Kánaánt ígért a nyugdíjasoknak Orbán, szegénységbe lökte őket

Közzétéve ekkor: 2021 július 18. 20:44

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava

Muhari Judit

Kitartóan nem törődik a legalacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatásával a kormány 2010 óta. Néhány juttatás – például a nyugdíjprémium, rezsiutalvány vagy a 13. havi nyugdíj – elvben segítheti a nehezen élő időseket, ám ezek mértéke rendkívül csekély, és hatásukat tovább rontja a kiszámíthatatlanság. Még a KSH sem rejtette véka alá, hogy a nyugdíjasok egyre szegényebbek. És a 13. havi nyugdíjjal is van egy kis gond. Nem is olyan kicsi.

A házastárs elvesztése, az alacsony nyugdíjak korrekciójának hiánya, és a kizárólag az általános inflációt kompenzáló emelés – elsősorban e tényezők felelnek a nyugdíjasok folyamatos elszegényedéséért, állítja az „Életet az éveknek” Országos Szövetség elnöke. Hegyesiné Orsós Éva a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorát kommentálta lapunknak, miszerint: 10 év alatt 11 százalékról 37,8 százalékra nőtt az úgynevezett relatív szegénységi rés a 65 évnél idősebbek körében, a nőknél pedig még rosszabb az arány. (Ami a szegénységi rést illeti, nagyjából úgy definiálható, hogy valakinek a jövedelme mennyivel marad a szegénységi küszöb alatt, azaz csak egy csöppet él nehezen, vagy nagyon.) 

A mintegy 2,2 millió nyugdíjas közül 1,2 millió 150 ezer forintnál kevesebből kénytelen kijönni havonta (csaknem harmaduk járandósága a 100 ezer forintot sem éri el). A nyugdíjakat kiegészítő pluszok (lásd: az egyben kifizetett inflációkövető nyugdíj­emelés, a nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj esedékes része) ugyan egy-egy hónapban némileg enyhítik a helyzetet, de a kevés pénzből élő idősek életminősége ezektől érdemben nem változik.

Rosszabb pozícióból indulnak a nők

Hegyesiné Orsós Éva azt mondta, a nyugdíjas-találkozókon sokat panaszkodnak neki. Sokan a családi állapot változása miatt kerülnek lehetetlen helyzetbe. Amikor két nyugdíjas él együtt, könnyebb beosztani a pénzt, ám ahogy múlnak az évek, egyre emelkedik az özvegy nők aránya, akik sokszor teljesen egyedül maradnak.  

Ráadásul a nők most is kevesebbet keresnek, mint a férfiak – régen ez a különbség még markánsabb volt, így a nyugdíjuk is szerényebb.

Plusz egyre több olyan nő van, aki nem ment férjhez (azaz csak magára számíthat), illetve az elváltak sincsenek könnyű helyzetben. Utóbbiak annak ellenére nem számíthatnak semmilyen ki­egészítő jövedelemre (például özvegyi nyugdíjra), hogy akár két-három évtizedig közös háztartást vittek egykori férjükkel.

A nők elszegényedéséhez hozzájárulnak azok a családon belüli szerepek is, amelyeket többnyire nekik kellett – gyakran kényszerhelyzet eredményeként ­– bevállal­niuk. Sokan aktív korukban idősödő szüleiket, rokonai­kat ápolták, és e feladat ellátásához egy időre kénytelenek voltak otthagyni a munkahelyüket, esetleg részmunkaidőben, csökkentett fizetésért dolgoztak. Mások tartósan beteg gyermekükkel maradtak otthon. Az idősebbek esetében ezek az évek egyáltalán nem minősültek szolgálati jogviszonynak, márpedig a nyugdíjat a szolgálati idő és a befizetett járulék alapján számítják.

Ígéret maradt

„Végleg magunk mögött fogjuk hagyni a szegénységet… jut mindenkinek tisztes időskor. Mi leszünk az a párt, amelyik elmondhatja magáról, hogy felszámolta a szegénységet Magyarországon” – hirdette ki Orbán Viktor 2019 szeptemberében, a Fidesz ­XXVIII. kongresszusán.

Nemrég egy közleményben deklarálta a kormánypárt, hogy a baloldal, amikor hatalmon volt, csak sanyargatni tudta a nyugdíjasokat. A válságos időkben elvett az idősektől egyhavi nyugdíjat, hagyta elértéktelenedni az ellátásukat, háromszorosára emelte a gáz árát, duplájára az áramét, növelte az élelmiszerek áfáját, nyugdíjadót akart bevezetni, sőt az egészségügyet is fizetőssé akarta tenni az időseknek – sorolta a vádpontokat a Fidesz. Amelyik magáról viszont azt hangoztatta, hogy továbbra is igyekszik kiszámítható és biztonságos életet garantálni az időseknek, visszaépíti a 13. havi nyugdíjat, illetve bízik abban, hogy a nyugdíjprémium kifizetését lehetővé teszi a gazdaság növekedése. (Varga Mihály pénzügyminiszter szerint egyébként igen, e célra el is különített a költségvetés mintegy 50 milliárd forintot.)

