Újabb 300 milliárdot kapnak a multik, határon túli beruházások és

Közzétéve ekkor: 2020 november 19. 10:37

egyházi épületek a gazdaságvédelmi alapból

Immár nem csak teljesen üres a tavasszal a járványvédekezésre létrehozott ún. Gazdaságvédelmi Alap, de a Portfolio.hu által észrevett rendelkezés értelmében, az eredetileg 923 milliárd forintot tartalmazó tartalék terhére egy ma reggeli kormányrendelet most újabb 297,2 milliárd forintot írt le, főleg a Külgazdasági- és Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium nagyvállalatoknak és „versenyképesség-növelésre”.

Ahogy írják, így az alap terhére már 2379 milliárd forintot költöttek el annak áprilisi létrehozása óta, holott annak eredeti, főleg önkormányzati bevételek elvételével és az őket sújtó „szolidaritási adóval” létrehozott előirányzata csupán 923 milliárd forint volt. Így a túlköltekezés immár 2.5-szeres.

Ugyanakkor, mint eddig, a kormány most sem közvetlenül a dolgozók segítésére költi az összeget.

  • A mostani, közel 300 milliárdos költés legfőbb tétele ugyanis a Pénzügyminisztériumnak a nagyvállalatok beruházásának támogatására költheti, összesen 80 milliárd forint értékben,

  • Kap 70 milliárdot Szijjártó Péter Külgazdasági- és Külügyminisztériuma is, hogy „koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatást” oszthasson majd ki,

  • 47,7 milliárdot kapott ugyanez a minisztérium „a külgazdaság fejlesztésére”,

  • és további 35 milliárdot „határon túli gazdaságfejlesztési programokra”.

  • A Gazdaságvédelmi Alap régi és örök nyertese a Miniszterelnökség Egyházi épített örökség védelme programja, most 18 milliárdot folyósítanak majd nekik.

  • A Miniszterelnöki Kabinetiroda újabb 16 milliárdot fordíthat majd a turisztikai ágazat megmentésére a járvány alatt,

  • 9,3 milliárd forintot a Belügyminisztérium kap a kormányzati kommunikáció technikai fejlesztésére,

  • és az egészségügy csak itt, a lista alján jelenik meg, az Emmi is kap 4,9 milliárd forintot, a Betegápoló Irgalmasrendi „projektekre”.

Ezen kívül 3,9 milliárdot költhet a Miniszterelnökség „kulturális örökségvédelmi szakmai feladatok” támogatására.

Az eredetileg az alapba berakott 923 milliárd forint már 2020 áprilisára elfogyott, ezek után a kormány különböző rendeletek útján folyamatosan a Gazdaságvédelmi Alap terhére vonta le és számolta el a legnagyobb kiadásait. Kirívó tételnek számított például, amikor ugyancsak innen, 126 milliárd forint értékben csoportosítottak át forrásokat, ekkor is a KüKüm és a Pénzügyminisztérium kapta a legnagyobb összegeket, de belefért 18 milliárd forint a Magyar Honvédségnek is.

Míg a járványvédekezés céljából létrehozott alap eredeti deklarált céljai szerint otthoni munkahelyeket védene meg, folyamatosan kiemelt tétel nyár óta a kiadások között a „külföldön sikeres magyar vállalatok” feltőkésítése, és a nagyvállalatok – köztük döntő részben multinacionális cégek – milliárdokkal való támogatása. Most is ez jelentette a legnagyobb tételt.

Ismert az is, hogy még november 17-én, éppen az EU-s koronavírus-mentőcsomag és hétéves költségvetés elleni lengyel és magyar vétó bejelentésének másnapján Szijjártó Péter videokonferencián egyeztetett a Magyarországon befektető legnagyobb német vállalatok vezetőivel. A konferencián a miniszter kiemelte, a járvány során a magyar kormány.

a munkahelyek védelmét, és a „stratégiai iparágak” kiemelt támogatását tartja a legfontosabbnak, és így német nagyvállalatokkal a kormány további 25 új beruházásról is tárgyalnak, amelyben – mint immár látszik – rengeteg állami támogatás is segíti majd ezeket a cégeket.

A német nagyvállalatok és a magyar kormány gyümölcsöző viszonyáról, és arról, mindez hogyan szerez értékes „barátokat” Orbán Viktornak, mikor EU-s fórumokon kell jogállamiságot, és a törvények betartását érintő kritikákkal, szankciókkal szembenéznie, részletesen beszámol Panyi Szabolcs korábbi, hosszabb cikke is a Direkt36.hu-n.

Ugyanakkor a kormány látszólag sem az osztrák, sem a német járványvédekezési modellt nem veszi át, közvetlenül a dolgozók megsegítésére igen keveset költünk: Ausztriában például a lezárások miatt állásukat szüneteltetni kényszerülők bérének 80%-át megtéríti az állam, míg Magyarországon csak a szálloda- és vendéglátóiparban, és itt is maximum 50%-ig.


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .



Hirdetés