A százmillió elveszett, de a felelősök megvannak

Pásztor Gábor

2015-ben, az emlékezetes Quaestor-botrány idején egy óvatlan befektetés következtében a város is elvesztett bő százmillió forintot. Ennek kapcsán az Állami Számvevőszék „Az önkormányzatok belső kontrollrendszere kialakításának és működtetésének ellenőrzése – Törökszentmiklós” címen vizsgálatot folytatott le a 2011. január 01. – 2015. április 30. közötti időszakra vonatkozóan, s jelentésben összegezte a vizsgálat megállapításait. Feladatul szabta meg az önkormányzat számára annak feltárását, hogy a vizsgált időszakban miért nem került sor megfelelő kockázatkezelési, a szervezet tevékenységének nyomon követését biztosító rendszer kidolgozására. Utasítást adott annak felderítésére is, kik a munkajogilag felelősek a belső szabályozottság,  a befektetésekkel kapcsolatos gazdasági események számviteli elszámolási és nyilvántartási hiányosságaiért

A munkajogi felelősség vizsgálatára a képviselő-testület ez év júliusában Eseti Bizottság felállításáról döntött. A vizsgálat lezárult, a bizottság  jelentésbe foglalt megállapításait a képviselő-testület november 30-án vitatta meg. A jelentés finoman szólva is érdekes megállapításokat tartalmazott.

Az előzmények tíz évvel ezelőttre vezethetők vissza, amikor is a képviselő-testület a 2007-2010. között megvalósítani tervezett fejlesztési feladatok saját forrásának biztosítására közel  2,5 milliárd értékű kötvénykibocsátásról döntött. A kötvénykibocsátással keletkezett adósságállomány, valamint a jövőbeni adósságot keletkeztető esetleges döntések szükségessé tették a velük járó kockázatok kezelési rendjének kialakítását, valamint az aktív adósságkezelés rendszerének bevezetését. A szabad pénzeszközök tekintetében célul tűzte ki, hogy ezek befektetése a legnagyobb hozam biztosítása és a legalacsonyabb kockázat mellett történjen. Ezért az önkormányzat 2008.március 1-jei hatálybalépéssel megalkotta Likvid pénzeszköz és kockázatkezelési szabályzatát

Ebben létrehozott  egy Operatív Bizottságot, melynek tagjai a polgármester, a jegyző, a Gazdasági Iroda vezetője, valamint a Pénzügyi Bizottság és a Városfejlesztési Bizottság elnökei lettek. Ez a bizottság kapott felhatalmazást az igénybe vehető befektetési, betéti termékek körének a meghatározására a pénzintézettel, illetve a szakértőkkel történő szakmai egyeztetést követően. A szabályzat ugyanakkor tájékoztatási kötelezettséget írt elő a kockázatkezelésre, a forráskezelésre vonatkozó döntésekről, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.

Az Operatív Bizottság a rendelkezésre álló dokumentumok alapján 2008-ban négyszer ülésezett, további működésének azonban nem lelhető fel írásos anyaga, s működésének tényét hajdani tagjai sem szóbelileg, sem írásos anyaggal nem tudták megerősíteni. A tájékoztatási kötelezettségnek  – eltérően a szabályzatban előírtaktól – Dr. Juhász Enikő polgármestertett tett eleget 2010-ig évente egy alkalommal, akkortól viszont ezt megszüntette, így  a befektetésekkel kapcsolatos döntésekre a testület a továbbiakban rálátással már nem bírt.

A szabályzat ma is hatályos, hiszen a képviselő-testület nem helyezte hatályon kívül, s nem is aktualizálta azt. Akkor sem, amikor a 2013. évi költségvetési rendeletében a szabályzattal ellentétesen a polgármestert ruházta fel a szabad pénzforrások kötött befektetési jogosítványával.

2008-tól 2013-ig a szabad pénzeszközök kezelésével (tőke és hozamgarantált bankbetétekbe és államkötvényekbe fektetésével) az önkormányzat évi több százmilliós kamat és árfolyam nyereséget realizált, mely az aktuális adósságszolgálati terheket finanszírozta és növelte a már meglévő fejlesztési forrásokat. Ezen időszak célja az volt, hogy a befektetések hozama a hagyományos bankbetéteken elérhető éves átlagos kamatszintet 3-5 %-kal haladja meg  alacsony kockázatú befektetési eszközök hatékony kombinálásával. A cél sikeresen megvalósult a befektetési döntések részleges szabálytalansága ellenére is.

2013.március 1-jén az önkormányzat tanácsadásra szerződést kötött a Status Capital Befektetési Zrt -vel, de tanácsadásnak írásos nyoma nincs, így nem tudni, hogy a Status Capital szerződésbeli kötelezettségei közül melyiknek és milyen mértékben tett eleget. A megbízás alapvetően arról szólt, hogy a megbízott a pénzügyletekre vonatkozóan konkrét, egyedi ajánlásokat fogalmazzon meg, az ügyletekhez tájékoztatót nyújtson, értelmezze a pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban áramló információkat, különös tekintettel a kockázat szempontjaira. A szerződés megkötésével egy időben az önkormányzat egy nyilatkozatot is aláírt, melyben a megbízások teljesüléséről értesítést kér mobiltelefonra (SMS távirat) és/vagy e-mail címre. A megadott e-mail a hivatalban lévő közpénzügyi osztályvezető, Angyalné Gyetvai Andrea e-mail címe volt.

