Kicsit jobb, kicsit rosszabb a helyzet a kutyamenhelyen
Közzétéve ekkor: 2019 március 17. 15:32Pásztor Gábor
Több mint két éve írtunk a Befogad-lak Törökszentmiklósi Állatvédő Alapítványról. Akkor igen forró volt a helyzet, úgy nézett ki, menniük kell a volt VEGYTEK területén levő telephelyükről. Aztán elvonultak a viharfelhők, azóta csend van, még hírek sem igen szállingóznak róluk. Vihar előtti csend ez, vagy csak feltűnés nélkül folyik ott a munka? Mi történt, változott a két év alatt? Ennek igyekeztünk utánajárni, mikor felkerestük Kovács Klaudiát, az alapítvány elnökét.
Mi lesz veled, Befogad-lak?
Lassan egy éve lesz, hogy utoljára szó esett a Befogad-lak Törökszentmiklósi Állatvédő Alapítványról. Az írás aktualitását az adta, …
Tovább olvasom
– Az önkormányzat a közelmúltban csaknem 70 millió forintot nyert pályázaton a volt VEGYTEK felújítására, a fertőzött talaj kármentesítésére. Két éve ez utóbbi kapcsán merült fel a kiűzetés veszélye. Fennáll-e azóta, fenyeget-e most is ez a veszély?
– A két év alatt ez a kérdés nem merült fel. Amikor utoljára beszéltem erről a polgármester úrral, megnyugtatott, nem kell ezzel foglalkozni. Nem is foglalkoztunk vele, végeztük a munkánkat. Most nem tudom, mi a helyzet, friss információim nincsenek, de ahhoz, hogy elmenjünk, új, bekerített, infrastruktúrával ellátott helyet kell találni. Ehhez tudtommal a városnak nincs pénze, nekünk pedig pláne nincs. Tehát a mostani helyünkben gondolkodunk.
– Sötétben vagy világosban? Ha jól emlékszem, kb. két éve egy munkagép elvágta a telepet árammal ellátó vezetéket, s ezzel megszűnt az áramellátás. Megoldódott azóta a helyzet?
– Sajnos nem. Azóta sincs világításunk, nem tudjuk működtetni a kutyakaja tárolása szempontjából elvileg nélkülözhetetlen hűtőgépeket sem. Van ugyan két generátorunk, de ezekeket csak a hegesztéshez, egyéb nélkülözhetetlen munkákhoz használhatjuk. Tehát sötétben vagyunk. Ilyenkor, tavasszal, majd a nyáron nem jelent ez gondot, de ősztől tavaszig igen. A korai sötétedés miatt, még délután, világosban kell előkészülni az esti etetésre, a kaja kiosztására már csak elemlámpák fénye mellett kerülhet sor.
– Nincs mód ezen javítani?
– Mivel ez a mi telepünk, nekünk kellene a helyzetet megoldani, de nincs rá keretünk. Többször kaptunk ígéretet az önkormányzattól a segítségre, de tettekre még nem került sor.
– Semmi pozitívumról nem lehet beszámolni?
– Egy vonatkozásban lehet. Lett egy német patrónusunk, aki anyagilag támogat minket a gyógyszerellátásban, oltások lebonyolításában, ivartalanításban, általában az orvosi ellátásban. Neki köszönhetjük az aggregátorokat, az udvari kenneleket, azt, hogy bent, az épületekben is szellősebbek lettünk. Havonta 5-10 kutyát is kivisznek, jó gazdákat találnak nekik.
– Akkor kevesebb kutya lett, kevesebb jószággal pedig a gond is kevesebb.
– Hát, ez nem egészen így van. Hiába visznek el évente sok-sok ebet, az állomány mindig feltöltődik, mert kóbor kutyák továbbra is akadnak szép számmal. Állandóan száz körüli kutyáról kell gondoskodnunk, ráadásul kevesebbünknek, mint eddig. Korábban igényelhettünk három közmunkást, most ez a lehetőség egy, egész városra vonatkozó rendelet miatt megszűnt. Egy főt kérhetünk, vele együtt maximum hárman, általában ketten – Bognár Attila és én – vagyunk, esetenként egyedül maradok a menhelyen. Száz éhes, ordító kutyával.
De a létszámcsökkenésből adódik egy másik probléma is. Korábban mozgattuk, sétáltattuk a kutyákat,erre mindig akadtak vállalkozók, akik e célból szívesen jöttek. Ők jönnének most is, de sétáltatni mégsem tudunk. A kutyákat ki kell adni, tudni kell, melyik kezelhető, melyik nem, ügyelni pedig a biztonságra csak mi, akik ismerik a négylábúakat, tudunk. Ezt a feladatot az egyebek mellett ketten Attilával nem tudjuk megoldani.
– Nincs, ami megoldható, komoly segítség lenne?
– Az előbb volt róla szó, hogy ketten csak az alapvető feladatokat – etetés-itatás, gyógyszerezés, kennelek tisztítása, stb. tudjuk megoldani. Nagyon megköszönnénk, ha valaki, valakik egy-egy délelőttjüket, délutánjukat feláldoznák, hogy dobozok válogatásában, tereprendezésben, fa ólak szétszedésében, s egyéb, nem megerőltető munkákban segítenének bennünket. Elvileg minden nap reggel 7-től délután 4-ig a telepen vagyunk.
Az igazi segítség az lenne, ha minél többen ajánlanák fel nekünk adójuk 1 %-át, az így befolyt pénzből például helyre tudnánk állítani az áramellátást.
– Ebben talán a számlaszám közlésével tudunk segíteni. Köszönöm a beszélgetést.
Szemtől Szembe
Befogad-lak Törökszentmiklósi Állatvédő Alapítvány
Adószám: 18285783 – 1-16
Fegyvernek és Vidéke Körzeti Tsz.
69300217-10011898
Megosztás
Hirdetés