Lezárult a nyomozás: Történhetett bűncselekmény a Vízműnél, de nem történt

Tavaly két alkalommal is foglalkoztunk a Törökszentmiklós Térségi Víz-és Csatornamű Kft. körül 2012-14-ben történt visszásságokkal, és az önkormányzat ezek következtében elszenvedett súlyos vagyonvesztésével. Szó szerint közöltük Markót Imre polgármester büntetőügyi feljelentését, és azt ígértük, tudósítani fogunk a nyomozás végeredményéről. Nos, megvan a végeredmény: a rendőrség, bár a nyomozás során több mulasztást, szabálytalanságot, fegyelmi vétséget tárt fel, mivel ezek egyike sem tartozott büntetőjogi kategóriába, a cselekményt nem bűncselekménynek minősítve megszüntette az eljárást. Második fázisként az ügyészség  Markót Imre rendőrségi határozattal kapcsolatos panaszát elutasította. Az ügy lezárult, további jogorvoslatnak helye nincs.

Nem láttuk értelmét, hogy a már tavaly részletesen ismertetett előzményeket, a belső vizsgálat által feltárt rendellenességeket,  a feljelentés  szövegét  idézzük. (Aki ezekre teljességükben kíváncsi,  a Hozzászólásokban található linkekre klikkelve olvashatja őket.) Annak sem, hogy a feljelentést, rendőrségi nyomozati anyagot, Markót Imre panasszal élését, az ügyészségi elutasítást tartalmazó eljárás 38 oldalas szövegével terheljük olvasóinkat. Ismertetjük viszont azt a tájékoztatót, amelyben Markót Imre polgármester beszámol a képviselő-testületnek büntetőeljárás alakulásáról és végeredményéről, s közöljük Markót Imre panaszlevelének, a rendőrségi és ügyészségi határozat legfontosabb  részleteit is, ahol lehet, párhuzamba állítjuk őket.

Markót Imre tájékoztatója a képviselő-testületnek

A hét hónap elteltével lezárult büntetőeljárás eredményéről Markót Imre polgármester tájékoztatta a képviselőket, amely tájékoztatóban többek között a következők szerepeltek:

„A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság … nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el. A nyomozóhatóság más, a Btk.-ban büntetni rendelt tényállás megvalósulását a csatolt dokumentumok alapján nem észlelte.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság 2016. február 4. napján kelt határozatával hivatkozva arra, hogy a cselekmény nem bűncselekmény az ismeretlen elkövetővel szemben elrendelt nyomozást megszüntette. Az indokolás tartalmi része szerint a kifogásolt anomáliák jelentős része munkajogi, illetve leltárfelelősségi szabályok megsértéséből származik, amely miatt a munkáltatói jogkör gyakorlója munkajogi hátrányok alkalmazása mellett eljárhat, azonban büntetőjogi kategória nem valósulhat meg. Külön említést érdemel a Tiszapüspöki nyaraló eladása. A nyomozóhatóság álláspontja szerint az értékesítés során a gazdasági társaságot nem érte vagyoni hátrány, mivel a 150.000.- Ft-ban kialkudott vételár figyelembe véve az ingatlan adatait és a környék ingatlanforgalmát reálisnak tekinthető.

A törvényes határidőn belül Törökszentmiklós Város Polgármestere a Szolnoki Járási Ügyészség részére panaszt nyújtott be, melyben kifogásolta, hogy a nyomozóhatóság nyomozást megszüntető határozata megalapozatlan, egyben kérte a határozat hatályon kívül helyezését, és az ügyben a nyomozás elrendelését.

A Szolnoki Járási Ügyészség 2016. március 25. napján kelt határozatában megállapította, hogy a panasz részben alapos. Erre tekintettel a nyomozóhatóság határozatát akként változtatta meg, hogy a nyomozás megszüntetésére azon körülmény ad alapot, hogy a lefolytatott nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. Egyszerűbben fogalmazva bűncselekmény elkövetésének bizonyíthatóságának hiánya miatt szűnt meg az eljárás. Egyebekben a panaszt, mint alaptalant az ügyészség elutasította.

Az ügyészség rámutatott arra, hogy …A körülmények felvetik ugyan a bűncselekmények elkövetésének lehetőségét, de a rendelkezésre álló adatokból ez nem nyert bizonyítást.

A Szolnoki Járási Ügyészség döntésével szemben jogorvoslatnak helye nincs, …

Összegzésül kijelenthető, hogy – ahogy azt a Szolnoki Járási Ügyészség is megállapította – a feltárt körülmény a bűncselekmény elkövetésének lehetőségét nem zárta ki, de az eltelt időtartam, a rendezetlen, gazdátlan viszonyok mind a tényállás felderítését, bizonyíthatóságát akadályozták.”

