Szarka Gyula a zenéről és a Ghymes együttesről

Közzétéve ekkor: 2014 december 21. 14:41

„A dalok igazán szépen kórussal szólalnak meg”

Szarka Gyula, az egyik alapító

Szarka Gyula, az egyik alapító

Az erkélyre és a földszint első soraiba pillanatok alatt elkapkodták a jegyeket, de a többi szék sem várt sokáig gazdára. Már a koncert előtti napon minden jegy elkelt, így aki későn kapott észbe, bánhatta, lemaradt a nem mindennapi élményről. Az óriási érdeklődés kiváltója a felvidéki Ghymes együttes volt, amely december 20-án koncertezett az Ipolyi Kulturális Központban.
A zenekar karácsony előtt négy nappal mi mást adhatott volna elő, mint Mendika című lemezének dalait, amelyeknek különleges fényt adott a Kodály Zoltán Zeneiskola Csikiné Lukszics Ágnes vezényelte kórusa. – De mit is jelent ez a szó: Mendika?– tettük fel elsőként a kérdést Szarka Gyulának, az együttes egyik alapítójának, amikor az idő szorításában, a kórussal való próba és az előadás kezdete között. sikerült egy röpke beszélgetésre leülnünk.
– Nálunk Felvidéken az volt a szokás, hogy karácsonykor a gyerekek s gyakran a felnőttek is elindultak énekelni, úgymond kántálni. Szentestén bekopogtak az ablakon, elkezdtek énekelni, és akkor a gyerekeket megkínálták kaláccsal, a felnőtteket pedig jófajta itallal. Ez volt a mendikálás. Ebből alkotta testvérem, Tom,i a Mendika szót, ami aztán karácsonyi lemezünk címe is lett.
A helyi Kodály Zoltán Zeneiskola kórusát is bevonták a koncertbe. Az ilyen jellegű közös fellépés általános?
– Ha karácsonyi koncertre hívnak bennünket, amennyiben mód van rá, helyi gyerekkórussal lépünk fel. Ez a nézők számára is szívmelengető, hiszen az övéikről van szó, s nekünk is jó, mert a dalok akkor szólnak igazán szépen, ha gyermekkórussal szólalnak meg.

Sokakkal – pl. Törőcsik Mari, Wolf Kati, Keresztes Ildikó, Rudolf Péter – van közös munkájuk, dolgoznak együtt. Mi ezeknek az alkalmi társulásoknak az alapja?

Kodály Zeneiskola kórusa

A Ghymes és a Kodály Zeneiskola kórusa a színpadon

– Tíz-tizenöt éve évente több alkalommal kibővülve lépünk a színpadra. Hogy mikor, kivel, az alkalom, adott helyzet, megfelelő időpont függvénye. Egyetlen, aktuális példa: Azokat a versikéket, amelyeket most majd Tamás tolmácsolásában hallhatnak, a CD-n Törőcsik Mari adja elő. Őt sokan szeretik, szeretjük, és régóta gondoltunk rá, hogy szívesen dolgoznánk vele együtt. Egy megfelelőnek tűnő pillanatban, egy jónak tűnő ötlettel felhívtuk, és azt mondta, bár ő már ilyesmit nem vállal, nekünk megteszi. Tamás írt neki négysoros verseket, amelyek minden dal előtt hallhatók. Ettől a lemez meseszerű lett, s az ő hangja csodálatosan idézi meg a karácsony hangulatát.
DSCF3627

/Szarka Gyula és Csikiné Lukszics Ágnes kórusvezető/

Nagy ritkaság, amit Önök elmondhatnak magukról: több mint 30 éve zenélnek. Nem unták még meg?
– Nem, mert mindig ér bennünket olyan impulzus, ami éltet bennünket. Új lemezek, új zenék születnek, a közönség is mindig más. Talán, sőt biztos, hogy ez utóbbi, a közönség a legfontosabb éltetője a zenekarnak. Akárhová megyünk, mindig telt házzal várnak minket, és minden generáció szeret bennünket Apukák, anyukák, sokszor karon ülő gyerekkel, nagypapák, nagymamák,fiatalok együtt jönnek a koncertre. (Ez utóbbiról magunk is meggyőződhettünk – szerk.) Ez pedig a lehető legnagyobb elismerés.
Az alakuló együttesből mára csupán ketten maradtak a testvérével. A tagok rendszeresen cserélődnek. Nem zavaró tényező ez?
– Nem, sőt ez általában. pozitívummal jár. Igaz, jönnek-mennek a zenésztársak, de ne felejtsük el, mindig mi határozzuk, meg kivel, kikkel és milyen zenét játszunk. A friss emberek többnyire hoznak valami újat, s jó felé viszik a zenekart.
Sokat változott a zenéjük a harminc év alatt?
Sokat is, meg nem is. Fontos megjegyezni, hogy a változások inkább ösztönösek, mintsem tudatosak. Alapvetően most is azt az autentikus népzenét játsszuk, mint amivel indultunk, de nem idegenkedtünk a dzsessztől és egyéb stílusoktól sem. A különböző stílusok beépültek a zenénkbe, s kialakult egy hangzásvilág, ami csak ránk jellemző, s amit néhány ütem után fel lehet ismerni.
Decemberben tíz koncertjük volt. és lesz, előfordult, hogy egy nap kettő is. Nem gyilkos, öngyilkos tempó ez?
– Egyelőre bírjuk energiával. Nagy örömünkre a Mendikára sok meghívásunk van, s ezeknek természetesen és örömmel eleget teszünk. Majd ráérünk pihenni januárban.
Az még kicsit messze van. Mára mindenesetre Önöknek és nekünk, nézőknek is jó koncertet, kellemes időtöltést kívánok. Köszönöm a beszélgetést.

Pásztor


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .



Hirdetés