A Taurina negyedszázada

1976-ban – kerek 40 éve –  a termelőszövetkezetek létrehoztak egy országos hatáskörű vállalatot, amelynek fő feladata a nagyüzemi szarvasmarhatelepek beindításának segítése, a tartástechnológiai berendezések karbantartása és javítása volt. Ennek részeként működött a Törökszentmiklósi Szerviz Üzem 1991-ig, a rendszerváltást követő privatizáció beindulásáig. Akkor az ott dolgozók egy csoportja úgy döntött, saját kezébe veszi sorsát, s amikor erre lehetőség nyílt, elsők között voltak, akik felvéve a Taurina Agrár Kft. nevet, 100%-os dolgozói tulajdonú társasággá  alakították az egységet. Azóta kerek 25 év telt el. – Van-e ünnepelni való a negyedszázados évfordulón? – kérdeztük Mrena Sándor ügyvezető igazgatót, akivel, ha vázlatosan is, de áttekintettük ezt a hosszú időszakot, beszéltünk a jelenről, s egy kicsit előre tekintettünk a jövőbe is.

– Az önállósulás utáni öt-hat év igen változatos volt. Lehet ezt a kísérletezés időszakának mondani?

– Ha a kifejezés szó szerinti értelmezését vesszük, én nem mondanám annak. Igaz, sok mindenbe belevágtunk, sok mindent meg kellett tennünk, hogy a piacon, s egyáltalán meg tudjunk maradni De ez nagyon is tudatos dolog volt, az igényekhez való rugalmas alkalmazkodás, a kínálkozó lehetőségek mindenkori megragadása. A lehetőségeké, amelyeket igyekeztünk kiaknázni, és csak addig tartottunk ki mellettük, amíg azok számunkra előnyösek voltak. Aztán véglegesen megmaradtunk eredeti,  hosszú távra szóló, számunkra biztonságot adó, a fejlődést, sokirányú fejlesztést magában rejtő profilunknál, s kialakítottunk egy olyan üzletpolitikát, amely szem előtt tartva mindenkori likviditásunkat, biztonságos gazdálkodást tett lehetővé számunkra. Mindig csak addig nyújtózkodtunk, ameddig a takarónk ért, soha nem adósodtunk el, soha hitelt nem vettünk fel, s jövőben is ehhez szeretnénk tartani magunkat.

– A teljesség igénye nélkül, mi mindenbe vágtak bele?

– Még egy kicsit visszakanyarodnék az előző kérdéshez, hogy kísérleteztünk-e. Egyrészt, minden, amibe belevágtunk, valamilyen módon kapcsolódott fő profilunkhoz, másrészt  nem a pillanat szüleményei voltak. Magyarországon és Európában is kiállításokra jártunk, próbáltunk világcégekkel kapcsolatba kerülni, az ő termékeik forgalmazói lenni. Első ilyen a CLAAS volt, amelynek silózó gépeit értékesítettük. Ez addig gyümölcsöző volt, amíg ki nem építették saját forgalmazó rendszerüket. Amikor ez megtörtént, új lehetőséget kellett keresnünk.

Vetőmagot kezdtünk értékesíteni, ez is ment néhány évig, addig, amíg a nagy vetőmag-forgalmazók az árverseny hatására saját értékesítési hálózatot építettek ki, s olyan erőket nem mozgósítottak, amellyel mi már nem tudtuk felvenni a versenyt. Idejében kiszálltunk ebből is. Egy időben forgalmaztuk az osztrák Schauer cég eszközeit, ezek elsősorban a sertés telepek számítógép vezérlésű etetőrendszereit és az ólak klimatizációját jelentették. A szarvasmarha telepi klimatizációhoz kapcsolódva, párhuzamosan, vállaltuk irodák, üzlethelyiségek klímaberendezéssel történő felszerelését is. Ezeket is csak addig, míg nyereségesnek bizonyultak. De ez már mind múlt idő, ma már csak a fő profilunkra és az ahhoz szorosan és szervesen kapcsolódó tevékenységekre koncentrálunk.-

