Mi lesz a nem vírusos betegekkel, ha végképp leáll a betegellátás?

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője elrendelte, hogy nyolc napon belül a fekvőbetegeket ellátó összes közfinanszírozású gyógyító intézményben az ágyak minimum 60 százalékát, 60 ezer ágy közül 36 ezret kell felszabadítani koronavírussal fertőzöttek ellátására.

Ez elméletileg  – mert az valószínűtlen, hogy minden ágy foglalt lenne – azt jelenti, hogy azokat a betegeket, akik a 36 ezer ágy egyikében fekszenek, át kell helyezni máshova. De mivel nincs hová, jó részüket  valószínűleg haza kell küldeni.

Mi lesz velük?  És mi lesz azzal a sok-sok beteggel, akik a járványhelyzet miatt ellátás nélkül maradnak? A szakértők szerint súlyos következményei, a járulékos egészségkárosodások, sőt  halálesetek lehetnek,  ha a járványügyi veszélyhelyzet miatt még sokáig szünetelnek a járóbeteg-ellátások, a szűrővizsgálatok és az orvos-beteg találkozók.

A járvány nemcsak a fertőzötteknek és családtagjaiknak jelent komoly próbatételt, hanem azoknak is, akik más egészségügyi problémával keresnék fel orvosukat. A veszély miatt műtétek maradnak el, szűrővizsgálatok álltak le, sok rákbeteg is kénytelen azzal szembesülni, hogy előre nem látott ideig csak telefonon konzultálhat kezelőorvosával.

Mivel Kásler Miklós miniszter rendelete a 65 évnél idősebb egészségügyi dolgozókat visszavonta a közvetlen ellátásból, az elmúlt hetekben egyes helyeken háziorvosi rendeléseket kellett megszüntetni, ami miatt a többi orvos terhelése  megnőtt. Áll ez a sürgősségi osztályokra is, ahol jelentősen megnövekedett a várakozási idő.

Van olyan egészségügyi szolgálat, ahol egyes napokon egyáltalán nincs már rendelés, szakrendeléseken csak heti egyszer, néhány órában tudják fogadni a betegeket. A közelmúltban a Nyírő Gyula Kórház Addiktológai Osztálya bejelentette, hogy átmenetileg nem tud új pácienseket fogadni. De a fertőzés miatt komplett osztályokat kellett lezárni a Budai Irgalmasrendi Kórházban is.

Számos  ellátást halasztanak el, csak a sürgős és egészséget veszélyeztető vagy tartós károsodást eredményező beavatkozásokat végzik el. De elvégzik-e? Ki dönti el, hogy sürgős-e a beavatkozás ha nincs kivizsgálás? Lehet, hogy ma még egy betegség nem igényel azonnali ellátást, de holnap már igen.

A HVG-nek nyilatkozó Lantos Gabriella egészségügyi szakértő szerint nagyon eltúlzott az egészségügyi ellátás jelenlegi korlátozása. Attól tart, hogy a halálesetek száma nem a koronavírus, hanem a járványhelyzet miatt ellátás nélkül maradt tömegek állapotromlása következtében fog nőni. Sommásan így fogalmazott:

    „Ma tulajdonképpen haldokolni kell ahhoz, hogy egészségügyi ellátáshoz jusson az ember”

Különösen aggódik a rákosok, a stroke betegek, a cukorbetegség különböző szövődményeivel és az érproblémákkal küzdők miatt. De szerinte a legnagyobb baj a nem rehabilitált amputáltakkal lehet, akiket a családtagjaik nem tudnak úgy kezelni, mint az egészségügyi dolgozók kórházi körülmények között.

Több szakértő úgy gondolja, a jelenlegi halálozási szám egyáltalán nem indokolja a jelenlegi korlátozást,  hogy a koronavírus megelőzése érdekében aránytalan sérelmet szenved más betegek megfelelő ellátáshoz való joga. Szerintük sokkal hasznosabb lenne, ha szakemberek folyamatosan elemeznék a betegszámok alakulását, és ez alapján döntenének az aktuális intézkedésekről. Ehhez azonban rengeteget kellene tesztelni, hogy lehessen tudni, mekkora a lakosság átfertőzöttsége.

Szemtől Szembe

Megosztás