Azaz, történhetett bűncselekmény, de az akkori rendezetlen viszonyok, az azóta eltelt idő annak felderítését lehetetlenné tették. Ami viszont megállapítható volt, nem tartozott büntetőjogi kategóriába.

Nyomozati megállapítások, Markót Imre panasszal élése, ügyészi elutasítás

Hogy a vitás kérdésekben kinek, mennyiben van igaza, nem tisztünk és nem is kompetenciánk eldönteni. Viszont van néhány érdekes és elgondolkodtató momentum, ami korábban sehol, semmilyen formában nem merült fel, viszont új megvilágításba helyez egy-egy  feltárt rendellenességet, és sokat elárul az érintett időszak kaotikus állapotairól. Olyan is van, amelyik a rendőrség, panasszal élés, ügyészség háromszögében valahogy „elkallódott”. Ezekre egy-egy mondattal reagálunk.

„A polgármester által elrendelt belső vizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a gazdasági társaságnál 2011. évben 2.674.000,- Forint 2012. évben 12.624.008,- Forint, 2013. évben 4.695.567,- Forint, 2014. évben pedig 11.595.554 Forint értékben történt selejtezés. A feljelentő nehezményezi, hogy sem a taggyűlés, sem a felügyelő bizottság nem vizsgálta, hogy a selejtezés értékének növekedése minek köszönhető.

A gazdasági társaság ügyvezetését 1995. december 15. napjától 2011. november 07. napjáig Szikszai Lajos látta el. … ezen időszakban az ügyvezető célprémiuma a tárgyi eszközök értékéhez volt kötve, így azon eszközök sem kerültek leselejtezésre, amiket a belső szabályzatok szerint selejtezni kellett volna. Mivel Csűrös Krisztián célprémiuma független volt a tárgyi eszközök értékétől, így nevezett ügyvezetése idején kerültek azon üzemképtelen, használhatatlan tárgyi eszközök is selejtezésre, amik Szikszai Lajos idején kerültek felhalmozásra …

A selejtezés könyvekben kimutatott értékének növekedése önmagában sem vetheti fel bűncselekmény elkövetését. … Az eljárás során adat arra vonatkozóan nem merült fel, hogy bárki a Büntető Törvénykönyvben meghatározott jogsértést követett volna el, így ezen cselekmény bűncselekmény elkövetésének megállapítására nem alkalmas.” (Nyomozati határozat)

A selejtezés értéknövekedése szerepelt a feltárt rendellenességek sorában és a feljelentésben is, Markót Imre panasszal élése viszont már nem tért ki rá. Ebből vélelmezhető, hogy a nyomozati indoklás az önkormányzat számára elfogadható volt.

„A feljelentő szerint -. a cégnyilvántartásban található adatok ellenére –  a gazdasági társaságnak legalább 15 napon keresztül nem volt feljogosított ügyvezetője. A feljelentés ezen pontjával kapcsolatosan a cégjegyzék adatai alapján megállapítást nyert, hogy a … Kft. ügyvezetői tisztsége a társaság megalakulásától megszakítás nélkül folyamatosan betöltött volt. Tekintettel arra, hogy a cégjegyzék közhiteles nyilvántartás, ami hitelesen tanúsítja a benne foglalt adatok tények fennállását és azok változásait, így a feljelentés azon pontja, miszerint a cégnyilvántartás adatai ellenére a cégnek nem volt ügyvezetője, nem igazolható.

A feljelentő állítása szerint Csűrös Krisztián ügyvezetői tisztségről való lemondásakor nem történt jogszabályoknak megfelelő átadás-átvétel a gazdasági társaság új ügyvezetőjével, annak ellenére, hogy ez Csűrös Krisztián munkaszerződés szerinti kötelezettsége lett volna. Az, hogy az ügyvezetői tisztség átadás-átvétele nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően került végrehajtásra felvetheti a fegyelmi felelősségrevonás lehetőségét, azonban ezen cselekmény a Büntető Törvénykönyv  egyetlen törvényi tényállását sem meríti ki, így büntetőjogi kategóriát nem képez.” (Nyomozati határozat)

„… a gazdasági társaságnak a cégjegyzékben szereplő adatok ellenére legalább 15 napon keresztül nem volt képviseletre feljogosított ügyvezetője. Csűrös Krisztián ügyvezető megbízási jogviszonya 2014. június 30. napján bizonyíthatóan megszűnt. Ács Imre ügyvezetői jogviszonya 2014. július 15. napján lépett életbe. Felügyelő bizottsági jegyzőkönyv – mely a feljelentés mellé csatolásra került – is bizonyítja a jogviszonyok közötti rendezetlenséget”(Markót Imre panasszal élése)

A fentiek vonatkozásában megjegyzendő, hogy az ügyészségi elutasító határozat még csak meg sem említi Markót Imre polgármester panasszal élésének ezen kitételét,  pedig érdekes lett volna annak feltárása, hogy a feljelentéshez csatolt jegyzőkönyv és a cégbejegyzés miért tartalmaz eltérő tényeket az ügyvezetői tisztség betöltésével kapcsolatosan.