A fő profil az ugyancsak világhírű DeLaval cég fejő-tejhűtő és istállótechnológiai berendezéseinek forgalmazása, szerelése, javítása, tartástechnológiai és kiviteli tervek készítése. 24 órás ügyeleti rendszer működtetésével biztosítjuk  ezen berendezések folyamatos üzembiztonságát. A Taurina olyan rendszert alakított ki, amely építőkocka-szerűen, komfortnövelő egységek beépítésével a legegyszerűbbtől az ultramodernig bővíthető. Bármilyen igényt ki tudunk elégíteni, az egy tehén fejéséhez szükséges fejőgéptől, az 1500 tehenes telepek számítógép vezérlésű fejő berendezéseihez és ezek vevőszolgálatához mindennel tudunk szolgálni.

– Ez csak a lényeg dióhéjban. Ennél sokkal többről, sokrétűbb dologról van szó.

– Igen, s ha lehet, a lényeghez itt-ott tennék is egy kis kiegészítést. Az említett DeLaval egy svéd vállalat, a világ vezető fejőgépgyártója, amelynek az ország négy megyéjében ( J-N-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves) kizárólagos képviselői vagyunk. Az ország fel van e szempontból osztva, a szerződések kizárják az egymással való versenyzést, a másik területén való kalózkodást. Arra viszont adódott lehetőség, hogy Erdélyben nyissunk, és mi éltünk is vele. Csináltunk egy leányvállalatot, s kilenc, gyakorlatilag a Székelyföldet felölelő megyére megszereztük a kizárólagos képviseletet.

A mindennel szolgálni tudást azzal egészíteném ki, hogy az ötlet megszületésének pillanatától kezdve, a tanulmányterv készítésétől a teljes kivitelezésig mindent magunkra vállalunk. S nem csak a fejő-hűtőberendezésekre kell gondolni, hanem a trágyakezelő, számítógépes takarmányadagoló gépsorok, itatórendszerek, mosóautomata berendezések tervezésére, kiépítésére és sok más egyébre is. Gyakorlatilag mindenre, ami egy szarvasmarhatelep működtetéséhez kell. Az állandó ügyelet, az azonnali javítás azt jelenti, hogy megfelelően képzett, számítógéphez értő, minden elem működésével tisztában levő szakembereink egy órán belül vállalni tudják a hibaelhárítást, amit a fejőrobotok működtetése tett szükségessé. Be tudnak lépni az adott telep számítógépes rendszerébe, s ha lehetséges, azon keresztül megoldják a problémát, ha nem sikerül, úgy az említett egy órán belül ott van a szerviz kocsink a helyszínen.

Kereskedői hálózatot működtetünk, speciális járműveink, mozgó áruházaink háztól házig járnak, mindent helybe visznek, amire egy gazdának csak szüksége lehet.

–  A szarvasmarha ágazat mostanában mélyrepülésben van. Mennyire? Annyira, hogy már a kft, rentabilitását, biztonságos működését is veszélyezteti?

– Közel negyven évet töltöttem ebben a szakmában. Hat vagy hét olyan ciklust éltem meg, amelyben hullámhegyek és hullámvölgyek váltották egymást. Ezért biztonsággal mondhatom, hogy olyan mélységű hullámvölgy, amelyben most vagyunk, soha még megközelítőleg sem volt. Az, hogy a tej felvásárlási ára egy félév alatt 109-ről 69 forintra esett vissza, a vállalkozások jó részét a csőd szélére vitte. A tej előállítási önköltsége literenként 90 Ft körül van, s a 30 Ft körüli különbséget nem lehet kigazdálkodni. Ha rövidesen nem kerül sor pozitív változásra, nem a csőd széle, maga a csőd jön. Ez nyilván minket is érint, hiszen, ha a vállalkozások fizetésképtelenné válnak, s szolgáltatásainkat nem tudják igénybe venni, lehúzhatjuk a rolót. A hatást már mi is érezzük, tavaly e téren jelentős árbevétel-kiesést kellett elkönyvelnünk.

– Úgy mondta, e téren. Ebből én arra következtetek, hogy más téren sikerült valamilyen szinten a kiesést pótolni. Kiegészült a profil, stratégiaváltás következett be?