Folytathatták volna, de…

Hegyesiné Orsós Éva szerint a szépen hangzó ígéreteket ellenpontozza a valóság, és a kormánypárti kritika is sántít.

2010 óta ugyanis a kormány egyetlen intézkedése sem próbálta felzárkóztatni a legalacsonyabb nyugdíjakat. Miközben a kárhoztatott baloldali kormány 2005-ben öt évre szóló, nyolc lépésből álló nyugdíjkorrekciós programot indított. 

A cél az volt, hogy a nyugdíjak összege nemcsak a ledolgozott évek számától és a keresettől függjön, hanem attól is, hogy ki, melyik évben ment nyugdíjba. (Ez egyébként így van ma is.)

Akkor például az 1992 és 1995 között, vagy az 1988 és 1990 között nyugdíjba vonulók ellátását soron kívül emelték. A program teljes végrehajtását a gazdasági világválság akadályozta meg.

Hegyesiné Orsós Éva szerint a korrekció jelentősen javította az életminőséget, és több évre széthúzva korrigálta a különböző csoportba tartozó nyugdíjasok ellátását a program, a büdzsét sem terhelte meg. A válság múltával, a kormányváltást követően, 2010 után folytatni lehetett volna, de erre nem volt szándék.

De nemcsak ez a baj, panaszolta az érdekvédő. Tíz éve a korábbi vegyes indexálás helyett – 50 százalékban az inflációt, 50 százalékban a nettó keresetek növekedését vette figyelembe az évenkénti emelés – már csak a pénzromlás mértékéig igazítják ki a nyugdíjakat. Így

Plusz egyre több olyan nő van, aki nem ment férjhez (azaz csak magára számíthat), illetve az elváltak sincsenek könnyű helyzetben. Utóbbiak annak ellenére nem számíthatnak semmilyen ki­egészítő jövedelemre (például özvegyi nyugdíjra), hogy akár két-három évtizedig közös háztartást vittek egykori férjükkel.

A nők elszegényedéséhez hozzájárulnak azok a családon belüli szerepek is, amelyeket többnyire nekik kellett – gyakran kényszerhelyzet eredményeként ­– bevállal­niuk. Sokan aktív korukban idősödő szüleiket, rokonai­kat ápolták, és e feladat ellátásához egy időre kénytelenek voltak otthagyni a munkahelyüket, esetleg részmunkaidőben, csökkentett fizetésért dolgoztak. Mások tartósan beteg gyermekükkel maradtak otthon. Az idősebbek esetében ezek az évek egyáltalán nem minősültek szolgálati jogviszonynak, márpedig a nyugdíjat a szolgálati idő és a befizetett járulék alapján számítják.

hiába működik jól a gazdaság, a nyugdíjasok még arányosan sem részesülnek a javakból. 

Járandóságuk vásárlóereje pedig drámai gyorsasággal távolodik a bérekétől. Időnként a keresetek háromszor-négyszer dinamikusabban emelkednek, mint a nyugdíjak. Nem véletlen – figyelmeztetett Hegyesiné Orsós Éva –, hogy a nyugdíjas­szegénység megháromszorozódott.

Konzerválják a szegénységet

Az idősek szegénységét és a nyugdíjak közötti szakadékot konzerválja, sőt tovább mélyíti egyebek mellett az, hogy az emelést mindenki a saját ellátásához képest, egyforma arányban kapja. Ha az adott évben például 3 százalékos emelésről dönt a kormány, akkor az, akinek a nyugdíja mindössze 100 ezer forint, 3 ezer forinttal gazdálkodhat többől, míg akinek a járandósága 1 millió forintra rúg, 30 ezer havi pluszt kap. Járulékplafon már nincs, az ellátások mértéke óriási eltérést mutat.

A korábban megállapított nyugdíjak durván lemaradtak az újakhoz viszonyítva, két azonos ideig, azonos munkakörben dolgozó nyugdíjba vo­­nuló ellátása között akár 70 százalékos vagy nagyobb különbség is lehet pusztán attól, hogy mondjuk az egyikük 2012-ben, a másikuk 2021-ben kérte a nyugdíja megállapítását. Persze ez nemcsak a járulékplafon eltörlésével van összefüggésben, hanem az elmúlt időszak béremelkedéseivel is.

