TÖRÖKSZENTMIKLÓSON – KERÉKPÁRRAL, KÉTKERÉKEN

Közzétéve ekkor: 2018 március 28. 9:30

Sebők Emília

Törökszentmiklós tipikusan kerékpáros város, hiszen itt az emberek nemcsak hobbiból kétkerekeznek, hanem nagyon sokan bicajjal járnak munkába, bevásárolni, ügyeket intézni. Ezért is van kerékpármegőrző, -tároló a legtöbb közintézménynél és a boltoknál, valamint a vasútállomásnál és a buszpályaudvar mellett, hogy akik innen indulnak a környéki településekre dolgozni, ott hagyhassák járművüket. És gyakran a bicikli gyerekülésében viszik a csemetéket is óvodába például.

Nem volt ez nagyon másként korábban sem, ám akkor még csak két, egyik sem jó, megoldás adódott: Vagy az úttesten bicikliztünk a Kossuth úton a nagy gépjárműfogalom közepette, a magunk testi épségét, vagy a járdán, a gyalogosokat veszélyeztetve. Merthogy a kétkerekes közlekedés problémái jellemzően a város főútján jelentkeztek.

Hajdanán így humorizált városunk kerékpáros közlekedéséről a megyei napilap

Megoldódni látszott mindezen probléma, amikor 2014 végén elkészült a Kossuth út, úgy is mondhatjuk, a város teljes hosszában a kerékpárút. Beletelt ugyan néhány hétbe, mire megszoktuk az új helyzetet, és a biciklisek nem a közös használatú járda gyalogosoknak kijelölt sávjában, hanem a kerékpárúton közlekedtek, a gyalogosok meg nem a kerékpárosoknak kijelölt részen akartak éppen sétálni.

Eltelt azóta több mint három év, és sajnos ahelyett, hogy a kerékpárút csak segítené a biztonságos közlekedést a városban, számos súlyos helyzet adódik a biciklisek és a gyalogosok, de még inkább a kerékpárosok és az autósok találkozásakor. Talán még azt sem túlzás kijelenteni, hogy a kerékpárút megléte óta több a bicikliseket érintő, nem egyszer súlyos baleset a városban, mint korábban. (A 46-os út mellett, a Mol-kúttól az Ipari Parkig/a CLAAS-ig vezetett kerékpárút használatáról most nem ejtünk szót.)

A kerékpárosok az autósokat kritizálják, hogy nem adják meg nekik az elsőbbséget, az autósok pedig arról panaszkodnak, hogy nem egyszer vérfagyasztó helyzetbe kerülnek a szabályokat be nem tartó és/vagy túlzottan „bátor” biciklisek miatt. Nemrégiben pedig pont a rendőrkapitányság előtti zebrán történt baleset, kerékpáros és kisbusz találkozásából.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-Főkapitányság hozzájárulásával a Törökszentmiklósi Rendőrkapitányság, Rendészeti Osztály, Közlekedésrendészeti Alosztály vezetőjét, Göblyös Tibor rendőr századost kértem meg, adjon választ a felvetődő kérdésekre és képletesen szólva nézzük is meg a városközpont, illetve a Kossuth Lajos út hosszában végigvezető kerékpárút kritikus helyszíneit, hogy segítsük a közlekedőket a szabályok betartásában, ezzel a balesetveszélyes helyzetek elkerülésében.

Beszélgetésünkben elsősorban a kerékpárút használatának szabályairól kérdeztem a rendőrség szakemberét, azokról is főképpen a városközpontot illetően, de egy-két vonatkozásban más, a bicikliseket érintő közlekedési szabályok bemutatására is kitértünk.

Kérdés: Évekkel ezelőtt elkészült városunkban a kerékpárút, de sajnos – nyilván a helyi adottságok miatti kényszerekből – a városközpontban, a Mol-kúttól a Hunyadi utcáig egyik oldalról a másikra tekereg ez a sáv, közben többször is keresztezve a főutat. Hol az úttest északi, hol a déli oldalán fut a kerékpárút, ráadásul van, ahol teljesen elválik a gyalogosjárdától (például az EGYMI-től pár száz méteren át nyugati irányban), másutt viszont – és ez a jellemző – csak a járdából lett eltérő burkolással, esetleg csak felfestéssel leválasztva a kerékpársáv. Ezért gyakran a megszokásból való úthasználat vagy a hamis biztonságérzet okoz zavart, akár balesetveszélyt, amikor megváltozik a helyzet. Ezért sokan kifogásolják a kerékpárút ily’ módon való kiépítését.

