Múltidéző – Honnan indult a cserdi csoda?

Budácsik Lajos

Bogdán Lászlót, Cserdi roma polgármesterét egy provokatív projektprogram-cím bummolta be a köztudatba, a dobbantó az index.hu címlapja volt. Mint az index 2013. május 15-i videójában elmondta, köcsögmentesítési  programot indítottak be Cserdiben, falujukban. Az index videójának címe ez volt: „A köcsögmentesítés védőburok“. (https://index.indavideo.hu/video/A_kocsogmentesites_vedoburok)  De a provokáló cím csak eszköz volt, hogy megmutathassa, elmondhassa, mit, hogy, miért csinálnak Cserdiben a romák integrációjáért.

 Ahogyan az index videójának aláírása szólt: “Provokálni akart a cserdi polgármester, csak épp nem a melegeket. Szerinte az egymillió magyar cigány nem tud eltűnni a Bermuda-háromszögben, de a megbékélésért az első lépést nekik kell megtenniük.”

A Dunántúli Napló 2013. május 16-án erről írt:

” CSERDI | – Le kell számolni azzal, hogy a cigányok között semmi szégyellnivaló nincs abban, ha valaki börtönviselt – erről is beszélt a Dunántúli Naplónak Cserdi polgármestere.

– Azért erős a szó, nem? Köcsögmentesítés…

– Miért, a ribancroller jobb lenne?

– Hát…

– Azt gondolom, hogy ez egy kemény helyzet, amelyben kemény szavakat kell használni. Meg így legalább biztosan beszél róla mindenki. Most szóltak a kollégák, hogy ma is egy sor email vár válaszra. Van, aki azt kérdezi, hogyan juttathatja el hozzánk az adományát, de kaptam levelet az imént Bayer Zsolttól is.

– Gondolta, hogy ennyien lecsapnak a programra?

– Igen, gondoltam. Azt azonban tudni kell, hogy ezt nem most kezdtük el, a Dunántúli Napló is beszámolt már a korábbi akciókról, úgyhogy vannak visszajelzések is.

– Mint például?

– Amikor a börtönben jártunk a fiatalokkal, akkor egy csapat fekete cigánnyal mentem be, és egy csapat fehérrel jöttem ki. A fiatalok egytől egyig halálsápadtak voltak, úgyhogy meg vagyok győződve arról, hogy őket sikerült a jó útra téríteni.

– Ez az elsődleges cél, a jó útra térítés?

– Igen, ez. Az szoktam mondani, hogy én csak egy eszköz vagyok arra, hogy a cigányság problémáit közvetítsem. Ne köntörfalazzunk: igenis vannak problémák, sőt, nagyon komoly problémák.

– Erre használják sokan a „cigánybűnöző” kifejezést.

– Igen, tudom, és ez bizonyos szempontból meg is áll, sőt, az én nevem is belefér.

– Merthogy?

– Én vagyok az a férfi, akit három éve lopás miatt kirúgtak az Elcoteq-ből. Azóta is perben álok a céggel, a lelkiismeretem tiszta, a bíróság meg dönt, ahogy dönt. Mindazonáltal a cigánybűnözés nem jó szó, mivel azt sugallja, hogy a cigányokba bele van kódolva a bűnözésre való hajlam. Tény, hogy sok cigány van börtönben, de sok meg nincsen. Bándy Kata ügyénél mindenki cigánybűnözésről beszélt – a móri gyilkosságok kapcsán azonban senki sem kezdett el „magyarbűnözésről” beszélni.

– Ez mind szép és jó, de mégis: a köcsögmentesítő programban elsősorban cigány gyerekek vettek, vesznek részt, s ez mindenképpen erősíti azt a képet, hogy a cigányoknak igenis egyenes út vezet a bűnözés felé.

– Nézze, én cigánytelepen nőttem fel, úgyhogy ismerem a történéseket. Amikor én gyerek voltam, akkor az volt a menő, aki már ült börtönben. A család egyáltalán nem szégyenkezett amiatt, ha valamelyik tagja éppen a hűvösön volt. Ezen kell változtatni, ezt a falat kell lerombolni. És ezt csak drasztikusan lehet.

– Ha egy kisgyerek fél a sötéttől, akkor azt kétféleképpen lehet leküzdeni: vagy belökjük a sötét szobába, és rázárjuk az ajtót, vagy bemegyünk vele, felkapcsoljuk a villanyt, és megmutatjuk, hogy nincs mitől tartani. Ez a program mintha az előbbi mellett foglalna állást.

– Ez igaz, de működik a „villanyfelkapcsolás” is. Odafigyelünk a fiataljainkra és az idősebbekre, foglalkozunk velük, nem engedjük el a kezüket. Itt, a szomszéd szobában például negyven, ötven éves cigányasszonyok tanulnak írni, olvasni.

– Ám ami működik kicsiben, egy olyan közösségben, ahol mindenki ismer mindenkit, az nem biztos, hogy nagyban is jó lenne.

– Miért, megpróbálta már valaki?

A tanulás nem lehet vicc

A generációk óta Cserdin élő Bogdán László Bükkösdre járt általános iskolába, 2002-től 2006-ig polgármester-helyettes volt, 2006 óta a falu első embere. A kis baranyai település tagadhatatlanul fejlődésnek indult a vezetésével: a porták rendezettek, szépek, nem igen látunk lepusztult házakat, a központban található holocaust-emlékmű pedig valódi (és döbbenetes hatású) műalkotás.

Ráadásul nem csak a jelenben gondolkodnak: a falu határában óriási melegházakba botlunk, s hamarosan talán egy cigány ételeket kínáló büfé is nyílik. Ahogy a polgármestertől megtudtuk, a gyerekek beiskolázására külön hangsúlyt fektetnek – ahogy ő fogalmaz, „ha meglátom, hogy valaki lóg, a saját kezemmel fogom elvinni a suliba. A tanulással nem lehet viccelni senkinek.”

Így indult több mint hat éve, s amit elértek a cserdi emberek példa lehet a többségi társadalom és a roma honfitársaink számára egyaránt.

Budácsik Lajos‎ – Láthatatlan Magyarország

Facebook

Megosztás