Így lett a magyar parlament az utolsó, ami még nem szavazta meg a svéd

Közzétéve ekkor: 2024 január 24. 17:02

NATO-csatlakozást

„Mi vagyunk a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt” – mondta Orbán Viktor 2021 őszén, és mostanra a svéd NATO-csatlakozás körüli hacacáré be is bizonyította, hogy a miniszterelnök nem viccelt.

A korábban semleges skandináv állam az orosz-ukrán háború kitörése után Finnországgal együtt kérte a felvételét a NATO-ba. Orbán a Fidesz-frakció tavaly február végi, balatonfüredi kihelyezett ülésén arra kérte a képviselőket, hogy támogassák a finn és svéd csatlakozást. De a hivatalos fideszes kommunikáció szerint ebből „komoly vita” alakult ki a képviselők között, a kormánypárt pedig azóta is azt játssza, hogy csak duzzogva hajlandó elfogadni Orbán kérését, mert svéd és finn politikusok csúnya dolgokat mondtak a Fideszről, kormányáról és a magyar demokrácia helyzetéről.

A Fidesz delegációja azóta járt Finnországban és Svédországban is, hogy helyi képviselőkkel tárgyaljanak, az ő beszámolóik alapján viszont a magyar politikusok nem kötötték semmilyen elváráshoz a csatlakozás megszavazását. Finnország csatlakozását azóta ratifikáltuk, tavaly áprilisban be is léptek a NATO-ba.

A svéd jogállamiságot vizsgáló magyar delegáció Hende Csabával az élen Stockholmban 2023 márciusán. Fotó: Hende Csaba/Facebook

Gulyás Gergely már a tavaly tavaszi ülésszakra megígérte, hogy azon ratifikálhatják a svéd csatlakozást, de egyre csak húzták az időt. Miután Szijjártó Péter külügyminiszter közölte, hogy egy 2019-es svéd oktatóvideó miatt továbbra sem támogatjuk a svéd NATO-csatlakozást, Kövér László házelnök azt mondta, a svédek szabályosan gyűlölik a hazájukat, Menczer Tamás államtitkár nekiállt aggódni a svéd demokráciáért, a volt kommunista Bencsik András pedig már a svédek EU-ból való kiebrudalását is felvetette.

Nemcsak Magyarország leckéztette a svédeket: a török kormány egyértelműen kijelentette, hogy az általa terroristának tartott kurdok svédországi tevékenységét szeretné nehezíteni, korábban a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak kiadatását kérték. Recep Tayyip Erdoğan elnök október végén nyújtotta be a ratifikálásról szóló törvénytervezetet.

A magyar döntést láthatóan a törökökéhez igazították. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke tavaly júliusban a vilniusi NATO-csúcsról azt mondta: „Rendkívül örvendetes, hogy a finnekkel való megállapodás után most létrejött a török–svéd megállapodás is.” Bár a viszonyunk Svédországgal a kormány szerint fagyos, Németh a megállapodásról azt mondta: „A szoros magyar együttműködés Törökországgal igenis hozzájárult ahhoz, hogy létrejöhetett ez a megállapodás. (…) Bíztunk abban, ha teljesítjük a törökök javaslatait, kéréseit, akkor hozzá tudunk járulni a megállapodáshoz.” Németh október elején azt mondta, a törökök előtt ratifikálni fogunk, és Szijjártó Péter még decemberben is azt ígérte, nem mi leszünk az utolsók.

Szeptember végén Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta: „Semmilyen tárgyiasult elvárásunk nincs a svédekkel szemben, tiszteletet és megbecsülést várunk el azoktól, akik egy olyan klubba akarnak belépni, aminek mi a tagjaik vagyunk, ők pedig még nem.” Hogy a tiszteletet hogyan tudják demonstrálni, arról Gulyás azt mondta: „Annyira azért nem nehéz ennek a megfejtése, és képesnek tartom erre a svéd kormányt. (…) Ha őket megkérdezi, ők fogják tudni.”

A katonai szövetség bővítését megfúró 2019-es oktatási videó – amire úgy építettek kommunikációs kampányt, hogy arról először a Mandineren írtak álnéven „egy arrafele élő derék olvasó”-ra hivatkozva – a kormányoldal kevésbé elegáns húzásaival (például a média megszállásával, a CEU elkergetésével vagy az egyértelműen és durván a Fidesznek lejtő választásokkal) szemlélteti a magyar demokrácia hanyatlását.

Az USA nemrég közölte, hogy „csalódott” Orbán ukrajnai politikájában, és sürgette a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását. De a tavaszi ülésszakban sincs napirenden a téma, viszont miután hétfőn kiderült, hogy a török parlament a héten szavazhat, Orbán gyorsan meghívta a svéd kormányfőt, amire a svédek azt mondták, átgondolják, de nem látnak okot arra, hogy idejöjjenek. A meghívólevelet azóta ki is tették. De azóta a török parlament nagy többséggel meg is szavazta, amit kellett, Erdoğan pedig napokon belül aláírhatja azt.

Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan 2023. december 18-án. Fotó: Kaufmann Balázs/444

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedd éjszaka amellett, hogy üdvözölte a török parlament döntését, amellyel megszavazta Svédország NATO-csatlakozását, felszólította Magyarországot, hogy cselekedjen ugyanígy. „Számítok Magyarországra, arra, hogy a törvényhozásuk a lehető leghamarabb elvégzi a ratifikációt” – mondta.

A svéd parlament nyári jelentése már az orosz támadást sem tartotta kizárhatónak, az új védelmi stratégiájukat a NATO-tagságra alapoznák. (Címlapkép: Kiss Bence)

 
 
 
 


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .



Hirdetés