„ A feljelentés szerint a Törökszentmiklós Város Önkormányzatának vagyonát képező, … üzemeltetés céljából a gazdasági társaságrészére átadott 2db Kontroll AKC típusú szivattyú és 1 db Kontroll KM típusú szivattyú holléte ismeretlen. A nyomozás adatai alapján megállapítást nyert, hogy a feljelentésben szerepeltetett …  szivattyúk 2007. november 19. napján kerültek üzembe helyezésre, azonban az eszközök tételes, beazonosítható módon – gyári szám, egyedi azonosító – történő átadása nem került rögzítésre. … a társaság … érdemi adatot az Önkormányzat felé soha nem közölt. Ezen kötelezettség elmulasztása miatt az Önkormányzat nyilvántartásai nem voltak naprakészek, az eszközök hollétének nyomonkövethetősége nem volt biztosított.

A gazdasági társaság leltározási szabályzata értelmében 2000. évtől 5 évenként végezte el a tárgyi eszközök tényleges – mennyiségi – leltározását. A Számvitelről szóló törvény értelmében az eszközök leltározását … legalább 3 évente mennyiségi felvétellel kell elkészíteni. Tekintettel erre megállapítható, hogy a gazdasági társaság selejtezési szabályzata nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

A nyomozás során megállapítást nyert, hogy az eszközök tulajdonosa – az Önkormányzat – semmilyen intézkedést nem tett az eszközökről való nyilvántartás naprakészsége, illetőleg a leltározási szabályzat szabálytalanságainak megszüntetése érdekében, ami ugyan felveti a fegyelmi felelősség megállapításának lehetőségét, azonban büntetőjogi felelősségrevonás alapját nem képezheti.” (Nyomozati határozat)

„… külön kiemelném, hogy a 4 db szivattyú (a 4. utólag került a nyomozati anyagba – szerk.)  fizikai helye nem állapítható meg. A nyomozóhatóság … a megszüntető határozatban nem utalt rá, hogy a szivattyúk sorsának megállapítása tárgyában intézkedéseket végzett-e. A 4 db szivattyú nem olyan vagyontárgy, amelyek könnyen elhasználódnak, főleg úgy, hogy maradványérték sem marad belőle.…Az eltűnésük tipikusan szándékos magatartáshoz köthető. … Álláspontom szerint a leltárfelelősség nem zárja ki a büntetőjogi felelősség megállapíthatóságát sem.” (Markót Imre panasszal élése)

„ A nyomozó hatóság az ügyben széleskörű bizonyítást folytatott le, melynek eredményeként nem lehetett tisztázni, hogy mi lett a feljelentés tárgyát képező szivattyúk sorsa, és nincs olyan nyomozati cselekmény, ami a tényállás felderítését előbbre vinné. Azon körülmény, hogy a … szivattyúk nem lelhetők fel, felveti ugyan bűncselekmény elkövetésének lehetőségét, … azonban nem jelenti azt, hogy hiányukat szükségképpen bűncselekmény elkövetése idézte elő, tekintettel arra is, hogy a leltárkészlet-nyilvántartás hiányos volt, így a leltárból jogszerűen kikerült eszközök dokumentálása is elmaradhatott.” (Ügyészségi elutasítás)

Hogy a leltárfelelősség kizárja a büntetőjogi felelősség megállapíthatóságát, avagy sem, döntsék el a jogászok, viszont a szivattyúk eltűnésével kapcsolatosan igaza lehet a rendőrségnek, ügyészségnek és Markót Imrének is. Az valószínű, hogy maguktól nyomtalanul nem tűntek el, azaz a szándékosság erősen feltételezhető, de az is reális lehet, hogy ennyi idő eltelte után, s mivel leltárban sosem szerepeltek, sorsuk nyomon követhetetlen. Egyébként is ki a hunyó: aki nem adta, vagy aki nem vette leltárba? Aki nem szolgáltatott adatot, holott kötelessége lett volna, vagy aki ezt nem kérte számon? Hány ember felelőssége ez?