Az sem elfogadható eljárás – mondta az érdekvédő –, hogy az inflációs rátát mindig az előző költségvetési évben fogadja el a kormány, ami rendre alultervezett. Emiatt minden év novemberében korrekcióra van szükség. A nyugdíjasok úgy szoktak fogalmazni: ellátásuk egy részét ők előlegezik a költségvetésnek.

Kismértékben ugyan, de néhány intézkedés enyhít az idősek helyzetén – jegyezte meg Hegyesiné Orsós Éva. Ilyen például az Erzsébet-, illetve rezsiutalvány. Ám ezek mértéke rendkívül alacsony, és a hatást árnyalja a kiszámíthatatlanság is. Ráadásul ez nem épül be a nyugdíjba. Nem lehet előre tudni, melyik évben számíthatnak rá az idősek, és mikor nem. Továbbá ez pántlikázott pénz, hiszen a kormány megszabja, mire lehet kiadni. Ha a nyugdíjasnak gyógyszerre vagy orvosi ellátásra kellene az adott hónapban többet költenie, akkor neki nem jelent igazi segítséget az Erzsébet-utalvány. Akinek nagyon kevés a nyugdíja, nem tudja a pénzét átcsoportosítani.

2021-ben elkezdődött a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése az első heti járandóság februári kifizetésével – folytatta. 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben folytatódik ez a folyamat, így a végére plusz egyhavi jövedelmet kapnak az érintettek. Noha a Fidesz–KDNP kormány azt állítja, ezt a plusz­ellátást a baloldali kabinet szüntette meg, valójában ő adta, ő vezette be, és csak felfüggesztette, a már említett gazdasági válság miatt.   

2010-et követően a legtöbb idős ember azt gondolta, hogy egy-két éven belül újra kapnak 13. havi ellátást, már csak azért is, mert a választások előtt a jelenleg kormányon lévő párt nemcsak 13., hanem 14. havi nyugdíjat is ígért. A fokozatos visszaépítésre mégis csak 11 évvel a kormányváltás után került sor. 

A heti pluszellátások hatása olyan, mintha 2 százalékponttal nőne az ellátás, ebben az évben tehát nem 3,6, hanem 5,6 százalékkal kapnak többet az idősek. De azt azért érdemes tudni – mondta –, hogy ezek az összegek nem épülnek be az alapnyugdíjba. A költségvetésnek idén 77 milliárd, 2022-ben 160 milliárd, 2023-ban 240 milliárd, és 2024-ben 330 milliárd többletkiadást jelent a 13. havi ellátás visszavezetése. Ezzel csak az a probléma, hogy olyan mértékben terheli meg a központi költségvetést, és akkora kihívás a nyugdíjkasszának, hogy a következő években bármikor mondhatja majd a kormány, felfüggeszti, megszünteti. Annyi biztos, jövőre még megkapják az idősek a kétheti pluszellátást, hiszen választások lesznek.

Hasonlóan kettős megítélésű a nyugdíjprémium. Ez a juttatás akkor jár, ha a GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Számításakor a novemberi nyugellátás egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot kell megszorozni a tényleges GDP-növekedés és a 3,5 százalékos törvényi növekedési küszöbérték, azaz 3,5 százalék különbségével. 2021-ben a GDP tervezett növekedése 4,3 százalék. Idén így a szorzó mértéke 0,8 lehet. Ha ez az előrejelzés valósul meg, akkor novemberben a nyugdíjprémium maximális mértéke 16 ezer forint lehet. Ez az összeg jár mindenkinek, akinek a novemberi ellátása legalább 80 ezer forint vagy annál több. Akinek nem éri el ezt a küszöböt, kevesebbet kap.

Hegyesiné Orsós Éva felhívta a figyelmet: az intézményt a Bajnai-kormány vezette be, az akkor átlagnyugdíj körüli összeg, a 80 ezer forint volt a számítás alapja. Ennek az egynegyede az a 20 ezer forint, ami a számítás alapja. Az átlagnyugdíj összege ma már 140 ezer forint körül van, mégsem ezt a számítást alkalmazza a kormány. Pedig, ha ezt megtette volna, akkor most csaknem 35 ezer forintot lehetne alapul venni, így – a tervezett növekedést alapul véve – a kifizethető összeg maximuma 28 ezer forint lenne, szemben a várható 16 ezerrel. És itt is fontos megjegyezni, hogy ez az összeg se épül be a nyugdíjba.

Szépek tehát ezek az intézkedések – mondta –, de valójában éppen azo­kon nem segítenek, akiknek a leg­nagyobb szükségük lenne rá. Konzerválja a helyzetet, sőt tovább mélyíti a távolságot nyugdíjas és nyugdíjas, valamint nyugdíjas és bérből élő között.

Népszava

 
 


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .



Hirdetés