Kért annak idején az Önkormányzat Önöktől szakmai segítséget, véleményt, hogy miként jelöljék ki a kerékpárút sávját?

Göblyös Tibor válasza: A sorrend ilyen esetben az, hogy az önkormányzat megbíz egy tervezőt, illetve kivitelezőt a kerékpárút nyomvonalának megtervezésére és megvalósítására. Számos szempontot kell figyelembe venni, például a közművek, elmozdíthatatlan tárgyak elhelyezkedését. Amikor a kivitelezési terv megvan, a Nemzeti Közlekedési Hatóság adja ki az engedélyt a megvalósításra. A rendőrség szakhatóságként vesz részt ebben a folyamatban, ami azt jelenti, hogy a közúti jelzések, forgalomtechnikai elemek közlekedésbiztonsági szempontból való megfelelőségét, elhelyezését vizsgálja. Például, hogy megvannak-e és megfelelő helyen vannak-e azok a táblák, amelyek jelzik a kerékpárút és a járda gyalogos közlekedési részének elkülönülését.

Kérdés: Önöknek mi a tapasztalata, az elmúlt több mint három évben nőtt vagy csökkent a kerékpárút használata folytán a bicikliseket érintő közlekedési konfliktushelyzetek, balesetek száma?

Válasz: A mi ismereteink szerint nem lett több a probléma, és ami van, azok jóval enyhébb esetek, mint voltak korábban. A kerékpárút megépülte előtt a biciklisek a főút, hosszú szakaszon a 46-os út szélső sávjában közlekedtek, miközben a KRESZ a tehergépkocsiknak kötelezően írja elő a jobbra tartást. Így gyakori volt a kisodrásos, kilökéses baleset, amelyben a kerékpárosok esetenként akár súlyosan is megsérültek. Ehhez képest ma kevesebb, más típusú, és ami a legfontosabb, jóval kevésbé súlyos balesetek fordulnak elő a kerékpárút használóinál.

Szabályos átkelés a Bethlen úti iskolánál, és szabálytalan kerékpározás a Budai-Nagy Antal utcában

Kérdés: Tapasztalataink szerint a problémák, konfliktushelyzetek jó része ott adódik, ahol a kerékpárút keresztezi a gépjármű forgalmú úttestet, vagy folytatólagosan, vagy a másik oldalra átvezetés miatt. Gyakoriak is ezeken a helyeken a viták a gyalogosok, a kerékpárosok és az autósok között. De az még a jobbik eset, ha vitatkoznak, és nem balesetet okoznak.

Válasz: Vegyük sorra a különböző típusú kereszteződéseket, mert nem azonos szabályok vonatkoznak ezekben a kerékpárosokra.

A városközpontban négy helyen, a Mol-kútnál, a Rossmann-boltnál, a Bethlen úti iskolánál és a Hunyadi utcánál megy át a kerékpárút a Kossuth út egyik oldaláról a másikra, kijelölt gyalogosátkelőnél, közkeletű elnevezéssel zebránál.

Ezek közül az első két esetben – a Mol-kútnál, a Rossmann-boltnál – közlekedési lámpa szabályozza a forgalmat, tehát a kerékpáros is csak zöld jelzésnél kelhet át az út másik oldalára. Ugyanez a helyzet a Művelődési Háznál is, bár ott nem a 46-os úton vezet át a lámpával védett gyalogosátkelő mellett a kerékpárút, hanem folytatólagos.

