Köz nélküli közmeghallgatás

Közzétéve ekkor: 2018 szeptember 28. 14:30

Pásztor Gábor

A kép csalóka. A jelenlevők nagy része napirendi pontokban érintett közalkalmazott, hivatali dolgozó meghívott vendég és érdeklődő

Egy kis személyes

„Ma délután törökszentmiklósi lakosokkal beszélgettem. Köszönöm, hogy jelezték felém azokat a problémákat, amelyekkel a helyi városvezetés nem foglalkozik.”

A fenti bejegyzést Boldog István, körzetünk országgyűlési képviselője Facebook-oldalán olvastam. Azon túl, hogy konstatáltam a Törökszentmiklós önkormányzata felé sugárzó „nagy-nagy jóindulatot”, nem foglalkoztam a fenti két mondattal, hiszen részéről az ilyen jellegű meleg szeretettel, hasonló szurkapiszkával nem először találkozok. Mondhatnám, immunissá váltam a képviselő úr megnyilvánulásai iránt.

Hogy most mégsem megyek el mellette említés nélkül, annak oka az, hogy másnap került sor a jó idővel előtte, több fórumon meghirdetett önkormányzati meghallgatásra, amelyre bárki elmehetett, elmondhatta búját-baját, előadhatta, mivel elégedetlen, mire vár válaszokat. Sőt, az, aki nem szeret nyilvánosan szerepelni, előre írásban is feltehette kérdéseit, előterjeszthette megoldásra váró sérelmeit.

Eszembe villant az is hogy a miklósi Facebook-csoportok tele vannak a várost érintő panaszokkal, az önkormányzatra vonatkozó szidalmakkal. Aztán elmentem a közmeghallgatásra, s elmerengtem. Itt és most mindent rá lehetne zúdítani a jelenlévő képviselőkre, ráadásul mindennek írásos nyoma marad, a panaszoknak,  a válaszoknak, az önkormányzat megoldásra vonatkozó ígéreteinek is. Amit aztán számon is lehetne kérni!

De nem! Marad – ha igaz – a Boldog képviselő úr felé való jelzés (ehhez ugyan semmi jogköre nincs, de ő majd megoldja azokat a problémákat, amelyekkel a város vezetése nem foglalkozik), s marad a Facebookon való zúgolódás. Mert ide, a közmeghallgatásra látszólag sokan jöttek el, de kiderült jó részük csak megbízott kérdezőjük kísérője volt, akadtak régi, ismerős arcok, akik évek óta ugyanazt vetik fel, s volt olyan probléma, amiről kiderült, hogy talán nem is probléma. A lényeg az, hogy a „köz”-nek fenntartott mikrofonhoz mindössze hatan mentek ki.

Előre szólok, mert nem óhajtok vitába bonyolódni, messze nem gondolom, hogy az önkormányzat  hibátlan, a kommunikációjának is vannak hiányosságai, nem old meg, vagy nem idejében old meg megoldható problémákat, nem egy dolgot magam is másként csinálnék. De a szólás erre az esetre nagyon is igaz: néma gyereknek anyja sem érti a szavát. Azt ne várjuk el az önkormányzattól, hogy azt is orvosolja, amiről nem is tud.

Felvetődő kérdések és (ál)problémák

Negyedik éve tette fel ugyanazt a kérdést egy Báthory utcai lakos, mikor lesz már az út és a járda felújítva, mert erre évek óta ígéretet kap, de semmi nem történik. Markót Imre polgármester válaszát azzal kezdte, hogy a város üzemeltetési kiadásai jóval nagyobbak, mint amit erre a célra be tud szedni az önkormányzat. Nemcsak a Báthory utcát, hanem a város több utcájának útját, járdáját fel kellene újítani, de ez mintegy 800 millió forintba kerülne, s e célra évente a költségvetésből 40-50 millió forintnál többet nem tudnak költeni. Egyébként az elmúlt időszakban az utca felső szakaszán volt járdafelújítás és vízelvezető árok ásása is történt. A keretből ide ennyire futotta.

Erősen politikai jellegűnek tűnt egy lakos részéről a Quaestor-ügy felmelegítése. Éles vita bontakozott ki a 100 milliós vagyonvesztésről, az ügyet kivizsgáló eseti bizottság törvényszerűségéről. Miután az egy kérdezőre jutó idő letelt, a polémia nem fejeződött be, de a konklúziót Libor Imre jegyző megvonta:  vizsgálatot az Állami Számvevőszék rendelte el, a bizottság működését, a vizsgálatot a J-N-SZ Megyei Kormányhivatal törvényszerűnek ítélte. (A témáról lapunk is részletesen írt: A százmillió elveszett, de a felelősök megvannak)

Egy szakállasi ingatlan tulajdonosa többek nevében az ottani kisajátítások felől érdeklődött. Markót Imre hangsúlyozta, jelenleg nem zajlanak ott kisajátítások. A telektulajdonosokat az zavarhatta meg, hogy a Földhivatal határozatot hozott, hogy egy esetleges későbbi kisajátítás esetén az önkormányzatnak mennyi járadékot kell fizetnie. A képviselő-testület által a kérdés nincs napirendre tűzve. A jegyző hozzátette, a kisajátítást a J-N-SZ Megyei Kormányhivatal végzi, ha oda kerül a sor, az érintettek értesítést kapnak.

