„ Negyven választókerületben kell nyernünk, és vége Orbán hatalmának”

Közzétéve ekkor: 2018 február 4. 15:10

Ezt Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrárszakember mondta a minap, mikor egy estébe hajló délutánt töltött Törökszentmiklóson. Sűrű programja volt aznap, sajtótájékoztatón vett részt Mezőtúron, fórumot tartott Kunszentmártonban, Törökszentmiklóson pedig egy sajtótájékoztató után, elbeszélgetett a helyi gazdákkal, s még egyikük gazdaságát is megnézte. Mivel azonban mindig is szívesen állt a média rendelkezésére, most is szakított időt, hogy néhány kérdésre válaszoljon.

– Merre járt, jár és milyen gyakorisággal mostanában?

– Hűha! Ezt nem könnyű felsorolni, mert szinte napi gyakorisággal járom az országot. Mostanában megfordultam Borsodban, Komárom, Veszprém, Vas megyében. Amióta megkezdődött a parlamenti szünet, az ország tizenkilenc megyéjéből nyolcban biztosan voltam. Részt vettem sajtótájékoztatókon, termelési konferencián, szakmai napokon, ott voltam a Fiatal gazdák két rendezvényén is … Hirtelen ezek jutnak az eszembe . Ahová hívnak, elmegyek, és sok helyre hívnak.

A közvélemény- kutatások  szerint a választók többsége kormányváltást akar, ugyanakkor a Fidesz toronymagasan vezet. Ön országjárása során érzi-e ezt az ellentétet? Tapasztal-e kormányváltó hangulatot?

– A rendezvényeken kívül gyakran járok piacokra, vásárokra, s ezeken rengeteg emberrel találkozok, beszélgetek. Én azt tapasztalom, az emberekben erősödik a düh, hogy jó lenne már, ha valamilyen módon a kisemberek is talajt tudnának fogni ebben az országban. Nagyon beléjük van égve az óriási korrupció, de gondolataikról, érzelmeikről kevesen beszélnek,  a többség nem meri elégedetlenségét nyíltan hangoztatni. Igen, érzékelek kormányváltó hangulatot.

A közvélemény-kutatásokkal kapcsolatosan az a meglátásom, sokat sejtet, hogy tízből nyolcan elutasítják a választ a kérdésre. A diktatúrákban általában nem szoktak a hatalommal szemben nyilatkozni.

Tény, hogy a szocialista párt számára a tavalyi nem volt egy sikerév, de úgy érzem, most, hogy jórészt rendeztük sorainkat, igyekszünk megszólítani a különböző társadalmi csoportokat, kicsit közelednek felénk az emberek. Ebben nagyon nagy szerepe van Karácsony Gergelynek, akiről korábban nemigen tudtuk elképzelni, hogy miniszterelnök- jelöltünk lesz, és azt sem, hogy személyisége majd ennyit jelent. Úgy gondolom, a végeredmény a közvélemény-kutatásokra rácáfolhat. Nem állítom, hogy így lesz, de a lehetősége fennáll.

Ha már szóba került Karácsony Gergely. Nehéz volt a párton belül az ő miniszterelnök-jelöltségének elfogadtatása? És a DK-val való együttműködésé?

Gergő  elfogadtatásával nem volt különösebb probléma, ő nemcsak az utca embere számára, pártunkban is népszerű. A DK-val való szövetség azért volt nehezebb, mert mi azt szerettük volna, ha közös listánk lesz, mert a választók felé jobb üzenetnek tartottuk volna, ők pedig nem. De az ügy már nyugvópontra került, s bár előfordulnak még sajtón keresztüli üzengetések, az alapvető dolgokban egyetértés van.

Az már köztudott, hogy Karácsony lesz az MSZP listavezetője, és ő a miniszterelnök- jelölt. De mi lesz a többi párbeszédessel? Az ismert politikusaival, például Szabó Rebekával és a sokat szereplő, harcos Szabó Tímeával?

– Rebeka nem akar országos szerepet vállalni, Tímea viszont egy korábbi nyertes körzetet, a budapesti III. kerületet kapja meg. Rajta kívül más PM-esek is indulnak egyéni körzetben, s a közös listán is megfelelő helyeket kapnak.

– A jelenlegi választási törvényeket, a Fidesz számára kedvezően átalakított körzeteket, elsöprő médiafölényüket figyelembe véve milyennek látja a kormányváltás esélyeit? És az MSZP-ét?

– Orbánék leváltásában mindenképpen hiszek. Az a  minimum, hogy ne legyen többségük. Nem kétharmaduk, többségük! Azaz ötven százalékot se érjenek el. Negyven  választókerületben kell nyernünk, s vége Orbán hatalmának. Az LMP-t mint mérhető pártot kivéve, a legjobb jelölteket egy baloldali, liberális összefogással támogatva, erre van esély. Ez a legfontosabb, de arra is törekszünk, hogy a Jobbikot is beleértve, a kampányban a szocialistáké legyen a legerősebb párt.

