Magyarországnak fájna a legjobban, ha összeomlana az EU

Közzétéve ekkor: 2018 szeptember 5. 11:09

A britek EU-ból való kilépés melletti döntése, az évek óta tartó erőteljes vita arról, hogy a közösség a további integráció felé haladjon, vagy inkább (mint azt  a magyar kormány is szeretné) az erősebb nemzetállamok és az otthon tartott döntési kompetenciák irányába, az elmúlt évekbeni  menekültválság  EU-szerte azt eredményezte, hogy veszélybe került  az EU-integráció mostani foka is, a visszalépés benne van a levegőben.

A Portfolio idézi a Bank de France tanulmányát, amelynek  szerzői azt vizsgálták meg,  hogy milyenek lennének az EU összeomlásának lehetséges gazdasági hatásai, a nem európai lét költségei a tagállamokra vonatkozóan. Azt állapították meg, hogy az összes EU-tagállam közül Magyarország a legnagyobb nyertese az uniós tagságnak, így ha összeomlana a közösség, az minket viselne meg a legjobban. Az elemzők arra is rávilágítottak, hogy a magyar gazdaságnak fájna a leginkább, ha kilépnénk az EU-ból, minden más tagállam kisebb veszteségekkel megúszná a saját távozását a közösségből.

A főbb megállapítások

Kis és nyitott gazdaságként Magyarország profitálta a legtöbbet eddig a közös uniós piacból,  az áruk, szolgáltatások, munkavállalók és tőke szabad áramlásából.

A magyar GDP szintje 2016 végén 14,2%-ponttal volt magasabb annál, mintha az EU-t alkotó tagállamok a belépésük óta csak egy normál szabadkereskedelmi övezetet alkottak volna.

Magyarország számára most is rendkívül értékes az uniós közös piaci, és a határellenőrzés nélküli Schengeni-övezeti tagság, de a jóléti hatásokat tovább növelné, ha Magyarország belépne az euróövezetbe is.

Az egyoldalú magyar EU-kilépés 15,2%-kal vetné vissza a magyar GDP szintjét, ami minden más tagállam saját EU-kilépésének jóléti veszteségénél nagyobb mértékű lenne. A briteknél mindössze 2,4%-os jóléti veszteséget kalkulál a tanulmány, a szlovákoknál 12,9%-osat, a cseheknél 11,4%-osat, az erősebb belső piaccal rendelkező lengyeleknél “csak” 6,4%-osat.

A  beágyazottsága miatt a magyar gazdaság minden tagállam gazdaságánál jelentősebb jóléti veszteséggel nézne szembe, ha bármilyen ok miatt az EU-integráció visszafelé indulna el, vagy ha az ország kilépne a közösségből.

 

A kutatók arra is készítettek becslést, hogy mennyivel magasabb az egyes tagállamok bruttó hazai termékének (GDP) a szintje ahhoz képest, mintha csak szabadkereskedelmi övezetet alkottak volna az EU tagállamai. Ezt a különbséget nevezik a közös piac jólétnövelő hatásának.

Ez a jóléti hatás a legtöbb tagállam esetén tekintélyes (átlagosan 4,4%-os), Magyarország esetén pedig a legnagyobb (14,2%), azaz mi nyertük eddig a legtöbbet az EU-integrációval és a kutatók gondolatmente alapján így mi is buknánk a legtöbbet az EU, pontosabban a közös piac és a Schengeni-övezet összeomlásával.

A kutatók azt is megnézték, hogy ha nem az EU omlana össze, hanem “csak” az egyes tagállamok lépnének ki belőle, akkor az milyen jóléti veszteséggel járna. Minden országra külön-külön lefuttatták a modellt, és az jött ki, hogy minden ország közül Magyarország bukná a legnagyobbat, ha kilépne az EU-ból,és a jóléti vesztesége (15,2%- a GDP-nek) kicsit nagyobb is lenne, mint az eddigi jóléti nyeresége (a GDP 14,2%-a a szabadkereskedelmi övezeti státuszhoz képest).

Pásztor

Szemtől szembe


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..



Hirdetés