Emlékév és enyhítés

A közmeghallgatás után a napirendi pontok megvitatására került sor, amelyekből kettőt emelnénk ki.

II. Almásy János, a városalapító

II. Almásy János, a városalapító

A 2020-as esztendő különleges szerepet tölt majd be Törökszentmiklós életében. Ebben az évben olyan várostörténeti jelentőségű kerek évfordulókra kerül sor, amelyekre méltán emlékezhetünk, és amelyeket méltán ünnepelhetünk.

– Ekkor lesz 300 éve, hogy 1720-ban II. Almásy János a török pusztítás, a környék teljes elnéptelenedése  után a várost újraalapította.

– Ennek részeként, szintén 300 éve  alakult meg a Törökszentmiklósi Református Egyházközség és a református iskola.

– 200 éve született  Pánthy Endre – nevét utca és iskola is őrzi -, a helyi római katolikus egyházközség egyik legnagyobb alakja.

– 100 éve szabadult fel Törökszentmiklós a román megszállás alól. Az ünnepléssel párhuzamosan a magyar történelem szomorúbb évfordulóira is emlékezünk 2020-ban:

– 750 éve, 1270-ben halt meg IV. Béla királyunk, a „második honalapító”, aki tatárjárás után újjáépítette Magyarországot. – 100 éve, 1920-ban került aláírásra a trianoni békeszerződés.

Hogy a város méltóképpen emlékezzen meg az évfordulókra, a képviselő-testület 2020. január 1. napjától a 2021 évi Szentmiklósi Napok-ig tartó időszakot emlékévvé nyilvánította, s eldöntötte, hogy létrehozza a Törökszentmiklós 300 Emlékbizottságot, amelynek feladata lesz  az emlékév részletes programjának, fejlesztési tervének, költségvetésének kidolgozása, a személyi feltételek megteremtése.

Az Emlékbizottság Operatív Bizottságból és az alattuk működő albizottságokból épül fel. Az Operatív Bizottság tagjait és az albizottságok elnökeit a képviselő-testület választotta meg, az albizottságok személyi összetételét viszont az albizottság elnökei széleskörű autonómia biztosítása mellett önállóan határozzák meg.  Az önkormányzat célja, abból kiindulva, hogy akkor tud valami sikeressé válni, ha az emberek tevékenyen részt vesznek benne, a törökszentmiklósiak, elszármazottak sokaságát vonja be a tervezésbe, majd a megvalósításba.

Az Operatív Bizottság tagjai – a mindenkori polgármester, – a mindenkori jegyző, – Szegő János korábbi polgármester, Törökszentmiklós Város Díszpolgára, –  Medgyessy Klára, az Ipolyi Kulturális Központ igazgatója, – Dr. Bischof Zsolt közgazdász, a Béres Gyógyszergyár Zrt. cégvezetője, – Csőke Tibor, az Ipolyi Kulturális Központ igazgató-helyettese, – Babochay György agrármérnök, Pro Urbe Törökszentmiklós díjazott, – Prof. Dr. Boros G. László kutatóorvos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, – a szakmai albizottság elnökei.

A létrehozott albizottságok: Várostörténeti,Településfejlesztési,Média és Kommunikációs, Kulturális és Közművelődési, Egyházi és felekezettörténeti, Sport és egészségügyi, Oktatásügyi, Ifjúsági, Költségvetési albizottság.

***

A képviselő-testület felülvizsgálta az üzletek éjszakai nyitva tartására vonatkozó 2017. évi szeptemberi rendeletét. Az akkori rendelet szerint a szórakozóhelyek környezetében tapasztalható éjszakai hangoskodás,  szemetelés miatti lakossági panaszokat figyelembe véve a vendéglátó üzletek 22 órától reggel 6 óráig nem tarthattak nyitva. Ez alól csak abban az esetben volt kivétel, ha erre az üzemeltető a jegyzőtől engedélyt kért, s a kérelem kedvező elbírálásban részesült. Az engedély három hónapra szólt, s amennyiben ez alatt az idő alatt nem érkezett panasz, s szabálytalanság nem volt tapasztalható, kérni lehetett meghosszabbítását. Amennyiben azonban panasz merült fel, s az helytállónak bizonyult, a már megkapott engedélyt a jegyző visszavonta

Serfőző István képviselő már akkor javasolta, hogy annak, aki tisztességesen, panasz nélkül vezeti a vendéglátó egységét, ne kelljen háromhavonta kérvényt írogatnia, s ezzel többletmunkát végeznie, tarthasson nyitva a tiltott időben addig, míg panasz nem érkezik rá. Javaslatát azonban a többség leszavazta.

Egy év elteltével változtak a vélemények, s a többség is azt gondolta már, a jogkövető magatartást folytató üzletek üzemeltetőit nem szükséges terhelni az eltérő nyitva tartásra vonatkozó kérelem többszöri igénylésével. Így a módosított rendelet szerint az engedélyt csak egyszeri alkalommal kell igényelni, amely visszavonásig lesz érvényes. Enyhül a „bűnösök” büntetése is, aki ellen megalapozott lakossági panasz érkezik, első alkalommal figyelmeztetésben részesíti a hatóság, második és harmadik alkalommal az engedélye visszavonásra kerül egy, illetve három hónap időtartamra.

Szemtől szembe


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..



Hirdetés