Ami ezeken a helyeken problémát szokott okozni, hogy a kerékpáros a járművén ülve, azt hajtva megy át a zebracsíkokon, a gyalogosok között cikázva, nem egyszer veszélyeztetve is őket. De ez így szabálytalan és tilos! A zebra melletti vastag szaggatott sárga sáv jelöli ki a kerékpárút átvezetését. Csak ott mehet át a biciklis hajtva egyik oldalról a másikra! Ha ez neki nem felel meg, akkor le kell szállnia, és tolni a járművét! Ilyenkor a gyalogossokkal megegyező jogokat élvez, neki van a gépjárművekkel szemben elsőbbsége. De ha a kerékpárút átvezetésen való áthajtást választja, akkor nincs meg ez az elsőbbsége!

A Bethlen úti iskolánál és a Hunyadi utcánál nincs fényjelző készülék (közlekedési lámpa), ezeknél jelzőtábla szabályozza a forgalmi rendet. De itt is ugyanaz a szabály: a kerékpárt tilos hajtani a kijelölt a gyalogosátkelőknél a felfestett fehér csíkokon! A mellette lévő sárgán kijelzett sávban hajthat át a biciklis, ez esetben elveszítve a Kossuth úron közlekedő autókkal szembeni elsőbbségét, ő köteles a gépjárműveknek elsőbbséget adni!

Lényeges tehát: a kijelölt gyalogosátkelőkön csak a gyalogosoknak van elsőbbsége, és a kerékpáros csak akkor számít gyalogosnak, ha leszáll a járműről és áttolja!

Kiegészítésként itt jegyzem meg, hogy a Bethlen út és a Dózsa György út/Mol-kút közötti szakaszon inkább az a gyakori probléma, hogy az emberek nem veszik figyelembe a kerékpárút átvezetését, és szabálytalanul bicikliznek a gépgyár előtti járdán!

HAJTVA TILOS!/TOLVA SZABÁLYOS!-tábla a Gimnáziumnál és a volt TAVASZ ABC-nél

A következő átkelési hely-típus a Gimnáziumnál van, ahol egyvonalban halad át az úttesten egyik oldalról a másikra a kerékpárút, de nincs jelzőlámpa. Itt ki van helyezve a HAJTVA TILOS!/TOLVA SZABÁLYOS! tábla, jól láthatóan a csíkokra van helyezve az ábrában a kerékpár, tehát arra a felfestett részre vonatkozik a szabály! Mellette a sárgával kijelölt részen áthajthat a biciklis. Itt őt ebben az esetben is védik a közlekedési szabályok, mivel a vasútállomás irányából jövőket megállásra kötelezi a STOP-tábla, a többiek pedig a kanyarodás szabályai szerint hajthatnak be az Almásy útra.

A volt TAVASZ ABC-nél nem vezet át a kerékpárút egyik oldalról a másikra, de van zebra. Itt a szabály teljesen egyértelmű: a kerékpáros le kell szálljon, és a járművét tolva mehet át az út másik oldalára!

Kérdés: Éppenséggel ez az a gyalogos átkelőhely, a volt TAVASZ ABC és a Fontana Patika között, amelyet a miklósi autósok csak félve közelítenek meg! Nem egy autóssal, velünk is, történt már olyan eset itt, hogy két oldalról álltak a zebránál az autók, szabályosan átengedtek mindenkit, és amikor már éppen elindultak, akkor vágott be a zebrára egy kerékpáros gyorsan teperve és remélve, hogy még át tud slisszolni!

Válasz: Teljességgel szabálytalan, tilos! Ki is van ott téve a HAJTVA TILOS!/TOLVA SZABÁLYOS! tábla. És mivel itt nincs kerékpárút-átvezetés, a gyalogos-átkelőhely mellett sem szabad áthajtani a másik oldalra! Ha ilyen szituációban a szabályosan közlekedő gépjárművezető és a gyalogos-átkelőhelyen szabálytalanul áthajtó kerékpáros részvételével baleset történik, akkor a kerékpáros– egyéb körülményekről most nem beszélve – nem hivatkozhat az elsőbbségére, mert elvesztette azáltal, hogy hajtotta a kerékpárt!

Az egyik veszélyes pont, a Győrffy István utca betorkollása a Kossuth útba – az önkormányzat terve azonban csak évek múlva hozhat javulást!

