Mi folyik itt, Miklóson?

A címet egy Facebook- csoporttól kölcsönöztem, mert a kialakult helyzetre jobban illőt, frappánsabbat keresve sem találhattam volna.  Nem vagyok bennfentes, nem látok a dolgok sűrűjébe, nincsenek komoly súgóim. Az ügyben érintettek nem nyilatkoznak, ha némelyik néha mégis megszólal, rébuszokban beszél, nemhogy világosítaná, inkább tovább ködösíti a háttérben zajló folyamatokat. Nem lehet tudni, mi megy a színfalak mögött: hatalmi, ideológiai harc folyik, személyes sérelmek kiáltanak bosszúért, vagy mint kiderült, évek óta zajló korrupciók lepleződtek le, s azok ellen kezdődött küzdelem. (Csak úgy mellékesen merül fel a kérdés, ha ez utóbbiról van szó, hogy hogy csak most lepleződtek le, akinek vagy akiknek látnia kellett volna, eddig csukott szemmel jártak?)

Viszont az, hogy baj van – még akkor is, ha sokan többet, a valóságosnál sötétebbet vélnek látni a történések hátterében – a polgármesteri hivatal, önkormányzat, városvezetés háromszögében, az lassan csukott szemmel is tapintható, egyre inkább érzékelhető. Aki kicsit is odafigyel a történésekre, olvassa a Facebookot, nézi, hallgatja a képviselő-testület üléseit, figyeli az arcokat, a sikertelenül rejteni próbált indulatokat, úgy érzi, egyesek között immár vérre megy a küzdelem. Egyre gyakoribbak a vádaskodások, ma már – igaz, nem személyre szólóak – feljelentéseknek sem vagyunk híján. Ez pedig, s tudom, sokan értenek velem egyet, előbb vagy utóbb a város kárára válik.

Pedig 2014-ben szemre nagyon szépen és jól indultak a dolgok. A város el akarta küldeni a nyolc éve regnáló korrupt, hatalmi arroganciával eltelt fideszes városvezetést, s teljes vállszélességgel az elszámoltatást ígérő – amiből máig semmi nem valósult meg! – , Markót Imrével megerősített Jobbikot támogatta. Az tarolt a választáson, egy körzet kivételével toronymagasan mindenütt az ő képviselő-jelöltjei győztek, s a tizenegy fős testületben hét fős frakciót alkothattak. Városvezetéssel, jövőbeni teendőkkel kapcsolatos koncepciók, víziók nélkül ugyan, de, elszántan, tettvággyal teli, s ami fő, tisztességgel kezdtek el munkálkodni.

Így ment ez mintegy másfél évig – hogy a paraván mögött, ment-e a néma küzdelem, ki tudja -, aztán sorozatban kezdtek  robbanni a kisebb-nagyobb bombák. Az első, sokak kedélyét felborzoló esemény márciusban két, régóta polgármesteri hivatalban dolgozó osztályvezető távozása volt, amiről hamar kiderülhetett, nincs mögötte semmi titokzatos, de a lakosság megfelelő tájékoztatása híján rosszízű pletykára adott okot. ( Itt kívánnám megjegyezni, hogy a tájékoztatás általában sem erőssége a városvezetésnek, pedig annak megléte esetén sok félreértés elkerülhető lenne.) A közigazgatási reformok, a járási hivatalok kialakítása, az önkormányzati hatáskörök csökkenése szükségessé tették egy új, egyszerűsített hivatali struktúra kialakítását, ami létszámcsökkentéssel és munkaerő átcsoportosítással járt. A két távozónak is felajánlottak új munkakört, amit ők alapos megfontolás után nem fogadtak el. Ők nyilván tudják, miért.

Amik viszont ezután következtek, felettébb érdekesek, s joggal vetik fel a címben feltett kérdést. Emlékezetes, hogy ez év márciusától májusig súlyosan szennyeződött a Tinóka-ér, a víz zavaros és büdös volt, az élővilág részlegesen kipusztult belőle. Fejes Tibor ennek kapcsán az illetékes hatóságoknál feljelentést tett, s hangoztatta, a bűnösöknek súlyos árat kell fizetniük a környezetszennyezés miatt. Hogy szerinte kik a bűnösök, nem fejtette ki, s igazság szerint az ügyben Törökszentmiklós annyiban volt érintett, hogy a Tinóka a Fáy lakótelep alatt folyik el, a bűzét az ott élőknek kellett szagolnia, s ez pedig Fejes Tibor körzete. Amúgy az ér a KÖTIVIZIG hatáskörébe tartozik.

Ezért is furcsa – s csak személyes ellentétre gyanakodhatunk -, hogy Markót Imre polgármestertől várt kielégítő információkat, és még bő két héttel később is azon sajnálkozott, hogy nevezett nem tartott sajtótájékoztatót a lakosság tájékoztatása érdekében. Még július 7-én is szóvá tette, hogy a tájékoztató az ígéret ellenére elmaradt, s feltette a kérdést: Vajon van valami, amit titkolnának az érintettek? Közben volt egy olyan kiszólása is, hogy vannak, akik ehhez (a szennyezéshez) asszisztálnak és pl. a némaságukkal próbálják eltussolni ezt a szégyenteljes folyamatot. Hogy kire gondolt, most sem árulta el. Végül Markót Imre júl. 21-én közzé tett egy hivatalos tájékoztatót, a szennyeződés megszűnt, a dolog pedig elaludt.