2013.március 22-én kötött az önkormányzat a tanácsadó cég javaslatára számlaszerződést a Quaestorral, mely lehetővé tette számla nyitását a társaságnál. Ezen a számlán történt a befektetési tevékenység nyilvántartása, bonyolítása és elszámolása.

A 2013. évi önkormányzati költségvetési rendelet előírta, hogy államilag garantált értékpapírt, vagy tőkegarantált nyílt végű befektetési jegyet, illetve tőkegarantált pénzpiaci befektetési jegyet lehet a szabad pénzeszközből vásárolni. Az első befektetésre feltehetően a fentiek szellemében 2013 márciusában került sor. Az önkormányzat először állampapírt vásárolt 100 millió forint értékben, majd 2013.július 1-jével újabb vásárlások történtek további 200 millió forintért.  Állampapírra 175 millió ment,  Quaestor kötvényre pedig 25 millió . Ezek az arányok az állampapírok és a Quaestor kötvény között változó összegek mellett 2014. júniusig megmaradtak. Ekkor került sor a  befektetés nagy részének megszüntetésére és ezek után csak Quaestor kötvényt vásároltak 100 millió forint körüli értékben.

Segítség a további megértéshez

Az államilag garantált értékpapírra az állam vállal garanciát. A nagyobb hasznot ígérő vállalati kötvények esetében viszont az adott vállalat saját vagyona a biztosíték, s így valódi garanciavállalásról csak ennek erejéig lehet beszélni. Ez vonatkozott a Quaestor-csoport által forgalmazott, Quaestor Financial Hrurira Kft által kibocsátott kötvényre, amely kft. mögött 10 millió forintos jegyzett tőkéje állt, s amely cégnek a 2014. december 31-i utolsó pénzügyi beszámolója alapján 23 millió forint volt az éves nettó árbevétele.

Ráadásul a BEVA (Befektető-védelmi Alap), biztosításából, amely a szolgáltatók esetleges  a befektetőket érő vagyoni károk részbeni kompenzálását biztosítja, a Tőkepiacról szóló törvény a helyi önkormányzatokat kizárja. A BEVA kártalanítása egyébként sem terjed ki árfolyamveszteségre, és akkor sem igényelhető, ha az értékpapír kibocsátója csődbe megy, fizetésképtelenné válik. A Quaestorral való üzletelés tehát duplán kockázatos volt

2014 októberében az önkormányzati választás után váltás történt a polgármester személyében. A tisztség átadásánál készült jegyzőkönyvben az a téves meghatározás szerepelt, hogy a quaestor kötvény tőke-és hozamvédett. Az Eseti Bizottság által megismert és megvizsgált valamennyi dokumentum ezt a megfogalmazást használja, nem téve különbséget állami és vállalati garanciavállalás között. Így sem a polgármesteri munkakört átadó, sem az azt átvevő  Markót Imre polgármester nem érzékelte a két pénzügyi fogalom tartalmi különbségét, a Quaestorba fektetés veszélyét Ezért a tisztségváltás után a befektetési döntés folyamatában nem történt változás, s mikor bekövetkezett a Quaestor bukása, elveszett a több mint100 millió forint.

A felelősségre vonatkozóan az Eseti Bizottság a következőket állapította meg:

1./ Törökszentmiklós Város Önkormányzata nem alakította ki saját kockázatkezelési rendszerét, megszegve ezzel az államháztartásról szóló törvény és a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásait.

Felelős ezért a Polgármesteri Hivatal vezetője, a mindenkori jegyző: Dr. Majtényi Erzsébet, Dr. Ondok László,Dr. Tombácz Ferenc , Dr. Papp Antal, Dr. Varga Imre

2./ A szabad pénzeszközök hasznosítása esetében, a képviselő-testület 2008-ban határozatával hatályba léptette a Kockázat és likvid pénzeszköz kezelésének szabályzatát, mely ennek a tevékenységnek a rendjét kezelte volna.

A szabályzat előírásainak betartása már hatálybalépésének évében is csak részleges volt, később pedig teljesen figyelmen kívül hagyták. A szabad pénzeszközök befektetését segítendő, – korábban a kötvény kibocsátással megbízott BUDAPEST PRIV-INVEST Gazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezetője – Csapó Ágnes átalánydíjért adott tanácsokat 2010-ig. Az így létrejött ügyletek jellemzően tőke és hozamgarantált bankbetétek és államkötvények, illetve valutakonverziók voltak. A 2010-es és a 2013-as évek között, sem a pénzügyi tanácsadó, sem pedig az – Kockázat és likvid pénzeszköz kezelésének szabályzata által meghatározott – Operatív Bizottság nem segítette ezt a munkát.

