Máriát ábrázoló egyetlen freskó. Háttérben Törökszentmiklós látképe

A terveket az az Aigner  Sándor tervezte, aki közel tíz évig dolgozott Schulek Frigyes mellett, akinek talán legszebb önálló munkája a török- szentmiklósi plébánia-templom, de az ő nevéhez fűződik a földrengés pusztította zágrábi dóm, a győri székesegyház, a szabadkai Szent Ferenc-templom, a szeged-rókusi gótikus templom restaurálása is. A kivitelező Vaskovits Antal építőmester volt, akinek keze által épült többek között az 1885-ben átadott nagykőrösi szálloda , az 1897-ben elkészült Ceglédi Takarékpénztár épülete , a  szolnoki zsinagóga is.

Galsi Zoltán tett egy kis művészettörténeti és építészeti kitérőt is, beszélt az épület neoromán-gót stílusáról, szerkezetéről, ismertette az épület méreteit. Megemlítette, hogy a templom belső berendezése a templommal egyidős, Rétay, Benedek és Hölzel oltárkészítők műhelyébe készült. Kiemelte Hölzel Mór  festő, rajzoló, szobrászművész, a bártfai szobrásziskola megalapítójának személyét, aki Izsó Miklóssal és Steindl Imrével alkotott együtt, ő formázta meg a máriafalvi templom díszítő-szobrászati műveit, majd a kassai dóm déli kapujának hiányzó szobrait,  egyházi bútorait. Jelentőset alkotott fa oltárszobraival, el is ismerték  munkásságát, a millenniumi örömünnepkor nagy aranyéremmel és oklevéllel tüntették ki.

Katekizmusok

Tekse Balázs a falfestményekről beszélt, felhívta a figyelmet, hogy a közfelfogással szemben egy kivétellel nem freskók, hanem szekkók díszítik a belső falfelületeket. Természetesen elmagyarázta a kettő közötti különbséget, majd rámutatott néhány kevésbé ismert kuriózumra. Többek között arra, hogy Benke László festőművész a főoltár fölötti festményen megörökítette saját magát és néhány akkori helyi meghatározó személyiséget, a szentélyben lévő Szűz Máriát ábrázoló egyetlen freskón pedig a figyelmes szemlélő a háttérben felfedezheti az akkori Törökszentmiklós látképét is.

Misekönyvek

Ezután a két tárlatvezető végigvezette a látogatókat azon a kis kiállításon, amelyen az egyházközség ereklyéit, korabeli dokumentumait, történelmi jelentőségű relikviáit tették közszemlére a nagyközönség előtt egy hét erejéig. E sorok írója is erősen meglepődött, fel sem merült benne, hogy ennyi muzeális értékű iratot, tárgyat „rejteget”a templom. Emeljünk ki közülük néhányat!

Az írásos dokumentumok között található Nagy Ferencz volt törökszentmiklósi plébános „Hitnek elei” című katekizmusa 1771-ből,  Keresztlevél Pánthy Endre volt törökszentmiklósi plébános aláírásával 1856-ból, keresztlevél Balássy Ferenc volt törökszentmiklósi plébános aláírásával1871-ből és egy Szentírás 1892-ből. Misekönyvek az 1742- 1863 közötti időszakból, keresztlevelek, halotti anyakönyvi kivonatok, szabad állapotot igazoló levelek. 1818-tól 1886-ig. Katekizmusok ( a hitoktatás tankönyvei-szerk.) az 1771-1785 közötti időszakból, az 1788-1796 között épült templomépítési dokumentumai. Észak-Ausztriában kiállított katonai obsit-levél 1864-ből.

Külön említést érdemel Baghy Gyula ( Kengyel, Bagi major – szerk.) 1895-ben írt levele, amelyben a család nevében 1000 Ft-ot ajánl fel a miklósi templom renoválására, egy 1899-ben Dr. Rétay Gyula kanonok, esperes, plébánosnak írt levél egy harang megrendelés visszaigazolására, egy 1900-ban keltezett elszámolás Aigner Sándortól és egy templomszentelési okirat 1913-ból Szmrecsányi Lajos egri érsektől.

Mise-és liturgikus ruhák

A tárgyi emlékek közül kiemelendők a mise-és liturgikus ruhák, amelyek közül a legrégebbi 1764-ben készült, érdekességként megemlítendők a kereplők, amelyek kerregésre emlékeztető, csattogó hangot adó, fából készült eszközök. A liturgiában a csengetés helyett (a kereplő kisebb, kézi változata) és a harang helyett (nagyobb, szekrényméretű változat) nagycsütörtök estéjétől nagyszombat föltámadási szertartásáig használt eszközök.