– Szeretjük elkerülni a nagy meglepetéseket, ezért általában előre gondolkozunk. Most is ezt tettük, s hogy a kft. egészét érintő árbevétel-csökkenést, a munkaerő fölöslegessé válását megelőzzük, időben léptünk, s nagy hangsúlyt helyeztünk a gyártó tevékenységre. Több mint huszonöt éve van egy 600 m²-es műhelyünk, amelyben kisebb-nagyobb létszámmal folyamatosan az alaptevékenységünkhöz szükséges lakatos, hegesztő munkákat végeztük. Az utóbbi időben növeltük a kapacitást, bérmunkát vállalunk, olyan termékeket készítünk – feltöltő, szállító, kitárló rendszerek, fűthető önitatók, pihenőboxok, épületgépészeti alkatrészek, stb. –  amelyekre komoly paci kereslet mutatkozik. A vetőmag értékesítéssel ugyan felhagytunk, de a takarmány kiegészítőket, tartósítókat, alomfertőtlenítőket,  toxinkötőket tovább forgalmazzuk, a termékek körét szélesítettük. Magyarán: bővítettük szolgáltatásaink körét, dolgozóinkat átképeztük, átcsoportosítottuk, hogy likviditásunkat, tőkeerőnket megtartsuk és elküldenünk se kelljen senkit.

– A forgalmazásról jut eszembe. Haladnak a korral, a háztól házig mozgó árusítás mellett létrehoztak egy webáruházat is. Most karbantartás miatt csak részlegesen üzemel, ezért kérdezem, mit forgalmaznak benne. Van-e kereslete?

– Minden megtalálható benne, amit egy állattartó telepen használni kell, vagy lehet. Még pocokméreg kijuttató szerkezet, villanypásztor, munkaruhák is. Amúgy lehetetlen és fölösleges is felsorolni. Meg kell nézni.  A kereslet, a kereslet tárgya változó. most éppen a szarvtalanító paszta a sláger.

– Mindent összevetve stabil, netán sikeres is a cég?

– Nincs okunk a panaszra. Visszatekintve a huszonöt évre, egyre sikeresebb a vállalkozás, tőkeerősségünk folyamatosan javul. Soha nem kellett hitelt felvennünk, soha nem adósodtunk el, sőt, mára odáig jutottunk, hogy régi, megbízható partnereinknek pillanatnyi likviditási gond esetén fizetési haladékot tudunk biztosítani. Ez persze nem zárja ki, hogy legyenek jó és kevésbé jó éveink, de hosszú távon fejlődésünk töretlen.

– Melyek a jövőre vonatkozó nagyobb tervek?

– Tíz-tizenöt évre előremutató beruházásokat tervezünk. Gyártótevékenységünket szeretnénk korszerűsíteni,új gépek vásárlásával, raktárrendszerünket szeretnénk bővíteni, megújítani, s tervezzük egy napelemes energiapark kiépítését, amely majd biztosítja a cég energiaszükségletét. Ezek a könnyebben megvalósítható dolgok, mert kivitelezésükhöz elsősorban anyagiak szükségesek, amelyek rendelkezésre állnak.

A nehezebb a generációsváltás megoldása, szakembergárdánk megfiatalítása. Akikkel annak idején belevágtunk a privatizációba, mind ötven-hatvan év közöttiek vagyunk, lassan elérjük a nyugdíjkorhatárt. Fel kell építeni egy fiatal, huszonéves csapatot, amelynek átadhatjuk majd a stafétát. A gond az, hogy nemigen van kikből. Megfelelő képzettségű, kreativitású ifjak, akik univerzális szakemberekké válhatnak, akik szeretik a kihívásokat, a sikerért dolgozni akarnak és tudnak, akiknek ráadásul – uram bocsá – nem derogál a tehénszar, alig vannak a piacon. A középiskolákból, egyetemekről kell majd idecsábítani, s két-három év alatt kiképezni őket. Ez bizony komoly kihívás lesz.

– Biztos vagyok benne, hogy ezt a feladatot is megoldják. Köszönöm a beszélgetést.

Pásztor

Megosztás