Tovább demokratizált új önkormányzati SZMSZ

Közzétéve ekkor: 2017 február 24. 8:56

testüTörökszentmiklós Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a későbbiekben SZMSZ) szóló rendelet 2010 októberében született meg. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi törvény azonban újraszabályozta a helyi önkormányzatok jogállását, működését és feladatait, s miután a kettő harmonizálása nem történt meg, az Állami Számvevőszék 2016. évben folytatott vizsgálata  rámutatott, hogy szükségessé vált  a 2010-ben megfogalmazott SZMSZ felülvizsgálata.

Ennek a követelménynek tett eleget az önkormányzat egy új SZMSZ megalkotásával, amely a korábbihoz képest tartalmi és formai tekintetben több lényeges változást is tartalmaz, azonban az alkotók szándéka szerint igyekezett megőrizni azon demokratikus vívmányokat és helyi jellegzetességeket, amelyek a demokratikus működés elveit hordozzák magukban.

A leírtakból ugyan nem derül ki, de a bevezető szöveg megfogalmazója, megfogalmazói nagy valószínűséggel a rendszerváltást követő demokratikus vívmányok megőrzésére gondoltak, mert az előző önkormányzat időszakának demokratizmusából nem volt mit megőrizni. A 2014 előtti városvezetés második négy évében autokratikus (egy személy – dr. Juhász Enikő – által korlátlanul uralt irányítás) valósult meg, az akkori SZMSZ-ben olyan szabályokat rögzítettek, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné tették a képviselők véleménynyilvánítását, szinte nullára redukálták a hozzászólás, de még a kérdezés lehetőségét is.

Ez a Működési Szabályzat nem felelt meg az új (mostani) városvezetés elvárásainak, ezért a demokratikus működést legsúlyosabban sértő szabályokat már az alakulást követően kiiktatta, most pedig egy új elveken alapuló, a képviselők véleményezését, javaslatait figyelembe vevő szabályozás megalkotására került sor.

***

Az SZMSZ első két fejezete az önkormányzat hivatalos megnevezését, székhelyét, illetékességi területét, az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait, hatáskörét, annak átruházási lehetőségeit, alapvető szabályait rögzíti.

A harmadik fejezet a képviselő-testület szervezetét és működését taglalja. Rögzíti a képviselőcsoportok létrehozásának szabályait és feltételeit, a rendkívüli ülések összehívásainak eseteit, az éves munkaterv tartalmi követelményeit. Megfogalmazza kiktől kell és kiktől lehet javaslatot kérni a tervezethez, képviselői javaslatra ez utóbbiak körébe bevonták az önkormányzat tulajdonában levő gazdasági társaságok ügyvezetőit is.

Ez a fejezet tartalmazza a napirendi pontok előterjesztésére, az üléseken született határozatok nyilvántartására, a testületi ülés összehívására vonatkozó szabályokat. Az ülésre kötelezően meghívottak köre szintén képviselői javaslatra kibővült az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok ügyvezetőivel. Bár javaslat erre is érkezett, a fentieket tanácskozási jog már nem illeti meg.

A testületi ülések nyilvánosak, az állampolgárok jelen lehetnek, de arról, hogy hozzászólási jogot kapnak-e, az ülést vezető, normál esetben a polgármester dönt. A közmeghallgatásra másféle szabályok vonatkoznak, itt az állampolgárok három perces időtartamban automatikusan rendelkeznek a kérdezés és hozzászólás jogával. Az időtartam az ügy sajátosságára tekintettel meghosszabbítható, ha a képviselő-testület engedélyezi. Amennyiben a kérdés vagy javaslat nem közérdekű, vagy olyan jellegű, hogy zárt ülésen kell tárgyalni, a válaszadás megtagadható.

Az aprónak tűnő, de leglényegibb változások – ha nem is a javaslatok teljességében – a napirendi pontok tárgyalása, a napirend előtti kérdés-interpelláció témakörben következtek be. Bár az időkorlát eltörlésére érkezett javaslat, az megmaradt, mert az arra jogosultak (képviselő-testület tagjai, tanácskozási joggal meghívottak) a napirendi pontok tárgyalása során élhetnek ugyan a kérdezés jogával, ezt összesen legfeljebb 5 perces időtartamban tehetik meg. Viszont a hozzászólások számának – melyek eddig 5 alkalomra voltak megszabva – korlátozása megszűnt, és az eddig 8 perces összesített időtartam is 10 percre bővült.

Nagyon fontos változás történt a napirendek tárgyalásának vonatkozásában. Juhász Enikő idejében bármely testületi tag indítványozhatta a napirendi pont tárgyalásának lezárását, ami azzal járt, hogy a továbbiakban senki nem élhetett a hozzászólás jogával. Miután az indítvány a polgármester asszony jelzésére menetrendszerűen megérkezett, az ellenzéki képviselők kényelmetlen hozzászólásának elejét lehetett venni. A mostani módosítás lényege az, hogy a tárgyalás lezárására ezután is lehet indítványt tenni, de az indítvány benyújtását megelőzően jelzett hozzászólások lehetőségét az érintett részére meg kell adni.

Korábban írásban napirend előtti válaszadásra két kérdést, ill egy interpellációt lehetett benyújtani, most ez a számszerű korlátozás törlődött. Az interpellációt az ülés előtt öt munkanappal, a kérdést két munkanappal – ezelőtt három nap volt – előbb kell a polgármesterhez benyújtani, akinek a választ az ülést követő 15 napon belül minden képviselőnek meg kell küldenie. Lehetőség lesz azonnali kérdések szóbeli feltételére is egy alkalommal, maximum 1 percben, amire, ha tud, a polgármester azonnal válaszol.

A negyedik fejezet az önkormányzat szerveivel, tisztségviselőivel, azok feladataival foglalkozik. Részletesen kitér a bizottságok összetételére, hatáskörére, az ülések lebonyolítására., a konzultatív tanács működésére, a tisztségviselők jogállására, a tanácsnokok feladatkörére és a jegyző szerepére.

Az ötödik fejezet az önkormányzat költségvetésére, a hatodik az önkormányzat belső kontrolljára, a hetedik pedig a helyi nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó tudnivalókat tartalmazza.

Pásztor


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..



Hirdetés