Minden autópálya megépül, csak az M4-es nem

November 9-én közölte a Világgazdaság a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)  tájékoztatása alapján, hogy jelenleg több mint ötven kilométernyi gyorsforgalmi út épül Magyarországon, s belátható időn belül újabb kétszáz kilométer építése kezdődik meg.

A gazdasági napilap az NFM-től kapott információkra hivatkozva azt írta, hogy Tornyosnémeti és az országhatár között megkezdődött az építkezés, s jövőre már be is fejeződik Szlovákia felé az autópálya kiépítése. Ugyancsak északon nyár óta folyik a 21-es főút Heves és Nógrád megyei szakaszainak négysávosítása, amelynek 2018 tavaszi befejeződése után az M3-as autópályáról Salgótarjánt az eddiginél 15-20 perccel rövidebb idő alatt lehet elérni.

Utolsó szakaszába ért az M85-86-os utak fejlesztése, amely Szombathelyt már bekötötte, 2018 tavaszától pedig Sopront köti be a gyorsforgalmi hálózatba. A két út fejlesztése 92 kilométer hosszan valósult meg Szombathely és Győr között, s az átadást követően Vas megye székhelyéről két óra alatt elérhetővé vált Budapest.

Több mint ötven kilométeres útfejlesztés valósul meg Debrecen és Berettyóújfalu környékén. Ennek leglényegesebb eleme, hogy kiépítik az M35-ös sztrádát Debrecentől Berettyóújfaluig, aminek eredményeként 2018 végére kétszer két sávos gyorsforgalmi úton lehet eljutni Budapesttől az M3-as és M35-ös sztrádákon át Berettyóújfaluba.

Rövidesen további kétszáz kilométeren kezdődik meg új gyorsforgalmi szakaszok építése. Húsz kilométeren kétszer két sávossá bővítik az M2-est Budapest és Vác között, hatvan kilométeren épül meg az M44 Tiszakürt – Kondoros közötti szakasza. A Kaposvár és az M7-es közötti jövőben húzódó R67-es útnak elsőként 33 kilométer hosszan a Kaposfüred – Látrány közötti részét építik meg, s tovább épül a már említett M21-es is a Tar-Mátraverebély-Bátorterenye közötti szakaszon.

Mint a tájékoztatóból kiderül, az ország minden részén épülnek a közeljövőben gyorsforgalmi utak, autóutak, autópályák, egy nagyon fontosról azonban nem esik, pontosabban alig esik szó. Ez az M4-es autópálya, amely a Budapest – Cegléd – Szolnok – Karcag – Püspökladány – Berettyóújfalu – országhatár – Nagyvárad útvonalon haladva jelentené az E60-as európai közlekedési folyosó megújulását.  Az M4-esről a  kétszáz kilométeres programban mindössze az az ígéret  található, hogy az M0 – Üllő – Cegléd között megépül a gyorsforgalmi út 44 kilométeres szakasza, illetve a Berettyóújfalutól az országhatárig terjedő mintegy harminc kilométeres vonala. A közbeeső, három megyét (Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar) érintő hosszú szakaszról komolyan korábban sem esett, most sem esik szó.

Pedig ez az út társadalmi, gazdasági, munkaerő szempontokból létfontosságú volna az érintett megyék számára, hiányában nagyon komoly hátrányokat kell elszenvedniük. Különösen érdekes az M4-es Abony – Fegyvernek közötti 29 kilométer hosszú szakasza, amelynek 2016-ra kellett volna befejeződnie. 2013 végén már elkezdtek építeni, aztán Simicska Orbánnal való szembefordulása után, 2015. márciusában a munkálatokat a kormány azonnali hatállyal leállította. Addigra a 4-es mintegy 60 milliárd forint közpénzt emésztett fel, félig elkészült az új Tisza-híd, álltak a felüljárók pillérei, részben elkészültek az útalapok. Ezek függvényében a mielőbbi befejezés tűnt a legésszerűbbnek.

Jobbra Boldog István

Ígéretekben nem is volt hiány. A sort Boldog István országgyűlési képviselő, J-N-Szolnok megye útügyi biztosa nyitotta, aki nem sokkal a munkák leállítása után, 2015. május elején azt nyilatkozta, a kormány  szeretné, ha minél hamarabb folytatódna az M4-es építése. A tervek már megvannak, a kérdés csupán az, hogy milyen minőségben, autópályaként vagy autóútként folytatódhat az Abony-Fegyvernek közötti útszakasz építése.

Szintén 2015-ben, júniusban Orbán Viktor Szolnokon járt. Bejelentette, hogy lesz M4-es megépül ugyanazon az útvonalon, „csak más műszaki tartalommal”, azaz nem autópálya, hanem autóút lesz.

