Üzentek a kormánynak a kórházi beszállítók

Közzétéve ekkor: 2020 február 11. 9:04

Tavaly december közepén Gulyás Gergely ismertette a kormány döntését a kórházi adósságkonszolidáció módjáról. Itt kiderült, hogy nem a teljes kórházi adósságot fizetnék ki, hanem csak egy részét közvetlenül, valamint, hogy egy 10 milliárd forintnyi kötelezettséget tisztázni szeretne a kabinet, közvetlenül tárgyalna erről a beszállítókkal.

A kormány tehát most olyan számlák tőketartozását nem tervezi kifizetni, amelyeket az intézmények, vagy az Állami Egészégügyi Ellátó Központ már befogadott közbeszerzési eljárások vagy egyéb egyedi eljárások keretében. Vagyis az intézmény vagy az ÁEEK megrendelte, a cég leszállította, kiszámlázta, a számlákat a kórházak átvették és nem vitatták. Ezek a számlák (vagyis ezek jelentős része) időközben lejártak, jelenleg kifizetetlen számlák, és közben nem vitatott követelések.

Portfolio

Ritkán látott, egységes fellépés keretében üzentek a kormánynak az egészségügyi beszállítók szakmai szervezetei a kórházi adóssággal kapcsolatban. Fontos tényekre hívják fel a kormány figyelmét és égető kérdéseket tesznek fel a kabinetnek.

“Magyarországon évtizedek óta megoldatlan problémát jelent az egészségügyi intézmények eladósodása. Annak ellenére sem sikerült fenntarthatóvá tenni a kórházak gazdálkodását, hogy 2012 óta az állam tulajdonában vannak, és működésük fölött a kormányzat közvetetten mindenre kiterjedő pénzügyi-szabályozási kontrollt gyakorol” – idézi fel az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), a Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Tudományos, Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesülete (HIVDA), a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (MediKlaszter), valamint az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége (OSZ) hivatalos, közös közleménye.

A szervezetek tájékoztató anyaga azzal indít, hogy a korábbi években megszokottá vált kórházi konszolidáció tavaly elmaradt. Jelenleg a Pénzügyminisztérium zárt ajtók mögött, egyenként tárgyal a legnagyobb beszállítókkal a lejárt tartozásokról, akik így már esetenként több mint egy éve várják az általuk leszállított orvosi eszközök és gyógyszerek szerződésben rögzített ellenértékének megfizetését – utal a közlemény a Portfolio által elsőként megírt hírreEnnek lényege, hogy a PM-ben folytatott tárgyalásokon a tárca célja, hogy a hitelezők mondjanak le a tőkekövetelésük 20%-áról. 

A szervezetek szerint a pénzügyminiszter „meghaladott álláspontnak” nevezte azt, hogy egyes beszállítók a tőketartozás helyett a késedelmi kamatokról kívánnak egyeztetést folytatni. 

“A magyar orvostechnikai vállalkozások többségét képviselő szakmai szervezetek számos konstruktív javaslattal fordultak a kormányzati szervek felé a kórházi adósságprobléma kezelése érdekében. Ennek tükrében a beszállítói szervezetek értetlenül fogadták a kormányzati oldal eddigi nyilatkozatait, amelyek tisztázást igénylő elvi kérdéseket vetnek fel” – olvasható a közleményben. A négy szakmai szervezet ezt követően a következő kérdések, állítások megfontolását tanácsolja:

  1. A kölcsönösen előnyös üzleti légkör alapja a partnerek egymás iránt mutatott bizalma. Megbízható üzleti partnernek tekinthető-e a magyar állam a továbbiakban, és támogatja-e ennek a törékeny bizalmi légkörnek az épülését, fennmaradását, ha közbeszerzési eljárásban kötött szerződések vonatkozásában még azok kifogástalan szállítói teljesítése esetén is utólag lehet alkudozni a vételárról?

  2. Nem sérti-e az Európai Unió versenyjogi és versenysemlegességi előírásait, ha az állam csak a legnagyobb beszállítókkal folytat egyeztetést, mellőzve a kis- és közepes vállalkozásokat?

  3. Az általános törvényi szabályozás része, hogy bármilyen késedelmes fizetés meghatározott következményekkel jár – legyen szó leszállított termék kifizetéséről vagy éppen törvényben előírt adókötelezettség teljesítéséről. A késedelem törvényes következményeinek érvényesítése semmilyen esetben nem lehet „meghaladott álláspont”, akár adóról, akár számla kiegyenlítéséről beszélünk.

  4. Magyarország vonzó befektetési klímával és adókörnyezettel ösztönzi a külföldi beruházásokat. Milyen üzenetet hordoz a befektetők felé, ha az állam utólag újra kívánja tárgyalni a már megkötött és megfelelően teljesített szerződéseket?

  5. hazai kkv-nak kiemelkedő innovációs, gyártó, -fejlesztő tevékenységük révén jelentős az exportjuk. A lejárt kintlévőségeik folyamatos növekedése nemcsak az általuk foglalkoztatott munkavállalók megélhetését, hanem a nemzetgazdasági és foglalkoztatási szempontból kiemelkedően fontos innovációs, fejlesztő, termelő és exporttevékenységüket is veszélyezteti. Az innovációhoz és a műszaki szakmai fejlesztéshez fontos a nyugodt, stabil üzleti környezet és jogbiztonság. Az ágazat Magyarországon közvetlenül tizenkétezer családnak, közvetve további harmincezer családnak biztosít megélhetést.

Arra is felhívják a kormány figyelmét, hogy

MAGYARORSZÁG AZ EU TAGJAKÉNT NEM HAGYHATJA FIGYELMEN KÍVÜL AZ UNIÓS JOGOT.

Az EU bíróságának késedelmes fizetésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlata szerint az állam nem kényszeríthet vállalkozásokat arra, hogy lemondjanak az őket jogszerűen megillető késedelmi kamatról – figyelmeztetnek a szervezetek. Egyúttal azt is ígérik, hogy “a hazai egészségügyi beszállítók a kormányzat partnereként a jövőben is készek javaslataikkal támogatni minden olyan intézkedést, amely a szolgáltató állam elveivel összhangban transzparens és versenysemleges módon keres megoldást a kórházi adósságok problémájára”.

Portfolio


Megosztás

1 hozzászólás

  • Tibérió says:

    FELHÁBORÍTÓ A FIDESS KORMÁNY RABLÁSI SZÁNDÉKA! UTOLSÓ SENKIHÁZI GAZEMBEREK!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..



Hirdetés