„A gazdasági társaság selejtezéseinek vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a társaság 2012. évi mérlegében 2.638.001, – Ft tárgyi eszköz hiány szerepel … a hiány nagy része abból származik, hogy a gazdasági társaság tulajdonát képező Tiszapüspökiben található nyaralóban … egyes vagyontárgyak eltűntek. Az eltűnt tárgyak megtalálása és az eltűnésért felelős személy megállapítása érdekében belső vizsgálat nem indult, büntető feljelentést nem tettek.

A feljelentéssel ellentétben 2012. évben mindösszesen 70.822,- Forint tárgyi eszköz hiány mutatható ki, mely önmagában azonban nem képezheti büntetőjogi felelősségrevonás alapját, mivel a leltárhiány büntetőjogi kategóriaként nem értelmezhető.

A feljelentés részét képezi a belső ellenőrzés azon megállapítása, miszerint a gazdasági társaság tulajdonát képező Tiszapüspökiben található nyaralót a társaság 2014. augusztus 06. napján 150.000,- Ft-ért eladta Tiszapüspöki Község Önkormányzatának. A feljelentő meglátása szerint az ingatlan eladásával jelentős vagyoni hátrányt okoztak az önkormányzatnak, mivel a környéken található más ingatlanok értéke 1,5.2 millió Forint körül mozog, így az értékesítés meglátása szerint mélyen ár alatt történt.

A nyomozás során hatóságom megkeresésére a Nemzeti Adó-és Vámhivatal közölte, hogy az érintett ingatlan 150.000,- Forintos áron történő értékesítése reálisnak tekinthető …Tekintettel erre, az ingatlan értékesítése kapcsán bűncselekmény nem történt”(Nyomozati határozat)

„… álláspontom szerint továbbra is feltűnő értékaránytalanság mellett került értékesítésre a gazdasági társaság tulajdonát képező Tiszapüspökiben található nyaraló. … az ingatlan adatai és a környék ingatlan forgalma nem támasztja alá azt az álláspontot, hogy az eladási ár reálisnak tekinthető, hiszen a feljelentés megtételének időpontjában adásvételre szánt ingatlanoknak legkevesebb 2.000.000 Ft volt a meghirdetett eladási ára. Értékbecslés nélkül is kijelenthető – de a pontos vagyoni hátrány megállapításához mindenképpen szükségesnek ítélem meg – , hogy akár több millió Ft összegű kárt szenvedett a tulajdonos, Törökszentmiklós Városi Önkormányzat.” ( Markót Imre panasszal élése )

„A Tiszapüspökiben található ingatlan értékesítése kapcsán a nyomozó hatóság a Nemzeti Adó-és Vámhivatalt megkereste annak megállapítása érdekében, hogy az eladási ár reálisnak tekinthető-e, és a hivatal válasza szerint az reális volt … A Nemzeti Adó-és Vámhivatal tájékoztatására tekintettel nincs ok igazságügy ingatlanszakértői vélemény beszerzésére…” (Ügyészségi elutasítás)

Felmerül a kérdés, hogyan létezhet, hogy a feljelentésben a társaság 2012. évi mérlegében 2.638.001, – Ft tárgyi eszköz hiány szerepel, a nyomozati anyagban pedig a feljelentéssel ellentétben ebben az évben mindösszesen 70.822,- Forint tárgyi eszköz hiány mutatható ki. Valaki valamit nagyon elnézhetett, de ki? Melyik állítás az igaz? Érdekes, hogy Markót Imre  panasszal élésében erre a megállapításra nem tér ki.

Teljesen érthetetlennek tűnik a nyaraló „reális”, 150.000 Ft-os értékesítési ára. Ma sem igen található eladó nyaraló 2.000.000 forint kikiáltási ár alatt, s nehezen elképzelhető, hogy egy független értékbecslő ilyen árat állapítson meg. A rendőrség miért a NAV-ot kérdezte meg? Az ügyészség miért tagadta meg  igazságügyi ingatlanszakértői vélemény beszerzését?

Kérdések, amelyekre valószínűleg  már sosem lesznek válaszok. Befejezésül idézzük önmagunkat: „Hogy a vitás kérdésekben kinek, mennyiben van igaza, nem tisztünk és nem is kompetenciánk eldönteni. Viszont van néhány érdekes és elgondolkodtató momentum, ami korábban sehol, semmilyen formában nem merült fel, viszont új megvilágításba helyez egy-egy  feltárt rendellenességet, és sokat elárul az érintett időszak kaotikus állapotairól.”

Pásztor

Megosztás