Monstrancia, Pánthy-kehely, Szent ereklye-kehely

Komoly értéket képvisel az egy vitrinben elhelyezett monstrancia, Pánthy-kehely és Szent kehely-ereklye. A monstrancia, (Úrmutató, szentségmutató) liturgikus edény, amelyben csiszolt kristályon vagy üvegen keresztül látható egy holdsarló alakú csiptetőbe fogott szentostya.  Ünnepélyes szentségkitétel v. körmenet alkalmával használják. Különösen nemes és a legfinomabban megmunkált anyaga (arany, ezüst, aranyozott réz, drágakövek, gyöngyök stb.) az Oltáriszentség iránti tiszteletet fejezi ki.

Pánthy-kehelyt a törökszentmiklósi hívek ajándékoztak 1894-ben Pánthy Endrének, aranymiséje – pappá szentelésének 50. évfordulója – alkalmából. A kelyhet  1900-ban a törökszentmiklósi templomnak ajándékozta. A miséző kehely liturgikus edény, a szentmisében a felajánlott bort és Krisztus vérét tartalmazza. A kehely kupájának aranyból vagy ezüstből kell lennie, a kupa külső felületét és a talpat drágakövekkel díszítették.

Obsitlevél

Szent kereszt-ereklye Krisztus keresztjének fönnmaradt részei szilánkjai. Nagy Konstantin császár édesanyja buzgólkodására ásták ki a három keresztet 320-ban Jeruzsálemben a Kálvária földjéből. Nem lehetett megállapítani, hogy a három közül Krisztus melyiken adta ki lelkét. Ezért Makárius jeruzsálemi püspök mindhármat hozzáérintette egy halálos beteg asszonyhoz. Az egyiktől meggyógyult. Így jelentődött ki, hogy melyik Krisztus keresztfája. Azonnal kisebb-nagyobb szilánkokat adományoztak belőle templomoknak és személyeknek, darabjait a világ minden tájára szétküldték, így került hazánkba a hagyomány szerint Törökszentmiklósra is.

Az egyedi óra és orgona

Az Egyházközség éjszakája utolsó programelemeként Szekeres József kántor mutatta be diavetítéssel, sípok megszólaltatásával egybekötve a templom orgonáját és óráját. Az orgonát a Rieger testvérek készítették 19010-ban Lábassy János ekegyáros adományából. A Rieger testvérekről azt érdemes tudni, hogy szerepeltek az 1873-as bécsi világkiállításon, az 1878-as párizsi világkiállítás pedig nagy nemzetközi elismerést hozott számukra, a Rieger-cég Európa-szerte ismertté vált. 1880-ban Ferenc József császár a gyárnak érdemeiért „császári és udvari szállító” címet adományozott. Az orgona két manuálos ( billentyűzet – szerk.), 30 regiszteres mechanikus rendszerű hangszer. Különlegessége, hogy Magyarországon az egyetlen szerkezetében, funkciójában érintetlen orgona, mechanizmusa megőrizte készülte kori eredetiségét.

Az óraszerkezet egy hatalmas ingaórához hasonlítható. A hat számlap átmérője 200 cm., s mindegyik egyetlen szerkezettel működik, amely nem toronyban, hanem egy, az orgona melletti helyiségben van. 1898-ban készítette Sowinszky József órásmester, akit  az „ezredéves” kiállításon millenniumi nagy éremmel tüntették ki, 1900-ban, a párizsi világkiállításon bemutatott negyedes ütésű toronyóráját pedig bronzéremmel jutalmazták. Drótkötél segítségével, mechanikus felhúzással működik.

A régi templom építésének dokumentumai

Hogy az érdeklődők közvetlen tapasztalatokat is szerezhessenek, a szervezők lehetővé tették, hogy aki kíváncsi volt rá, fölmehessen az óraterembe, saját szemével megcsodálhassa a hatalmas ingákat, súlyokat és egyéb szerkezeti részeket, s meg lehetett nézni közelről az orgonát is.

Aki ezt a lehetőséget elmulasztotta, jó esetben egy évet kell várnia hasonló lehetőségre. A kiállítás viszont hét végéig megtekinthető.

Pásztor

Megosztás