Aztán bő egy év csend következett. Senki nem ígért semmit, míg nem Bene Ildikó fideszes képviselő 2016 júliusában sajtótájékoztatót tartott. Heteken belül elindul az építkezés az M4-es gyorsforgalmi út Cegléd-Szolnok közötti szakaszán – közölte, s hozzátette, a Szolnok-Fegyvernek közötti szakasszal kapcsolatosan az építtetőkkel az egyeztetés folyamatban van. A tervek szerint az építkezés még az idén vagy 2017-ben elkezdődik

Ugyanezen a sajtótájékoztatón Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere közölte, hogy az M4-es Szolnokról keletre haladó szakaszáról folynak a tárgyalások, a jelenlegi információk szerint az érintett útszakaszon négysávos út és négysávos híd épül.

A fenti ígéretekhez képest nem történt semmi, de ha még Szolnokot el is érné az autópálya, az sem jelentene megoldást a megye keleti fele, Törökszentmiklós, Mezőtúr, Fegyvernek, Kisújszállás, Kunhegyes, Karcag, Püspökladány és térségük számára. De nem jelentene Hajdú-Bihar déli része számára sem.

Félpályás útlezárás Törökszentmiklós és Szajol között

Az M4-es meg nem építése nagyon sokakat érint, csak mivel áttételes, kevesen érzik a magukénak. Nincsenek tömeges tiltakozások, még a hangjukat is kevesen hallatták az ügyben. Az érintett területeken, bár a problémát világosan érzékelik,  a kormánypártok természetszerűen hallgatnak,  az ellenzékiek közül is egyedül az MSZP próbált szervezkedni, véleményt nyilvánítani, de az sem vitte túlzásba a dolgot.

2015. januárjában félpályás útlezárás volt Ceglédnél, még ez év májusában az MSZP Pest megyei területi szervezete az abonyi MSZP szervezettel tartott közös sajtótájékoztatót az M4-es autópálya építésének leállításáról. Elmondták, hogy hogy az érintett települések ezzel nagyot veszítettek, követelték, hogy  a beruházás  mindenképpen folytatódjék.

A legtöbbet a párt Jász-Nagykun-Szolnok megyei és törökszentmiklósi szervezete tette Rózsa Endre, ill. Serfőző István vezényletével. Ők három alkalommal is (2015. május, 2016.április, 2016. október) demonstrációt szerveztek félpályás útlezárással a 4-es főút Törökszentmiklós és Szajol közötti szakaszán. Ezekre szocialista országgyűlési képviselőket hívtak meg, akikkel közösen sajtótájékoztatót tartottak, amelyekkel az országos hírekbe is bekerültek.

Ezek az akciók azonban csak részben voltak sikeresek, mert egyiken sem volt ott  Boldog István, a választókörzet országgyűlési képviselője, a megye  útügyi miniszteri biztosa, s a törökszentmiklósi jobbikos városvezetés tagjai sem. A szervezők meghívták a környékbeli települések vezetőit is, de azok sem jöttek el. Valószínűleg a mostani közhangulatban és tartva a retorzióktól, nem merték felvállalni az ügyet, pedig minden környékbeli település elemi érdeke volna az út megépülése. Az érintett települések lakosai sem tódultak a meghívásokra.

Enyészet-1

Talán nem meglepetés, hogy a demonstrációk, sajtótájékoztatók, a figyelemfelhívások a kormány részéről süket fülekre találtak. Az építkezés minden ígéret ellenére továbbra is áll, „leleményes emberek” jóvoltából fogyadoznak a homok-és sóderhegyek, csendben, de megállíthatatlanul pusztulnak és enyésznek a 60 milliárdért már beépített elemek.

S ha az 50+200 kilométeres útfejlesztési tervek  mérvadóak, „belátható” időn belül ez így is marad. Pedig az NFM tájékoztatójában van egy nagyon fontos félmondat. Az, hogy magas színvonalú útkapcsolatokat létesít a fontos gazdasági térségekig. Felmerül a kérdés, a Ceglédtől Berettyóújfaluig terjedő térség nem ilyen? Ezen a vonalon semmilyen kiemelkedő nagyüzem, vállalkozás nincs? Nem így van, de tegyük fel, hogy nincs.

Enyészet-2            Fotó: Sebők Emilia

Viszont nemrég megkezdődött 45 milliárd forintos befektetéssel a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszapüspöki határában a rendszerváltás óta a legnagyobb élelmiszeripari beruházás. A rohamléptekkel épülő üzem évi félmillió tonna kukoricát fog feldolgozni, termelő kapacitása az egyik legnagyobb lesz Európában. Az elérhető legmodernebb technológiával épülő komplexum széles termék portfoliója a cukortól a legmagasabb minőségű alkoholon át az étolaj alapanyagáig terjed, de emellett jelentős lesz az állattenyésztés számára gyártott GMO mentes takarmány-alapanyag termelés is.

Az itt készült irdatlan mennyiségű terméket a lassú „halálúton” szándékoznak szállítani? Lehetetlennek tűnő vállalkozás. Avagy előzetes betervezés nélkül „nemzetgazdasági érdekből”  –  a tulajdonosi háttérről csak pletykák szálldosnak – hipp-hopp mégiscsak megkezdődik, s rekordgyorsasággal be is fejeződik az M4-es építése?

 Legyen úgy, csak legyen valahogy.

2016.11.12.

Pásztor

Szemtől szembe

Megosztás