Felelős ezért a mindenkori polgármester és a jegyző: Dr. Juhász Enikő polgármester, Dr. Ondok László jegyző,Dr. Tombácz Ferenc jegyző, Dr. Papp Antal jegyző,Dr. Varga Imre jegyző

3./ A szabad pénzeszközök hasznosításának előnyeit és biztonságát növelendő az önkormányzat 2013. március 01-i hatályba lépéssel,  határozatlan időre, keretszerződést kötött, befektetési tanácsadás céljából a Status Capital Befektetési Zártkörűen működő Részvénytársasággal. Kapcsolattartóként Dr. Juhász Enikő polgármester és Angyalné Gyetvai Andrea osztályvezető kerül megjelölésre a szerződésben.

A Status Capital javaslatára 2013. március 22-én az Önkormányzat számlaszerződést kötött a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársasággal. A Questortól 2013. július 01-től kezdődően Quaestor vállalati kötvényeket is vásárolt az önkormányzat. Tette ezt annak ellenére, hogy a 2013. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendelet ilyen jellegű befektetésre nem hatalmazta fel a polgármestert. 2014 júniusától már csak Quaestor vállalati kötvényekből állt a város befektetése.

Felelős ezért az akkori polgármester és a közpénzügyi osztályvezető: Dr. Juhász Enikő polgármester, Angyalné Gyetvai Andrea közpénzügyi osztályvezető

4./ 2014. október 20-án, a polgármesteri munkakör átadásakor, az erről készült jegyzőkönyv tőke és hozamvédett quaestor kötvényként jelöli meg ezt a befektetést. Még a 2015. április 30-án, a Quaestor ügyben lefolytatott belső vizsgálatról szóló tájékoztató is tőke és hozamvédett quaestor kötvényről szól. Az állami és a vállalati garanciák tartalmi különbségét az nkormányzat vezetése sem 2013-ban, sem később nem érzékelte.

Így az előző pontban megállapított szabálytalan befektetések folytatódtak 2015. március 06-ig, az utolsó ügylet megkötésének napjáig.

Felelős ezért a jelenlegi polgármester és a volt közpénzügyi osztályvezető: Markót Imre polgármester, Angyalné Gyetvai Andrea közpénzügyi osztályvezető.

***

Az előzmények alapján nehéz döntés volt várható. A testületi ülést megelőzően Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság nem fogadta el a jelentést, az Oktatási és Kulturális Bizottság igen, a Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság pedig nem foglalt állást. Azaz úgy tűnt, patthelyzet alakult ki. Ennek megfelelően nagy vita alakult ki, többen is kifejtették véleményüket, sok mindenről esett szó pro vagy kontra. Még az is elhangzott – annak ellenére, hogy az előző fideszes és a mostani jobbikos polgármester egyaránt felelősként volt megnevezve – hogy a vizsgálatnak politikai indíttatása volt.

A lényeget négy hozzászóló megfogalmazásába lehet sűríteni. Szabó Péter azt állította, hogy az eseti bizottság nem volt jogosult a vizsgálat lefolytatására, így a felelősség kimondására sem. Kifogásolta, hogy a bizottság meg sem hallgatta azokat, akiknek a jelentésben a felelősségét megállapította.

Libor Imre jegyző szerint minden jogszerűen történt, a vizsgálat lefolytatására az Állami Számvevőszék utasítására került sor, amelyik maga is vizsgálta az adott időszakot, és a kontrollrendszer súlyos hiányosságait tárta fel.        

Markót Imre polgármester részben ezt erősítette meg, mondván, megvolt a bizottság felhatalmazása a vizsgálat lefolytatására és a felelősök megnevezésére. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az önkormányzat felügyeleti szerve, a Kormányhivatal elfogadta az Eseti Bizottság felállítását. A felelősségek mértékének megállapításra nem volt felhatalmazás, de erre nem is került sor. Hozzátette, az ÁSZ nem írta elő, s vizsgálódása során maga sem hallgatta meg az érintetteket.

Serfőző István hangsúlyozta, hogy a bizottság – amelynek tagja volt – a dokumentumok alapján tájékoztató jelleggel nevezte meg a felelősöket, hogy valóban azok-e, annak eldöntése és a jelentés elfogadása a képviselő-testület kompetenciája.

Markót Imre azzal zárta le a már-már személyeskedésbe forduló diskurzust hogy lehet vitázni a Quaestorról, a Magyar Nemzet Bankról, bármiről, a lényeg az, hogy az önkormányzaton és a polgármesteri hivatalon belül voltak olyan hiányosságok, jogsértések, amelyek a veszteséghez vezettek.

A képviselő-testület végül 7 igen, 3 fideszes nem és egy tartózkodás mellett a jelentést elfogadta.

Szemtől szembe

Megosztás