Vécsey-emléknap a Galambos parkban

Közzétéve ekkor: 2015 április 27. 11:11

k Héja Laci

szöveg

k. műsor

Gróf Vécsey Károly Törökszentmiklóson való tartózkodásának, itt történő felkészülésének, majd az 1849. március 5-i győztes szolnoki csatába indulásának történelmi emlékhez nyúlik vissza az Alvégen megrendezésre kerülő Vécsey-emléknap, melyet immár kilencedik alkalommal szervez a Városvédő-és Szépítő Egyesület. 

Az emléknap megemlékezéssel kezdődött az Ibolya cukrászda (volt Fehérló kocsma) falán elhelyezett Vécsey-emléktáblánál, amelyen Héja László, a Butyka Béla Helytörténeti Gyűjtemény vezetője tartott megemlékezést. (bal felső kép) Beszédében felidézte az adott időszak környékbeli történelmi eseményeit, feltárta azok összefüggéseit, s természetesen vázolta gróf Vécsey Károly életrajzát, a szolnoki csatában játszott szerepét. A megemlékezésen üde színfoltként közreműködtek a Hertelendy Gábor Huszárregiment lovas huszárai.( jobb alsó kép)

ugróvárEzt követően a résztvevők átvonultak a Galambos parkba, ahol 14 órától Családi nap vette kezdetét. Sokan jöttek el, és nem is potyára, mert a délután nem csupán a nevében, de valóban családi nap volt; a nagypapától a szülőkig és a kicsiny pónilovaglásgyermekig mindenki talált magának való látnivalót, elfoglaltsági, szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget. Volt ugróvár, szalmavár, kisállat simogató, rodeoshow, lehetett hintózni, pónilovagolni. A Hertelendy-huszárok bemutatót tartottak, a Tiszaparti Bábszínház Kemény Henrik egy darabját adta elő, lehetett várat ostromolni, rendeztek huszárpróbát kemény-legényeknek, és népi játékok is megelevenedtek. S természetesen nem hiányozhatott a kézművesek vására, a kézműves játszóház sem, aki akart találhatott enni-és innivalót, fagylaltot, vattacukrot. S a felsorolás a teljesség igénye nélküli.

Az időjárás is kegyes volt, a ragyogó napsütésben szemmel láthatóan jól érezték magukat a délutánjukat itt töltők.

De elégedettségüknek adtak hangot a megkérdezettek is.

bikaTelkes-Tóth Gabinak például a műbika (rodeoshow) tetszett a legjobban:

– Nagyon klassz ez a bika. Többször is felültem rá, pedig mindig leestem.

– Nem féltél?

– Nem. Jó volt ülni rajta, és nem is volt nehéz, csak amikor már gyorsan forgott. És mikor leestem, sem ütöttem meg magam, mert jó puhára estem.

Nógrádi Kati viszont a kisállat simogatótól nem tudott elszakadni:

– Én Budapesten lakom, most a nagymamáéknál vagyok itt Miklóson. Ők hoztak el ide, és nagyon jól érzem magam. Nekem a nyuszikák tetszenek a legjobban, élőben még sosem láttam őket. Olyan aranyosak, szelídek. Nem futnak el, lehet őket simogatni. csuda selymes a szőrük.

– Mondjad anyáéknak, vegyenek neked egyet.

– Á, nem lehet! Emeletes házban lakunk, a nyolcadikon, ott nem lehet nyulat tartani. Apáék még kutyát sem engednének. Pedig de szeretnék!

állatsimogató

bazárMint mindenütt, Karakas Gyula, mindenki Gyuszi bácsija itt is itt volt.

– Hány éves is vagy, Gyuszi bátyám?

– Száz leszek … 12 év múlva.

– Mindenütt ott vagy, állandó mozgásban. Nem fárasztó ez? Mi hajt?

– Nem fárasztó, hála az égnek, koromhoz képest kiváló kondiban vagyok. A dolog pedig egyszerű. Szeretek emberek között lenni, szeretem látni a gyerekek örömét, és szeretek részt venni a város életében. Egyébként pedig az, hogy valaki szép kort élt meg, nem jelenti azt, hogy otthon kell ülnie. Aki akar üldögéljen, aki pedig érdeklődő, nyitott, menjen amerre akar, s ameddig bír.

H. Tóth István feleséggel, két gyerekkel érkezett.

– Mi általában minden ilyen jellegű rendezvényre elmegyünk. Elsősorban a gyerekek miatt, hogy szórakozhassanak, jól érezzék magukat, de magunk is kellemesen eltöltjük az időt. Elbámészkodunk ritkán látott ismerősökkel találkozunk, jókat beszélgetünk.

– Akkor nem bántátok meg, hogy eljöttetek.

– Abszolút nem. A gyerekek már kipróbáltak ezt-azt, s szépen sorra vesszük a többit is.  A pónilovagoláson, hintózáson még gondolkozunk. Lesz fagylaltozás, kólázás, a vattacukron már túl vagyunk.  Erről jut eszembe! Két probléma van, amit jövőre jó lenne megoldani. Hiányolom a toi-toi WC-t és a kézmosási lehetőséget. A vattacukor ragacsos, jó lenne a kezünket utána kicsit lemosni. Erre pedig nem találtunk lehetőséget. Kézmosás nélkül még csak-csak ki lehet bírni, de ha valakire rájön a szapora – ami ilyen helyen könnyen előfordulhat – , akkor már gond lehet.

Mondjuk, alapvetően jó lenne egy közkifolyó, hiszen itt játszótér is van, s ha elesik a gyerek, és sebes lesz a térde, le sem lehet mosni. Persze tudom, hogy ez nem a szervezők kompetenciája, de legközelebbre jó lenne valami megoldást találni.

legények

Természetesen megkérdeztük a szervezőket, konkrétan Szabó Pétert, a Városvédő-és Szépítő Egyesület titkárát is.

– Kilencedik alkalommal rendeztétek meg az emléknapot. Az előzőekhez viszonyítva elégedettek vagytok a látogatottsággal?

– Nincs kifogásolni valónk. A korábbi évekhez képest nagyon jó az időjárás, tavaly például a huszárbemutató után a továbbiakat elmosta az eső. Ez a mostani szép idő (is) vonzotta a látogatókat, sokkal többen, több százan vagyunk az előző alkalmakhoz képest.

– A  mostani kínálatban a hagyományoshoz képest van-e valami újdonság?

– Talán a régi időket idéző vagy filmeken látható fotózkodási lehetőséget említeném. Tudod, amikor egy festett táblán ott a fej helyén egy luk, oda bárki bedughatja a fejét, s máris kész a vicces egyedi kép. Mi stílusosan egy huszár egyenruhás táblát kínálunk, a gyerekek nagyon élvezik ezt a fotózási lehetőséget. Újdonság még a virágmag és palánta cserebere, a Tóth-Pál Zoli vezette toborzás és huszárpróba.

– Akkor most elégedettek vagytok, mint szervezők.

– Igen. Az idő szép, sokan vagyunk, s úgy tűnik programjainkkal, kínálatunkkal a kilátogatók elégedettek. Ennél rosszabb sose legyen.

Úgy legyen.

Pásztor


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..



Hirdetés