Volt egyszer egy Vízmű I.

A 2015. július 30-i képviselő-testületi ülés egyik napirendi pontja a következő címet kapta az előterjesztőtől: „Tájékoztatás a Törökszentmiklós Térségi Víz – Csatornamű Korlátolt Felelősségű Társaságnál ügyvezető- váltás és egyéb működés kapcsán felmerült rendellenességekről.” A szép hosszú mondat nem váltott ki különösebb izgalmat, hiszen a rendellenesség apróság, az élet szinte minden területén előforduló hétköznapi dolog. Aztán kiderült, ennél jóval többről van szó, a fenti kifejezés helyett valami egészen mást, sokkal erősebbet kellett volna alkalmazni.  Az előterjesztésből ugyanis egy hasonló, de jóval pocsékabb botrány képe körvonalazódott, mint a KSZSZK (emlékszünk az elsíbolt több, mint 100 millióra?) ügye volt. Pillanatnyilag jóval több a kérdés, mint a válasz, de megpróbáltuk és megpróbáljuk azokat is felkutatni. A tények után eredünk, folyamatosan figyelemmel kísérjük a fejleményeket, s ezekről  tájékoztatjuk is olvasóinkat.

A volt Törökszentmiklós Térségi Víz-és Csatornamű Kft. – ma

A történet 1996. január 1-jén kezdődött, amikor megalakult a víz-és csatornamű szolgáltatást önálló gazdasági társaságként ellátó Törökszentmiklós Térségi Víz-és Csatornamű Kft. A tulajdonosi kört Törökszentmiklós, Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Kengyel, Kuncsorba, Tiszabő és Tiszagyenda önkormányzata alkották, az ügyvezető igazgató Szikszai Lajos lett.

A kft. életében öt év mondhatni eseménytelenül telt el, aztán viszont igencsak felpörögtek az események. 2011-ben akkor  nem ismert  okból a felügyelő bizottság azt javasolta, hogy a tulajdonosok 10 millió Ft+ÁFA összegben független szakértői társasággal vizsgáltassák öt évre visszamenően a gazdasági társaság működését. Ehhez az irreálisan magas összeghez az akkori polgármester, Dr. Juhász Enikő, a vizsgálat valószínű ötletgazdája, nem tudta megszerezni a 85 %-os tulajdonosi támogatást, mert akadt olyan településvezető, aki  azt mondta, ennyi pénzt nem óhajt fölöslegesen kidobni az ablakon. Ennek hiányában viszont  Szikszai Lajos ügyvezető nem vállalta önhatalmúlag a kifizetést, s a vizsgálat meghiúsult. A taggyűlés azt azonban megszavazta, hogy a 2010-es gazdálkodási évet  500.000.- Ft+ÁFA értékben egy független szakértő megvizsgálja. A vizsgálat eredménye hiányosságot nem tárt fel. Ennek ellenére az ügyvezetőt felmentették a munkavégzés alól, a több évtizede vízművet vezető Szikszai Lajost gyakorlatilag kirúgták a cégtől.

Eddig szólnak a tények, s ezután már csak a kérdések sorjáznak: Vajon ki és miért kezdeményezte látszólag különösebb ok nélkül a 10 milliós vizsgálatot? Volt-e összefüggés az ügyvezető nem vállalása és a felmentés között, avagy ennek más, háttérben lappangó oka volt? Ha a vizsgálat hiányosságot nem tárt fel, mi volt a munkaviszony megszűntetésének oka, indoka?

Szikszai Lajos 2011. 10. 28-án távozott, helyére új ügyvezető került. A város első embere, Dr Juhász Enikő álmai megvalósításhoz ( ezekről a cikksorozat egy másik részében esik majd szó) feltételezhetően olyan ambiciózus embert keresett, aki ebben minden szempontból kiszolgálja őt. Az alkalmasnak látszó jelöltet nem közelebb, mint a Szeged melletti Domaszéken találta meg Csűrös Krisztián személyében. A kiválasztott kinevezése 2012. január 1-jétől szólt,  munkaszerződését Dr. Juhász Enikő, mint a társaság többségi tulajdonát képviselő tag írta alá. A későbbiekre vonatkozóan érdekes és fontos lesz, hogy a munkaszerződés 22. pontja értelmében a „munkaviszony megszűnése esetén a kinevezett ügyvezető a munkakörének átadás-átvétele esetén jegyzőkönyvet készít, melyet a munkáltató által átvételre meghatalmazott képviselője átvenni köteles.”