Kérdés: De még nem vettük végig a kerékpárút-átvezetések lehetséges típusait, nem beszéltünk azokról a helyekről, ahol nincs felfestett zebra.

Válasz: Valóban, a Kossuth út mintegy 5 kilométeres hosszán végighúzódó kerékpárút nem egyszer úgy halad át az úttesten, hogy nincs kijelölt gyalogátkelő, ilyenkor a járda, illetve ez esetben már pontosabban a kerékpárút meghosszabbított vonalában kell áthaladni az úttesten. Ezek a helyek is jellemzően nem valódi útkereszteződések, hanem mellékutak betorkollásai a Kossuth útra. Például a városközpontban az Ady Endre utcánál, a Felvégen a Győrffy István utcánál, az Alvégen a Pázmány Péter utcánál (ebben az utcában van a kisposta) van sárga felfestéssel kijelölt kerékpárút-átvezetés. Ezeken a helyeken átmehet hajtva a kerékpáros és elsőbbséget élvez a gépjárművekkel szemben.

De ahol nincs ilyen sárga jelzés az úttesten a kerékpárút átvezetésére, ott a gyalogosra vonatkozó szabályok szerint kell a kerékpárosnak átmennie, tehát leszállva, a járművet tolva!

Útburkolati jel és KRESZ-táblák az Ady Endre utca és a Kossuth út találkozásánál

Kérdés: Attól tartok, nagyon sok kerékpáros nem ismeri ezeket a szabályokat, ezért is vannak például a Győrffy István utca vagy az Ady Endre utca és a Kossuth út találkozásánál viszonylag gyakran balesetek. Mit tudnak Önök tenni, hogy csökkentsék a balesetveszélyt?

Válasz: Mindenekelőtt ellenőrizzük, hogy kinn vannak-e az ott szükséges KRESZ-táblák, jelzések, továbbá homorú tükröket helyeztettünk ki, hogy az egyik oldali közlekedők jobban belássák a terepet. De például az Ady Endre utcánál, akik keletről (a gépgyár felől) érkeznek kerékpárral, kötelesek megállni mielőtt áthajtanak. Erre a járdára festett sárga útburkolati jel figyelmeztet.

Kérdés: Ön szerint a fent említett vagy akár nem is említett helyeken mindenütt kinn vannak a megfelelő táblák, hogy eligazítsák a kerékpárral közlekedőket?

Válasz: Igen! Nincs tudomásunk olyan helyről, ahol a hiányos kitáblázás – vagy más jelzés, például útburkolati jel hiánya – okozhatna balesetveszélyt.

Kérdés: Konkrétan a rendőrkapitányság előtti zebrán történt pár héttel ezelőtt egy kerékpáros és egy kisbusz találkozásából baleset. Ennek mi volt az oka? A kerékpáros nem tartott be valamilyen rá vonatkozó szabályt, vagy egyértelműen a buszvezető okozta a balesetet, netán az itt sokak által kifogásolt módon kialakított gyalogosátkelő is az előidéző okok között szerepelt?

Válasz: Mivel egy még le nem zárt ügyről van szó, konkrét információkat nem mondhatok róla. De ha kifejezetten erről a helyszínről beszélünk, két dolgot általánosságban megállapíthatunk. Az egyik, hogy hiába van itt a rendőrség, nagyon sokan teljesen szabálytalanul bicikliznek előttünk a járdán, holott a kerékpárút a másik oldalon vezet! Majd egyszer csak gondolnak egyet, és ráhajtanak a zebrára. Ami újabb szabálytalanság, és amint már említetem, ilyenkor nincs is a járművét hajtva áthaladó biciklisnek elsőbbsége a gépkocsikkal szemben! A keleti irányból jövőknek egysávosra beszűkülő út azonban jellemzően nem a kerékpárosoknak okoz veszélyt, hiszen ők nem is lehetnek kinn az úttesten, hanem az autósok futnak egymásra, kisebb, koccanásos balesteket okozva.

De összességében pozitívan értékeljünk ennek a gyalogosátkelőnek a kialakítását, mert jelentősen csökkentette a balesetveszélyt. Addig ugyanis az emberek a rendőrséggel szemközti boltok miatt itt szaladgáltak át az úton, hajtottak át kerékpárral.

