A megalázott nyugdíjasok és a 0,6 %. – A kisnyugdíjas szemével

Rosta Ágnes

Ismét nyugdíjemelés lesz, harsogja a média! Hogy oda ne totyogjak!

Tessék mondani,  mit vegyek belőle? Tudják mit? Inkább felsorolom, hogy mire nem jut ebből a hatalmas összegből.

Magyar ember kedvenc kajája volt mindig is a zsíros kenyér vagy népies nevén zsíros deszka. Hát kérem szépen, ha csak ezt a valamikor legolcsóbb és leglaktatóbb egészségtelen táplálékot venném, akkor el kellene gondolkoznom, hogy miből. Mert vagy kenyeret, vagy zsírt, vagy hagymát tudnék csak venni ebből a 0,6 %-ból. Sehogyan sem jön ki együtt még az átlagot kapó nyugdíjasoknak sem havonta az 1 kg kenyér a hozzá való zsírral és hagymával.

Ebben az országban imádják az átlagszámítást. Kérem, átlaggal egyik üzletben sem lehetséges még fizetni. Számoljunk 100 ezer forintos nyugdíjjal, kb. 600 ezer embernek van ennyi nyugdíja vagy ennél kevesebb. Ők azok, akik ülnek az üres asztalnál,és tologatják a nyugdíjukat ide-oda: rezsi – gyógyszer – élelmiszer.

Első helyen van ugye a mindenkori rezsi kiszámolása, mert azt ki kell fizetni! Az elmúlt években rezsicsökkentéssel etettek bennünket. Nem laktunk jól tőle. Mert mivel is tudunk spórolni? A rezsivel sokat. Télen csak egy helyiséget fűtünk, azt is csak alig éppen annyira, hogy a több réteg ruha alatt se fagyjunk meg. Nyáron nálunk nincs légkondi, mert az zabálja az áramot. Igaz, ami igaz, mi már nyáron is fázunk, hiába, na, lassul az ember vérkeringése.

A villanyt csak végszükségben kapcsoljunk fel, mert az is drága. A vízzel is lehet ám takarékoskodni, mi tudjuk,  megtanultuk az elmúlt évtizedekben, hogyan kell. A kényszer nagyúr ám.

Mi nem szennyezzük benzingőzzel a környezetünket, kocsink ugyan van, kinek milyen:  kétkerekű kerekesszék vagy négykerekű rollátor. Egyik sem olcsó, igaz felírják receptre. Ritkán is adják, akkor sem ingyen. Ahogyan a gyógyszereinket sem adják ingyen. Hol van az az idő, mikor minden gyógyszer 20-30 forintba került?

Mire eltologatjuk a nyugdíjat  erre a két fontos fizetni valóra, addigra akármilyen ügyesen is spóroltunk, jó, ha marad 5000-10000 forint minden másra:  ruházkodásra (ha-ha), rendkívüli kiadásra – ettől mentsen meg bennünket az ég – és élelmiszerre.

Idén a vírus és minden más miatt kilőttek az élelmiszer árak és az infláció. Ennek köszönhetően kapjuk a 0,6 %-os visszamenőleges nyugdíjemelést. A kormány elszámolta magát nem kicsit nagyon,  ezért ez a „kegy”.

De kérdezem én, minek is? Hiszen a KSH szerint minden magyar állampolgárnak van 16 millió forint megtakarítása. Tuti, a háziorvosok a hibásak, nem írtak fel nekünk Cavintont, ez lehet az oka, hogy most Magyarország lakosságának legalább a 90 %-a keresi a 16 millió forintját. De az istennek sem találjuk napok óta. Nem tudom, ez ügyben kihez forduljak? A rendőrségnek kéne feljelentést tenni, hogy ellopták? Vagy a NAV-nak bejelenteni?

De elkalandoztam nagyon. Szóval mit is vehetünk ennyi pénzből havonta? Hát kaviárt, halat, vadat nem, de még baromfit vagy disznóhúst sem, annyi biztos. Ne álmodozzunk gyümölcsről és zöldségről sem, akármilyen egészséges. A nyugdíjas egyébként se legyen már egészséges.  Feleslegesek vagyunk, teher a társadalom nyakán.

Olvasom, hogy lehet Mongóliába menni beoltva. Hosszas gondolkodás után rájöttem, miért oda. Hát mert Mongóliában, pontosabban annak déli részén  van a Góbi sivatag. A mongoloknál szokás volt, és tudtommal egyes vidékeken még ma is az, hogy az idős, beteg rokonukat beletették egy nagy kosárba, kivitték a sivatag szélére, így szabadultak meg a családnak terhet jelentő időstől. Ápolás, etetés, temetés megspórolva. 

Nos, mennyi is az annyi? Ha van 100 ezer forint nyugdíjad, mondom, ha van, akkor éves szinten kapsz 7200 forint pluszt. Az naponta 19,72 forint. Ennyit érsz mint idős nyugdíjas a kormánynak! Persze, ha országgyűlési képviselő vagy, akkor más a helyzet.  Benzinkártya, albérlet és sorolhatnám, mi minden, de legfőképpen az évenkénti biztos tényleges fizetésemelés, ami idén több volt, mint 100 ezer forint/hó .

Járvány volt és van! Jelentősen megnőtt a tisztítószerek ára is, a fertőtlenítőké és a védőmaszkoké nem volt bekalkulálva a nyugdíjasoknak abba a kosárba, ami mindent tükröz, csak a valóságot nem. Minél kisebb településen él a nyugdíjas, annál nehezebb az élete, és annál drágább.  Ezt ott fent, ahol elosztják az ország pénzét, nem látják, vagy nem akarják látni.

Lehet, a stadionok, vagy az agancskapu takarja el a szemüket, nem tudom. Csak azt tudom, hogy a XXI.századi Magyarországon nyugdíjasnak lenni nem jó, s reményed sincs rá, hogy a még hátralévőben élhetőbb, emberibb életed legyen.

Akik most döntési joggal rendelkeznek, ők is meg fognak öregedni. Ilyen öregkort kívánok nekik is. Tudják egyszer fent egyszer lent. De mit beszélek én? Ők már örök életükre bebiztosították magukat. Mg az utódjaikat is.

Ezért inkább nagyon szégyelljék magukat! Ha még képesek rá.

Szemtől Szembe

Megosztás