Csűrös Krisztián, akinek Törökszentmiklósra hozatalakor valószínűleg felvázoltak egy karriert, de amiből semmi nem valósult meg,  2014. március 31. napján benyújtotta a felmondását, amelyet a taggyűlés, a 2014. május 22. napján tartott ülésén elfogadott, azonban megbízta az ügyvezetőt, hogy munkakörét 2014. június 30. napjáig lássa el. A karriert tulajdonképpen egy jogi változás hiúsította meg, az, hogy a  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatósági döntése szerint 2014. június 5. napjától a társaság nem végezhetett további víziközmű szolgáltatást, annak végzésére a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (továbbiakban: TRV Zrt.) került kijelölésre. Ezzel a vízmű eredetei funkcióját illetően megszűnt, így Csűrös ügyvezető igazgatói állása is megszűnt volna.

A tulajdonosi jogokat gyakorló képviselő-testület 15 nappal későbbi dátummal, 2014. július 15. napjától  megbízta Ács Imrét a társaság ügyvezetőjének. A megbízatás 2014. december 31-ig szólt, amit a tisztségre kiírt pályázat elbírálásáig,  2015. februárig meghosszabbítottak. Adódik a kérdés, miért több, mint két hét csúszással nevezték ki az új ügyvezetőt. Mire kellett az a tizenöt nap? Mi történhetett ez alatt a gazdátlan időszak alatt? Ki a felelős azért, hogy ez a nagy értékű vagyon gazdátlanul maradt ennyi ideig?

2015.február 3-án az új önkormányzat kinevezte Szőke Andrást ügyvezető igazgatónak, s nem sokkal később, 2015. február 28-án. a társaságnál ügyvezetői munkakör átadás-átvétel történt. Akkor Ács Imre átadó ügyvezető közölte, hogy a társaság ügyvezetését úgy vette át, hogy előzetes munkakör átadás-átvétel nem történt. (Idézzük fel a fentebb említett 22. munkaszerződési pontot!) Az ügyvezető tisztséget betöltő személlyel, vagy annak megbízottjával nem találkozott. A megbízatása kezdetekor nem állt rendelkezésére hiteles eszköz, gép- és anyagnyilvántartás. A társaság eszközei szétszórtan, egy részük a TRV Zrt-vel közös használatban volt, nem rendezett tulajdoni, illetve birtokviszonyok között.

Az útbaigazító táblán már az új tulajdonos neve áll

Az előterjesztésben a következők olvashatók: Az eddig megismert tények szerint az átadás-átvétel jogszabályoknak megfelelő lebonyolításának elmulasztásában szerepet játszhatott mind az ügyvezető, mind a tulajdonosi kör magatartása. Az ügyvezető nem készült elő a munkakör átadás-átvételére, vagyonleltár nem készült, a folyamatban lévő ügyek nem kerültek átadásra, a tulajdonosi kört jelen ismereteink szerint nem értesítette, illetve nem hívta fel, hogy jelöljön ki olyan személyt, akire az ügyvezetés feladatait átruházhatta volna. A tulajdonosi tagság nem tanúsított jó gazda magatartást, hiszen 2014. március 31. napjától tudta, hogy az ügyvezető távozik a társaság éléről, ennek ellenére az átadás-átvétel tekintetében érdemi intézkedések nem történtek, a társaság jogszerű működésének biztosítása érdekében intézkedéseket – pl. pályázat kiírása, végelszámolásra irányuló intézkedés – nem tett, holott erre huzamosabb idő állt a rendelkezésre.

Mindezek eredményeként a társaság előző évek működését igazoló okiratok, dokumentumok felülvizsgálata során az alábbi rendellenességek kerültek megállapításra:

1. Dologi eszközök hiányoznak: 3 db szivattyú,

melyek önkormányzati vagyonként szerepelnek, azonban azok üzemeltetés céljából átadásra kerültek a társaság részére, ellenben fizikai helyük jelenleg nem állapítható meg. A szivattyúk piaci értéke egyenként 150.000.- Ft körül van. A társaság által, kvázi a tulajdonos által elszenvedett kár 450.000.- Ft

2. Leselejtezéssel kapcsolatos felvetések

Vizsgálat tárgyát képezte, hogy az egyes évek kapcsán milyen összegben kerültek leírásra, leselejtezésre egyes vagyontárgyak. A 2011-es évben, amelynek nagy részében Szikszai Lajos látta el az ügyvezető feladatokat, 2.674.000.- Ft értékben történt selejtezés. A 2012-es évi beszámoló szerint, amelyet már Csűrös Krisztián ügyvezető menedzselt ez az összeg 12.000.000.- Ft, 2013. évben ez az összeg 4.600.000.- Ft, 2014. évben 11.595.000. Ft. 2014. évben a leselejtezésből fakadó összeg 90%-a 2014. június 5. napja előtt keletkezett. Sem a taggyűlés, sem a felügyelő bizottság nem vizsgálta, illetve kérdést sosem tett fel azzal kapcsolatban, hogy a többmilliós növekedés miből keletkezett, mi az oka.

