Utolsó fázisban a bartai iskola felújítása

Közzétéve ekkor: 2019 február 18. 16:35

Összeállította: Pásztor Gábor

A Trianon utáni magyarországi települések 93,5%-a 5000 lakoson aluli kisközség és község volt. E két településkategóriában élt a népesség 48,5%-a.  A magyar településhálózat jellegzetes szórványai: a tanyák, a puszták és a majorok több mint másfél millió embernek adtak lakó- és munkahelyet.

A két világháború közti magyar falun és a tanyákon,  ahol az ország lakosságának kétharmada élt, a szülők a törvény ellenére sem szívesen engedték iskolába gyermekeiket. Egyrészt igényt tartottak rájuk a munkákban, másrészt fölöslegesnek tartották, hogy a gyerek az írás-olvasásnál többet tudjon.

De sokuk még azt sem tudott. A lakosság 15%-a volt  analfabéta és az iskoláskorúak 23%-a”iskolakerülő”. De ha a szülők akarták volna, sem tudtak volna kitől és hol megtanulni írni és olvasni. Nem volt az országban sem elegendő tanító, sem elegendő tanterem.

Ezt ismerte fel Klebelsberg Kunó, akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki a következőket fogalmazta meg: „Ha az állam egyfelől kimondja az általános iskolakötelezettséget, akkor másfelől az államnak kötelessége, hogy iskolák építését előmozdítsa, a terhek nagy részét viselje, és így tegye is lehetővé a tankötelezettség végrehajtását: az iskolába járást, mert különben az iskolakötelezettség kimondása puszta önámítás”

S ezt nem csak politikai szólamként mondta, minisztersége alatt példaértékű népiskola-építési akció kezdődött és folyt Magyarországon. Néhány év leforgása alatt – állami szervezésben és részben állami pénzből – 5000 tantermet és tanítói lakást építettek fel, zömmel az Alföldön.

Az Alföld program keretében épült és nyílt meg a bartai tanyasi iskola, amely a környék mintegy 250 tanyájának iskoláskorúit fogadta fél évszázadig. 1977-ben azonban be kellett zárni, mert a környék elnéptelenedett, nem volt már elég tanuló. Azóta az épület üresen áll, egyre pusztult, félő volt, csak idő kérdése, s az enyészeté lesz.

Az iskolát 2013 májusában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzat ingyenes tulajdonába adta át, feltétele az volt, hogy az épületben kulturális, közművelődési tevékenység folyjon, múzeumot hozzanak létre benne. Ehhez viszont azépületet fel kellett volna újítani. Az önkormányzat folyamatosan kereste a forrásokat az épület felújítására, de sokáig csak saját forrásból tudott kisebb javításokat elvégezni.

2016-ban végül a kormány kiírt egy pályázatot a vidéki térségekben található, településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciójára, bennük többfunkciós közösségi terek létrehozásának és fejlesztésének megvalósítására. Törökszentmiklós pályázott és nyert, 30.679.514.- forint támogatást kapott az épület felújítására, Népház kialakítására. Az elképzelés szerint az épület a felújítás után közösségi alkotóházként és erdei iskolaként fog majd működni.  A kivitelező 2018 szeptemberében átvette a munkaterületet, és elkezdődött az épület felújítása.

Tegnap közszereplői Facebook-oldalán Markót Imre polgármester örömmel jelentette be:

A felújítási munkák szépen haladnak. A tervezett bontások, a tető felújítás és a belső felújítások, belső átalakítások elkészültek. A külső, homlokzati munkák és a tereprendezés van még hátra és ismét le tudunk zárni határidőre egy önkormányzati beruházást!”

Reméljük, erre valóban hamarosan sor kerül, s ez az iskola is hasonló szerepet tölt be, mint hosszú évek óta az óballai.

Szemtől Szembe


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..



Hirdetés