Kérdés: A Kossuth út és az Ady Endre utca sarkán álló iskolaépület Kossuth úton lévő bejáratához, kapuja elé nemrég külön forgalomterelő korlátokat rögzítettek a járdába. Nyilván védendő a gyerekeket azoktól a biciklisektől, akik nem kinn a járda szélén lévő kerékpárúton közlekednek. Így viszont sokan azt kifogásolják, hogy veszélyesen leszűkült ezen a ponton a gyalogosokat és a bicikliseket egyaránt szolgáló járda!

Válasz: Álláspontom szerint elég hely maradt a korlát létesítésével így is, hogy két kerékpáros biztonságosan elférjen egymás mellett, ezzel védelmet gyújtva a gyerekek részére.

Kérdés: Beszéljünk, kérem, arról is, milyen járművel és milyen sebességgel szabad biciklizni, közlekedni a kerékpárúton. Az persze ritkán fordulhat elő, hogy mondjuk a szalagház előtt Tour de France-versenyző száguldana a két keréken, de vannak gyorsabban hajtók, és ott közlekednek a városi köznyelvben „csendes halálnak” csúfolt  elektromos kerékpárok és a  kismotorok is. Ezekre milyen szabályok vonatkoznak?

Válasz: A kerékpárúton városon belül csak emberi erővel hajtott kerékpárral és elektromos kerékpárral szabad közlekedni! A három- vagy négykerekű, elektromos meghajtású kerekes székekkel, rokkantkocsikkal nem szabad a kerékpárúton, azokkal a gyalogosjárdán kell közlekedni!

A segédmotoros kerékpárokkal itt a városon belül nem, lakott területen kívül, például a Törökszentmiklós határától Surjányba menő kerékpárúton szabad közlekedni.

Ami a sebességet illeti: Ahol teljesen elválik a kerékpárút a gyalogos közlekedéstől, például az EGYMI előtti rövid szakaszon, ott 30 km/óra a megengedett maximális sebesség. De ahol együtt van a kerékpársáv és a gyalogos közeledés, ott ez csak 20 km/óra! A lakott területen kívüli kerékpárutakon a maximális megengedett sebesség 40km/óra, fejvédő sisak viselése esetén 50 km/óra.

Kérdés: A sebesség mellett még az is gond, hogy főként az elektromos kerékpárokon sokszor 2-3 személy utazik, a plusz személyek jellemzően gyerekek és meglehetős sebességgel száguldoznak így a kerékpárúton a városközpontban!

Válasz: A KRESZ szerint kétkerekű kerékpáron, az elektromosakon is 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén. De sajnos nem mindig így van!

Kérdés: Bár ez a kérdés nem a kerékpárutak használatához kötődik, de a kerékpárosok közlekedéséhez, ennyiben terjesszük ki a beszélgetésünk tematikáját. Az emberek hajlamosak a szabályokat leegyszerűsítve megjegyezni, jellemzően a nekik előnyös változatban! Sokan azt hiszik, hogy a biciklis minden egyirányú utcába behajthat a forgalommal szemben is. Nálunk a városközpontban főként a Kossuth tér környékén, a Csarnokalja előtt, valamint a Budai-Nagy Antal utcában érdekes ez. Mi a helyzet ezeken a helyeken? Behajthat a kerékpáros szemben a kötelező egy iránnyal?

Válasz: A kerékpáros csak ott tehet ilyet, ahol erről kiegészítő tájékoztató tábla látható a behajtani tilos tábla alatt. Márpedig az említett helyeken, de másutt sincs Törökszentmiklós központjában ilyen kiegészítő tábla kihelyezve az egyirányú utcáknál, tehát nincs mód ilyen közlekedésre! Aki mégis a forgalommal szemben kerékpározik, veszélyezteti a közlekedés biztonságát, szabálysértést követ el!

Felfestett kerékpárút-átvezetés a Győrffy István utcánál és a Pázmány Péter utcánál

Kérdés: Ezen a vidéken eléggé gyakori, hogy az emberek megisznak egy-két pohár sört, töményet, majd felpattannak a bicajra. Mi az ezzel kapcsolatos szabály?