Közben azonban történt egy nagyon fontos dolog. Május elején nem kis meglepetést okozott Fejes Tibor addigi alpolgármester lemondása, aki helyét Révi Attila vette át. A miértekről egyik fél sem volt hajlandó nyilatkozni, de hogy nem egészségügyi okok, vagy elfáradás játszott közre, arról maga Fejes Tibor árulkodott facebookos közösségi oldalán. Azt írta, nem akarja a döntéséhez vezető okokat részletezni, az igazság előbb-utóbb úgyis napvilágra kerül. Eddig nem került, így csak találgatni tudunk, s bízni abban, hogy mint mindennek, ennek is eljön az ideje.

A Tinóka-szennyezés ügye tehát elaludt, de lett helyette más. Július 1-jétől Libor Imre addigi aljegyzőt nevezték ki jegyzővé, aki  nem sokáig vesztegette idejét, szeptember 21-én nagyot robbantott. Sajtótájékoztatót tartott, amelyen közölte, több forrásból olyan jelzések érkeztek hozzá, amelyek arra utaltak, hogy a polgármesteri hivatalban olyan jogellenes cselekedetek történtek, amelyek jelentős kárt okoztak a városnak. Ezért vizsgálóbizottságot állított fel, s elindított egy belső vizsgálatot, amely komoly visszaélés-sorozatot tárt fel. Az eddig lefolytatott vizsgálat alapján rendőrségi feljelentést tett, amelytől függetlenül a belső vizsgálat tovább folytatódik.

Nesze neked, ebből sokat tudhattunk meg! Védelmére legyen mondva, nem is fogalmazhatott másként, pusztán gyanú alapján vádaskodni nem lehet. Az más kérdés, hogy akadnak, akik sejthetik, miről lehet szó.

E feljelentés kapcsán kivételesen nevesítetté váltak a személyes konfliktusok. Szó szerint idézem Fejes Tibor Facebookon tett közlését, nehogy félreértés lehessen: „A jegyző által beharangozott belső vizsgálat egyik szegmensében felmerült az a kérdés vajon, hogyan kerültek beszerzésre a mezőőri autók. Nyilván nem a technikai részletekre kíváncsi Markót Imre, Révi Attila vagy éppen Líbor Imre, hanem arra, hogy nem-e volt részem bármi előnyben az autók vásárlásakor. Nos, csak szűkszavúan itt annyit írok, hogy nem volt részem előnyben …” És hozzátette: „… eljön az a pont, amikor mindenki számára nyilvánvalóvá kell tenni az említett úriemberekkel kapcsolatos igazságokat, mert „nem mind arany, ami fénylik”.

Azt hiszem, ehhez nem szükséges kommentárt fűzni. A burkolt váddal kapcsolatban nem zárom ki a tévedés lehetőségét, de nem hiszem, hogy három vagy négy használt autó beszerzése akkora korrupciós anyagi lehetőséget jelentene, amiért Fejes Tibornak érdemes lett volna a becsületét kockáztatnia.

Az, hogy a polgármesteri hivatalban és az önkormányzatban, a képviselők között bajok lehetnek, a fentiek alapján nem hiszem, hogy magyarázni kell. Az hogy a város vezetésével is gondok lehetnek, arról a legutolsó képviselő-testületi ülés tanúskodik. Előtte  közösségi oldalán Fejes Tibor leírta, vérzik a szíve a strand területén kivágott, szerinte egészséges, a vágás mindkét oldalán nedves fákért, s nem értette, miért nem helyi vállalkozóval végeztetik a munkát.

Meg is kérdezte a testületi ülésen, miért Nagyszénásról hoznak valakit,  mikor Miklóson is akadna, aki vállalná a fakivágást. És itt nézzük elemenként Markót Imre polgármester válaszát. Abból először is kiderült, hogy valóban lenne helyi vállalkozó, aki elvégezné a munkát. Azonnal felmerül a kérdés, ha ő ezt ki tudta deríteni, miért nem tudta, akinek ez a hivatalban a dolga?

Ennél számomra csak az a cifrább, ami ezután következett. Markót Imre elmondta, hogy a Hatósági Osztály árajánlatot kért be ( újabb kérdés: eddig miért nem, miért nem versenyeztetett?) , mert korábban  nagyon magas árajánlattal dolgoztak a vállalkozók. Példaként pedig azt említette, hogy augusztusban az Almásy úton két fát 282.000 forintért vágtak ki,  s az illetékes munkatárs többszöri kérése (mármint a Markót kérése) ellenére sem keresett olcsóbb vállalkozót. Ekkor dőltem romjaimba, s ekkor éreztem a cikk megírására ellenállhatatlan késztetést. Mert mi az, hogy egy hivatali dolgozó nem teljesíti a polgármester nem egyszeri, többszöri kérését?  Hogy önhatalmúan a várost károsítva a drágább variáció mellett tart ki? És vajon miért? Nem én vagyok polgármester, de ha ez valóban így történt, az illetékes munkatárs már rég nem lenne munkatárs.

A végére egy pengeváltás ugyanezen a testületi ülésen az árversenyre, helyi vállalkozóra célozva Fejes Tibor és Markót Imre között. (Szó szerinti idézet a testületi ülésről készített videó felvételéből.)

Fejes némi iróniával: – „Rendkívül becsülendő az, hogy ha az önkormányzat vezetése tanul a hibájából és saját helyi vállalkozókat is próbál bevonni ebbe a munkába, ha már élnek itt Törökszentmiklóson favágók.”

Markót: – „Mindig tanul az ember a hibájából, csak kérdés, hogy volt-e hibája ebben a kérdésben. Nyilván Ön szerint volt hibánk. Szerintem nem feltétlenül volt hibánk.”

Pásztor

Szemtől szembe

Megosztás