3. Egyéb károkozás

A társaság 2012-es mérlegében 2.600.000.- Ft hiány szerepel, mely összeg költségként leírásra került. A hiány abból fakadt, hogy a társaság tulajdonában állt Tiszapüspöki nyaralóterületén egy ingatlan, amely a társaság dolgozóinak nyaralását, pihenését szolgálta. A nyaralóban lévő tárgyi eszközök, amelyek önmagukban nem, de összességében jelentős értéket képviseltek, eltűntek. Nincs nyoma annak, hogy az eltűnésért felelős személy megállapítása érdekében belső vizsgálatot folytattak-e, illetve a rendőrségen tettek-e büntetőfeljelentést.

Az említett nyaralótól a társaság 2014. évben adásvétel útján megvált. Az ingatlan 150.000.- Ft összegért került átruházásra. Értékbecslés nélkül is megállapítható, hogy az adott területen a nyaraló értéke elérte a 1.500.000.- 2.000.000.- Ft-ot. A tulajdon átruházás ezen módja jelentős vagyoni hátrányt okozott a gazdasági társaságnak.

Felmerült a kérdés, hogy a felügyelő bizottság akkori elnöke, akinek elvileg minden fontos dologról tudnia kellett, ami a cégnél történik, s aki jelenleg is önkormányzati képviselő, miként vélekedik ezekről a dolgokról. Nos, ez kiderült a július 30-i ülésen, amikor is felindultan kifejtette, hogy az előterjesztés mások lejáratására készült koncepciós iromány. A cél az előző önkormányzat lejáratása volt, több ember személyiségi jogát, jó hírnevét sértették meg az előkészítők, ezért az érintettek megteszik a megfelelő jogi lépéseket velük szemben. A fenyegetőzés érdekessége az volt, s erre Dr. Líbor Imre aljegyző fel is hívta a figyelmet, hogy személyiségi jog, jó hírnév nem sérült, hiszen az előterjesztés senkiről, aki abban név szerint megjelenik, nem állította, hogy érintett lenne a rendellenességekben.

Az már egy külön történet, hogy az önkormányzat az ivóvízellátás és  szennyvízszolgáltatás épületeinek, eszközeinek, stb. használatáért kemény bérleti díjat követelt kft-től, amelyet elvileg abba kellett volna beruházásra, fejlesztésre, egyebekre visszaforgatni. Ezt a vízmű 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban be is fizette , a pénznek egy elkülönített számlán kellene a mai napig lennie, de az eltűnt a nagy kalapban..  Közel 300 millió forintra becsült összegről van szó

A vízmű   ugyanott található, de már nem miklósi

A vízművek körül történtek végső konklúziójaként a  Tiszamenti Regionális Vízművek vezérigazgatója, Hajdú Gábor  azt az igen kemény megállapítást tette, hogy ez az önkormányzat saját kft-jét három év alatt lerabolta.

A fenti cselekmények több, a hatályos Büntető törvénykönyvben szabályozott tényállások elkövetésének megállapítására alkalmas lehetnek. Megvalósulhatott: sikkasztás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, valamint számvitel rendjének megsértése bűncselekmény is.

Ennek jegyében a következő határozatot született: „Törökszentmiklós Városi Önkormányzat képviselő-testülete felhatalmazza Markót Imre polgármestert, hogy az ügyben a szükséges intézkedéseket megtegye, a szerződéses jogviszonyban álló ügyvéddel egyeztetve ismeretlen elkövető ellen büntetőfeljelentést tegyen.”

Az üggyel kapcsolatosan szerettük volna Markót Imre polgármestert is megkérdezni,de nem jártunk szerencsével. Két hete telefonon kértünk tőle időpontot, egy hete személyes találkozás során. Akkor azt ígérte, időpont egyeztetésre visszahív bennünket, de sajnos erre ezidáig nem került sor.

(Folytatjuk)

Pásztor

Megosztás