Utolsóként térjünk rá a szakterületére, az agráriumra, pontosabban annak egy jól körülhatárolható szegmensére’ Földjeinek hány százalékát hirdette meg bérletre eladásra az állam? Milyen arányban és koncetrációban kerültek ezek illetéktelen kezekbe?

– Erről egy álló nap s csak indulattal lehetne beszélni. 450 ezer hektáros tulajdonából több mint 270 ezret, azaz annak felénél többet adott el az állam. A hivatalos verzió szerint kb. 60 ezer vevőtől van szó, csak azt felejtik el megemlíteni, hogy ez a szám lényegében 3-4 ezer családot, érdekkört takar. Elvették a földet azoktól, akik abból éltek, szakértelemmel, gonddal művelték azt, s odaadták a csókosoknak. Kapott itt földet a nagymama, a sógornő, a szűkebb és tágabb rokonság, angoltanár, fodrász és műkörmös. Hatalmas, több ezer hektáros magán nagybirtokok alakultak ki, s számításaink szerint csupán 5 százaléknyi föld jutott a valódi gazdálkodókhoz.

Külön említést érdemel a Hortobágy, ahol a földpályázatok nyerteseinek legelője a mai napig kihasználatlan, ahol 2-3000 hektáron nem folyik termelés, nincs legeltetés, s amelyek után egyesek úgy vesznek fel milliós uniós támogatásokat, hogy ezért egy szalmaszálat keresztbe nem tesznek. Olyan is előfordul, hogy Londonban tartózkodó emberek “legeltetnek marhákat” a Hortobágyon, és évente több milliós uniós támogatást vesznek fel földjeik után. Elképzelhetetlen törvénytelen, etikátlan dolgok történtek.

– Ha bekövetkezne a kormányváltás és lehetőségük, lehetősége lenne rá, milyen lépéseket tenne e téren? Egyáltalán vannak-e törvényes lehetőségek a visszarendezésre?

– A kormányváltás után az összes állami bérbeadást, és eladást felülvizsgáljuk,  a fideszes és nem fideszes spekulánsokat eltakarítjuk a termőföld közeléből. Erre szerencsére meglesznek a törvényi lehetőségek, az állam ugyanis húsz éven belül bármikor elállhat az értékesítéstől, azaz visszaveheti, vásárolhatja a földeket.

Az eladások idején a vagyonosodási vizsgálatok eltörlése miatt nem lehetett vizsgálni a vásárlások anyagi hátterét. Hát mi vizsgálni fogjuk, s attól, aki ezt nem tudja igazolni, egyszerűen elvesszük a megszerzett földet, és ellene eljárást indítunk.

A másik csoport az, amelyik olcsó állami hitelből vásárolt, amelyek visszafizetésében már most problémák mutatkoznak. A képlet egyszerű, nem kell az állami hitelt fizetni, de ne kelljen a föld sem. Azt ez esetben is visszavesszük.

 A készpénzért vásárolt földeket, amennyiben a tulajdonosok vállalják és bizonyítják, hogy azokat művelik, részt vesznek a termelésben, meghagynánk a vásárlónak.

Persze,ez csak a lényeg dióhéjban elmondva, a gyakorlat ennél jóval bonyolultabb lesz.

– Április 8- án meglátjuk, minderre sor kerülhet-e. Köszönöm a beszélgetést.

 Pásztor

Szemtől szembe

 

 

 


Megosztás

1 hozzászólás

  • LAZA says:

    Kedves Zoltán! nagyon szivesen írnék és támogatnám az őnfeláldozó munkáját a mezőgazdaságért.Sajnos két hónappal a választások előtt még mindig a poziciók elfoglalásáról folyik az ellenzéki belharc. Akkor most én is beszállnék. kérdezem mint alelnőktől,hogy került a fodor csizma ismételten az mszp asztalára? Kinek (kiknek) az ötlete volt a pártvezetésében egyáltalán szóba állni ezzel a politikai prostituáltal? Mit hoz ez a kapcsolat az Mszp nek? Megmondom további megosztást és Karácsony Gergő munkájának a rombolását. Még nem késő gyorsan lepattintani mert még az egyébként nyerhető gyöngyösi körzetett is elveszti. Amennyiben további szövetségeseket keresnek ugy ottvanak a Bokrosék. Tölük még szakmai segítséget is kaphatnának ugyanis erre is nagyon rá lennének szorítva! Ébresztő mert jön a 2/3 os fidesz diktatúra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .



Hirdetés