A Quaestor-ügyről beszélünk?

Több mint egy hete követem figyelemmel a Facebookon, médiában, sőt parlamentben folyó csetepatét, amely a Quaestor-botrányba keveredett Törökszentmiklós kapcsán bontakozott ki. Szándékosan nem mondok vitát, hiszen abban egy-egy adott témáról érvek és ellenérvek csapnak össze, a felek logikusan, tényekkel igyekeznek álláspontjukat igazolni, ellenlábasukét pedig cáfolni, lerombolni. Itt pedig erről szó sincs, mindenki mondja a magáét, hogy mi is volt a kiindulópont, már régen elfelejtődött. Elfelejtődött már a második pillanatban, s azóta csupán személyeskedésbe menően, helyenként közönségességbe hajlóan egymás, a nemszeretem pártok, politikusok pocskondiázása folyik. Itt-ott felbukkan a politikai, történelmi meggyőződés kinyilatkoztatása, s belefér egy kis zsidó bankározás is.

 Természetesen van a Quaestor-ügyről, a múlt és jelenlegi városvezetésről is véleményem, de ezekről tudatosan nem ejtek szót, szeretnék szigorúan a tényeknél maradni, s egy számomra egyáltalán nem pozitív jelenséget bemutatni. A tények, az elhangzott megnyilvánulások ismertek, újat meg sem próbálok mondani, csak az eseményeket rendszerezni, s néhány visszáságra rámutatni.

Hogyan is kezdődött? Markót Imre polgármester láthatóan szorongva, de becsületesen odaállt a kamera elé. Odaállt, és bejelentette, hogy a Quaestor csődje miatt a város elvesztette az ott befektetett 103 millió forintját. Mellékesen megemlítette, hogy az önkormányzat a befektetést tulajdonképpen megismézelte, mert 2013-ban az előző városvezetés ugyanezt az összeget ugyanennél a cégnél kötötte le. Hangsúlyozni kell, hogy ezt, mint tényt közölte, semmiféle megjegyzést nem fűzött hozzá.

 Boldog István, a térség fideszes országgyűlési képviselője szinte azonnal ringbe szállt, kifejtette az üggyel kapcsolatos véleményét a helyi televízióban. A felelősöket nem a Quaestornál, nem  az állami ellenőrzés hiányán kereste,  hanem kizárólag a jelenlegi városvezetésen. Többször hangsúlyozta, hogy az új önkormányzat folytatta az általa már korábban sem helyeselt gyakorlatot – amit az előző városvezetés vezetett be !!! -, brókercégre bízta a város pénzét, ami köztudottan kockázatos dolog. Konklúzió: a veszteségért egyértelműen a mostani városvezetés a felelős.  Arról nem ejtett szót, hányszor, milyen formában adott hangot nemtetszésének, hogyan próbálta dr. Juhász Enikőt lebeszélni a kockázatos befektetésről. Ha próbálkozott ezzel, nem sok sikerrel járt, mondhatni Enikő asszony a füle botját sem mozgatta a súlyos intelmek hallatán, juszt is a Quaestornak adta oda a pénzt.

 Március 14-én a volt polgármester asszony úgy gondolta, neki is meg kell szólalnia, ezért nyilatkozott a szoljon.hu-nak. Kihangsúlyozta, hogy amíg ő volt Törökszentmiklós polgármestere, a Quaestor Zrt-n keresztül zajló ügyletek pozitív hozammal jártak. Felháborodásának adott hangot, hogy a jelenlegi polgármester olyan színben tünteti fel a kialakult pénzügyi helyzetet, mintha az elmúlt fél év során a 103 millió forintot nem lehetett volna máshol elhelyezni. Nem mondta ki ugyan, de mindebből egyértelmű, hogy Markót Imre a hibás, a veszteség az ő számlájára írható.  Az csak egy halk kérdés, hogy ezek szerint az ő érdeme, hogy a Quaestor az ő funkcionálásáig pozitív hozamokat nyújtott. Ami pedig megjegyzendő: Markót Imre nem állította, hogy   a szóban forgó összeget nem lehetett volna máshol elhelyezni.

 Természetes, hogy az adok-kapok csatából a másik fél sem maradhatott ki. A széles körű publikum március 16-án videofelvételen tekinthette meg, amint Dr. Lukács László, a megye jobbikos országgyűlési képviselője kérdést intéz az üggyel kapcsolatosan a nemzetgazdasági miniszterhez, s arra is sort kerített, hogy Boldog Istvánt „ pénzügyi katasztrófaturistának” nevezze. Olvasatában természetesen a  korábbi fideszes önkormányzat a felelős, hiszen az tette be először a pénzt a Quaestorhoz.