Válasz: Ebben a tekintetben elválik a szabályozás a hagyományos és az elektromos kerékpárokra vonatkozóan, hiszen ez utóbbiak nagyobb sebességre képesek, mint az átlagos biciklis. A csupán emberi erővel meghajtott kerékpárok esetén az az elvárás, hogy a biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban legyen a közlekedő. Egy helyszíni ellenőrzés során a rendőr is ezt vizsgálja. A 300W alatti teljesítményű elektromos kerékpároknál, ha használója kizárólag az elektromos meghajtást veszi igénybe, ott már a gépjárművezetők alkoholfogyasztására vonatkozó szabályok érvényesek: 0,25 mg/liter szint vagy azalatt közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés, afölött bűncselekmény.

Kérdés: A rendőrségi tájékoztatás arról írt jó három évvel ezelőtt a kerékpárút elkészültekor, hogy kezdetben csak ellenőriznek, figyelmeztetnek, majd a szabályokat rendszeresen megszegőkkel szemben szankciókat fognak alkalmazni. Hogy van ez manapság? Azért is kérdezem, mert a városban gyalogos rendőrt nemigen látni, csak autós járőrözést!

Válasz: Van gyalogosan is rendőri ellenőrzés, és a járőrautós kollégák is ellenőrizhetik a kerékpárosokat. Alapelvünk, hogy differenciáltan intézkedjenek a kollégák a kerékpárral szabálytalankodókkal szemben, attól függően, hogy milyen súlyú a szabálysértés és hogy első vagy többszöri előfordulásról van szó. Kisebb súlyú szabálysértés előszöri elkövetésekor természetesen csak figyelmeztetünk, de az illető adatait már ekkor is nyilvántartásba vesszük. Az esetek zömében csak figyelmeztetéssel élünk. Az a gyakori, hogy kényelmi okokból nem mennek át a Kossuth út másik oldalára, ahol a kijelölt kerékpárút folytatódik, hanem bicajoznak tovább a járdán! Vagy azt mondják, éppen csak a közelbe tartanak valahová, nem érdemes átmenni a túloldalra és emiatt kerülni.

Súlyosabb szabálysértés esetén, ha például a kerékpáros nem adja meg a kötelező elsőbbséget, és ezáltal veszélyeztet másokat, vagy ha többször is szabálytalankodott már, akkor lehet indokolt a helyszíni bírság, amely 5–50 ezer forintig terjedhet. Általában az alsó határhoz közeli összeget szabják ki büntetésül munkatársaink a kerékpárosokra. De a helyszínen lévő kolléga dönthet úgy is, hogy inkább rendőrségi feljelentéssel él, vagy nincs is más lehetősége, mert például fiatalkorú, jövedelemmel nem rendelkező kerékpárost nem lehet helyszíni bírsággal sújtani.

Kérdés: A balesetek, a közlekedési konfliktushelyzetek megelőzését nyilván a büntethetőségtől való félelem is elősegítheti, de mégiscsak szelídebb és tartósabb hatású, ha segítik a szabályok megismerését. Ebben milyen gyakorlatot követnek?

Válasz: Mivel a két legveszélyeztetettebb korcsoport a gyerekek és az idősebbek, rájuk figyelünk különösen ilyen szempontból. Az iskolarendőr-program keretében minden tanévben minden iskolában közlekedésbiztonsági felvilágosító órát tartunk és ellenőrizzük a gyerekek kerékpárjait, hogy azokalkalmasak-e a biztonságos közlekedésre. Az idősek otthonában is tartunk ilyen célú tájékoztató előadásokat. Valamint a Roma Közösségi Házban is voltunk már az önkormányzat szervezésében közlekedési fórumon, valamint még közlekedési vetélkedővel is kiegészítettünk, elsősorban a kerékpáros közlekedésre összpontosítva. Azt mondhatom, hogy mindenütt szívesen, érdeklődéssel fogadják az ilyen tárgyú tájékoztatást. Mindenkinek balesetmentes közlekedést kívánok!

Szemtől szembe


Megosztás

1 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..



Hirdetés