Óballa: Kis falu, nagy falunap

A cím nem véletlen, csak a kalapunkat tudjuk emelni az előtt a teljesítmény előtt, amit a szervezők évről évre produkálnak, s aminek eredményeként mára már, pontosabban augusztus 3-ra, szombatra az  Óballai Falunap megyei hírűvé nőtte ki magát. Erre a napra az alig 120 lelkes faluba a megye minden részéből nagyon sokan érkeztek, s olyannal eggyel sem találkoztunk, aki megbánta volna, hogy a napját erre szánta. Nem véletlen – s ezért írtuk, hogy nagy falunap -, mert minden igényt kielégítő program, enni-innivaló várta őket, s a falunak, a falunapnak olyan atmoszférája, hangulata van, hogy aki egyszer megízlelte, a jövőben sem fog lemondani róla.

– De hogyan is született az ötlet? Miért éppen ide fogamzott meg a gondolat, miért éppen itt vált hagyománnyá –nem Surjányban, Szakállason vagy épp Bartában –  és kedveltté ez a fajta rendezvény?- kérdeztük Hajnal Lászlót, az Óballáért Egyesület elnökét, a főszervezőt, a mindenest.

– Ennek elsősorban személyes oka van. Tanyasi iskolában születtem, s felnőtt fejjel rádöbbentem, hogy az óbballai iskola gyönyörű épülete tökéletesen megfelelne közösségi célokra, pl. egy alkotótábor színhelyének. Maga a falu is nagyon megtetszett, vettem itt egy házat, példámat több barátom is követte, akikkel nem egy közös rendezvényt szerveztünk. Eredetileg fel sem merült bennünk nagyobb tömegeket ide vonzani Miklósról vagy a környékbeli településekről, de hogy végül így sikerült, annak nagyon örülünk. Az első falunapot követően megalakult az egyesület, a többi már annak neve alatt futott.

– A program épről évre bővül, színesedik, s mintha „fiatalodna” is.

– Örülök, hogy így látod. Tény, hogy igyekszünk minden műfajnak helyt adni helyt adni, amire csak igény mutatkozik, a program valóban folyamatosan bővül, s próbálunk egyre több lehetőséget adni a fiataloknak képességeik, tehetségük főleg zenei téren való felmutatására, zenei igényeik kielégítésére. Együtteseket, énekeseket hívunk meg, törekszünk a legszélesebb skála felvonultatására

– Rengeteg munkába, energiába kerül egy ilyen rendezvény megszervezése.

– Igen, de megéri. Rengetegen jöttek el, s ragyogó a hangulat. –

Az igyekezet nem csak igyekezet maradt, a hangulat nem véletlenül volt remek. Három helyszínen zajlottak egész nap a programok, sokszor többeknek az okozott gondot, az egy időpontban folyó események közül melyiket válasszák  A nagy választékba besegítettek besegítettek a most első alkalommal meghívott vendégtelepülések; Tiszainoka, Nagyrév, Cibakháza, Tiszatenyő,Rákóczifalva és Rákócziújfalu. Cibakházáról énekes jött, Rákóczifalváról a Kuruc Hagyományőrzők és Bede Judit bábszínháza, a Momentum duó Rákócziújfaluból, Tiszatenyőről a polgármester vezette csapat a főzőversenyre nevezett be, és még lehetne sorolni.

A Haranglábnál énekesek, énekegyüttesek, bohócok szórakoztattak fiatalokat és időseket, volt gyermekműsor akusztikus  rock, a Fő utcán végig kézművesek asztalai sorakoztak termékeikkel. Ugyanitt veterán járművek is megtekintésre sorakoztak, egész nap Vidámpark várta a legifjabbakat, s a népi konyha termékeit is megkóstolhatták az ínyencek.

Kora délutánig a  Nagyszínpadon a Törökszentmiklósi Népdalkör, Farkas Rozika nótaénekes és a népszerű slágereket éneklő Nanó váltották egymást. Délután Bakondi András gitározott, komplett műsorral lépett fel a Sanctonicolaum Kórus, s műsort adott az Ezerjó, illetve Miklós Néptáncegyüttes. Két sztárvendég is volt: a Fortissimo Zenekar és Berecz András mesemondó. /A velük készült riportok keretes írásainkban olvashatók./

Természetesen főzőverseny is volt. 23 csapat nevezett, az első helyezett Tiszatenyő csapata, a második Boda Éva, a harmadik pedig Pál Krisztián lett. Gulyás Károly különdíjat kapott. Ez alkalommal rendhagyó módon nem a győzteseket, hanem a „futottak még” két szereplőjét kérdeztük meg, miért is vannak itt, miért neveznek a főzőversenyre.

Barabás Sándor: – Két komámmal, Borbíró Sanyival és Szécsi Lacival szinte minden főzőversenyre benevezünk, most például libazúza, libanyak pörkölttel, hozzá galuskát, főtt krumplit, tarhonyát készítettünk. Már minden el is fogyott. Jöttek a barátok, ismerősök, eszegettünk, iszogattunk, kellemesen töltjük az időt. Egyébként ezért is indulunk minden alkalommal, nem a verseny, az eredmény az elsődleges számunkra, hanem az együttlét, a jó hangulat. Néha kapunk ugyan egy-egy különdíjat, de mindennél többet mond, hogy legutóbb a „Legvidámabb csapat” számunkra igen kitüntető címet nyertük el. Nem a győzelem, a részvétel a fontos.

 – Serfőző István: – Nem a főzőverseny miatt vagyunk itt, hanem iskolánkat, a Székácsot képviseljük, úgy gondoljuk minden városi rendezvényen ott a helyünk. Ilyenkor bemutatkozhatnak a tanulóink az általuk vagy közreműködésükkel készült termékekkel, megmutathatják, mit tanultak, mit tudnak, mire képesek. Az egy másik dolog, hogy a legtöbb rendezvényen főzőverseny is van, s ha már itt vagyunk, főzünk is , ha már főzünk, benevezünk a versenyre is. Ragut főztünk, az eredményt nem tudjuk, de nem is ez motivál bennünket. Sosem győztünk még, csak különdíjakat szereztünk, de mint mondtam, nem is ez a lényeg.

A nap a zene jegyében zárult: A Haranglábnál és a Fő utcán Rockszilánkok Acoustic show ment és a Road Runners játszott illetve Markóth Csaba vezérletével utcazene szórakoztatta a nagyérdeműt, a Nagyszínpadon pedig a Stoned -100% Rolling, a Magma és Mementó együttesek követték egymást.

Pásztor

Megosztás