Szomorú, de innen távolról úgy tűnik, a sajnálatos eseményt jelenlegi és volt politikusaink Markót Imre kivételével a rivális lejáratására, (vélt) politikai tőke kovácsolására használják ki. Igaza volt Serfőző Istvánnak, amikor azt írta, szerinte ”Markót Imre polgármester úrnak meg kellene köszönni Boldog István képviselő úr eddigi – kritikában, illetve utólagos bölcsességekben megnyilvánuló – fáradhatatlan segítségét a Quaestor-ügyben , és kérni kellene őt , hogy amilyen távolra csak el tud húzódni az ügytől, olyan messzire menjen ettől a problémától.” Igaza van, de kiegészíteném megjegyzését azzal, tegye ezt meg Dr. Lukács László is és mindenki, akit politikai érdekek vezérelnek az ügyben.

 Miért mondom ezt?

A Quaestor 1990- ben jött létre, az eltelt 26 év alatt egyre szélesebb tevékenységi kört alakított ki magának (értékpapír-kereskedelem, idegenforgalom, ingatlanfejlesztés, telekommunikáció, stb.) és ez alatt az idő alatt megbízható, eredményes cégnek bizonyult. A szakértők állítják, hogy a pénzügyi elitnek tudnia kellett az előzményekről, amelyek idáig vezettek, de az átlagember, a sima pénzügyi tanácsadók a gyülekező problémákról mit sem tudhattak. És ezzel Boldog úrnak és Lukács úrnak is tisztában kell lennie. Mint ahogy azzal is, hogy sem a régi, sem a mostani városvezetés nem járt el ésszerűtlenül, nem vállalt felesleges kockázatot, amikor  Quaestornál fektetett be. Egyik sem hibáztatható, egyik sem felelős a történtekért. Vétlenül és sajnálatosan beleesett ebbe a csapdába Törökszentmiklóson kívül sok más település, számtalan vállalkozás, rengeteg civil. Ők mind felelősök? Nem, azok egészen máshol, számunkra beláthatatlan régiókban keresendők.

 A Facebookon pedig azóta sem halkul a csatazaj. Pártállástól függően mindenkinek volt véleménye, mindenki tudta a tutit. Volt, és tudta, múlt időben. Mert mint a bevezetőben írtam, már rég nem a Quaestorról és rég nem tényszerűen folyik a „vita.” S. A. például hosszú írásában egy mondatban megengedi ugyan, hogy az előző városvezetés is hibázott, de a többiben a jelenlegit gyalázza, sőt egyenesen bűnözőknek titulálja őket. V. J. ( gyaníthatóan álnév) szerint pedig egyértelműen a mostani városvezetés a hibás, sőt eljut odáig, hogy Dr. Lukács László parlamenti felszólalása kapcsán felteszi a kérdést,  Markót Imre vagy Lukács vezeti a várost. A rövid, egy-két mondatos kommenteket nem idézem, de akad köztük szép számmal meghökkentő, s kevés , amelyik az eredeti témáról szól. Adok-kapok megy válogatás nélkül.

 Azért elvétve – sajnos nagyon elvétve – felfedezhető a dzsungelben józan hang is. Mint például Markót Péteré és Györgyikéé  ( nem tudom, valódi rokoni kapcsolatról vagy csupán névrokonságról van szó a polgármesterrel), akik a következőket írják: „EMBEREK! NEM LÁTTOK A SZEMETEKTŐL? EZ CSAK AZ EGYMÁS ELLENI USZÍTÁSRÓL SZÓL TÖRÖKSZENTMIKLÓSON!!!  Törökszentmiklós elszámolási pénzét befektette az előző önkormányzat egy jövedelmező üzletbe, ami kamatoztatta a pénzt. Ez nem különb bármely más banki befektetésnél. A választás után a jelenlegi vezetés ezen a befektetésen nem akart változtatni, hiszen addig semmi gond nem volt vele. Majd a bróker cég csődöt jelentett, ez maga után vonta a mostani helyzetet: tulajdonképpen MINDENKI (a befektetők) ELVESZTETTE A BEFEKTETETT PÉNZÉT, EGYELŐRE. Ebben sajnos városunk is vesztesként jött ki. Eddig a tények. Ezután jött a sz.. kavarás egyesek részéről, amit mindenki ismer.

Ennél jobb, frappánsabb, tömörebb összegzést magam sem tudnék megfogalmazni. Nem is próbálkozom.

Pásztor

(A címkép alapja, a Quaestor-kép MTI fotó, készítette Czeglédi Zsolt)

Megosztás