Látványosan elfogyott az Egyesült Államok türelme

Közzétéve ekkor: 2024 január 15. 13:27

az Orbán-kormánnyal szemben

Gál Mária

A NATO-tag Magyarország fideszes vezetésének oroszpártisága, az észak-atlanti szövetség bővítésének akadályozása biztonsági kockázat.

Két éve, Oroszország Ukrajna elleni háborújának kitörése óta az Egyesült Államok egyre élesebb figyelmeztetések egész sorát küldte az Orbán-kormánynak, amelyet a magyar kabinet rendre figyelmen kívül hagyott. Washington türelme azonban mostanra látványosan elfogyott, hiszen egy NATO-tagország oroszpártisága, a szövetség bővítésének akadályozása az egész észak-atlanti katonai szövetség közös problémája, mondhatni biztonságpolitikai kockázat.

Ezt az is ékesszólóan bizonyítja, hogy az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, James O’Brien a csütörtöki online sajtótájékoztatójára beérkező több mint ötven kérdés közül másodikként válaszolt a Népszavának, amely azt firtatta, hogy miként vélekednek Washingtonban a magyar kormány különutas politikájáról Ukrajna támogatásának és Svédország NATO-csatlakozásának blokkolását illetően.

James O’Brien a „csalódottság” kifejezést használta, jelezve, hogy bár európai belügynek tekintik az ukrajnai támogatás megoldását, mindenképpen konstruktívabb együttműködést várnak el Magyarországtól a továbbiakban. A svéd NATO-csatlakozást illetően viszont egyértelműen leszögezte:

A Fehér Ház elvárja, hogy az Orbán-kormány tartsa magát az ígéretéhez, miszerint nem utolsóként fogja jóváhagyni Svédország belépését.

Valójában sokkal többről van szó, mint csalódottságról. David Pressman amerikai nagykövet már egy éve, a The New York Timesnak adott interjújában nyíltan megfogalmazta a Fehér Ház álláspontját: nincs olyan, hogy valaki mindkét oldalra játsszon, az Orbán-kormánynak választania kell Kelet és Nyugat között. Nem sokkal később a nagykövet sajtótájékoztatón kifogásolta az Orbán-kormány retorikáját, mondván, hogy „néha nem lehet felismerni benne egy NATO-szövetséges ország képviselőjét”.

Az Orbán-kormány alapvető tévedése, hogy az ukrajnai háború óta elhangzott washingtoni figyelmeztetéseket ugyanolyan „ejnye-bejnyeként” kezeli, mint a korábbi, jogállamisággal kapcsolatos megnyilvánulásokat. Holott a háború új helyzetet teremtett, Magyarország oroszpárti retorikájában és a Moszkvával, illetve Pekinggel fenntartott szoros együttműködésében, az orosz energiahordozóktól való rendületlen függőségében, a változatlanul erős magyarországi orosz befolyásban az Egyesült Államok a NATO egészét érintő biztonsági fenyegetést lát. Jogosan, hiszen hazánk annak a katonai szövetségnek a tagja, amely a putyini agresszió által fenyegetett térség biztonságának legfőbb, gyakorlatilag egyetlen védelmezője.

Az első komoly figyelmeztetés Washington részéről már 2022 júliusában megérkezett, amikor az amerikai kormányzat egyoldalúan felmondta a Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményt. Tavaly áprilisban szankciókat jelentett be az USA a budapesti székhelyű, orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank ellen, és többek között annak magyar állampolgárságú alelnökét is szankciós listára tette. A kormány ekkor meghátrált, és az európai országok közül utolsóként kiszállt a pénzintézetből.

Ez volt a legsúlyosabb washingtoni intő a 2014-es botrány óta, amikor az Egyesült Államok kormányzati korrupció miatt megtagadta a be­utazás lehetőségét hat meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől, köztük az adóhatóság akkori elnökétől, Vida Ildikótól. Az Orbán-kormány ebből sem értett, akárcsak az augusztusi vízumszigorításból, ami ugyancsak kevésnek bizonyult. A magyar miniszterelnök októberben Pekingben találkozott Vlagyimir Putyinnal, megbeszélésükön pedig a Kreml által elvárt „különleges katonai műveletnek” nevezte az Ukrajna elleni orosz agressziót.

Ezt a NATO-tagállamok és a magyar ratifikációra váró Svédország budapesti nagykövetei „biztonsági kockázatnak” ítélték, és rendkívüli ülésen egyeztettek a ­NATO-ból kikacsingató magyar álláspontról. Ezután, november elején az amerikai nagykövet hazautazott, és magas rangú amerikai kormányzati tisztviselőkkel konzultált a kétoldalú kapcsolatokról.

Az Egyesült Államokat a „magas rangú magyar tisztviselők egyedülállóan Amerika-ellenes retorikája” is aggasztja,

erről márciusban, az orosz kémbank elleni szankciók bejelentése előtt tárgyalt David Pressman nagykövet többek között Antony Blinken külügyminiszterrel. Jeszenszky Géza korábbi magyar külügyminiszter és az első Orbán-kormány washingtoni nagykövete a Klubrádiónak nyilatkozva már ekkor úgy értékelte, hogy utolsó figyelmeztetést kapott az Orbán-kormány, s a mondatok, amelyek magyar részről elhangzanak az Egyesült Államokról, a szövetségessel szemben elfogadhatatlanok.


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .



Hirdetés