Gondoltuk volna? Huszadjára lesz fáklyás felvonulás

Közzétéve ekkor: 2019 március 8. 9:55

Pásztor Gábor

Készülünk az 1848/49-es szabadságharc nyitó momentuma, a március 15-i forradalom megünneplésére. Ennek az ünnepnek régi, hagyományos eleme Törökszentmiklóson az előző este lebonyolított fáklyás felvonulás, ami igen közkedvelt esemény, és amin kortól és nemtől függetlenül minden esztendőben nagyon sokan részt vesznek.

Maga a felvonulás benne van a köztudatban, azt azonban valószínűleg kevesen tudják, hogy komoly, kerek évfordulóhoz érkezett, hiszen a szervezők az idén immár 20. alkalommal invitálják hangulatos sétára a  város apraját-nagyját. Valószínűleg ez adta az apropót a T1TV-nek és a Rádió Törökszentmiklósnak, hogy közösen interjúvolják meg Soós Kálmán nyugalmazott iskolaigazgatót, a hagyomány egyik megteremtőjét és ötletgazdáját, akivel mi is röpke beszélgetést folytattunk. A látható és hallható  riporthoz képest már nemigen tudott újat mondani, de azok számára, akiknek az adás elkerülte a figyelmét, érdekes lehet

Mint mondta, ahhoz, hogy a történet kerek legyen, kicsit vissza kell menni a múltba, meg kell ismerni az előzményeket. Már a múlt század 50-es éveiben felmerült a Petőfi (ma Pánthy) Általános Iskola tanáraiban, hogy jó lenne az iskola előtt felállítani a névadó Petőfi Sándor szobrát, de hát akkor más szelek fújdogáltak.

Olyannyira mások, hogy nemhogy Petőfi nem került az iskola elé, még a nevét is elvették az intézménytől. Az új névadó Csikós József lett, őt  meg is öntötték bronzból. Róla azt kell tudni, hogy a Tanácsköztársaság kulturális népbiztosa volt, hozzá tartozott oktatás-nevelés viszonylatában Törökszentmiklós is. A kommün bukása után elfogták, kivégezték, a szocialista rendszer mártírja lett, emlékét serényen ápolták. Évekig ott állt, őrizte az épületet egészen a rendszerváltozásig.

Amikor az bekövetkezett, elsők között született meg a döntés, szobrát el kell távolítani, az iskola ismét vegye fel a költő nevét. Ismét előtérbe került a régi óhaj, állítsanak fel az iskola előtt Petőfi-szobrot, a talapzat is megvan hozzá, hiszen azt nem bontották el. Amikor 1996-ban Soós Kálmán került az iskola élére, minden követ megmozgatott, hogy a vágy realizálódjon. Szegő János képviselő, korábban polgármester segítségét kérte, s végül állhatatosságuknak köszönhetően a képviselő-testület áldását adta a dologra.

2000, március 14-én délelőtt avatták fel a szobrot a Petőfi Napok keretében, s ezen a napon este került sor az első fáklyás felvonulásra Petőfitől Kossuthig elnevezéssel. Az indulás stílszerűen 18,48-ra lett meghirdetve, a Városvédő és- Szépítő Egyesület jóvoltából már korábban a helyszínen voltak a kiosztandó fáklyák. Negyed héttől zengtek a 48/49-es indulók, s az általuk teremtett jó hangulatban kezdődött a felvonulás. Nagyon sokan voltak, gyerekek és szülők, fiatalok és idősek egyaránt részt vettek rajta.

Azóta ez minden évben megismétlődött, elmaradhatatlan hagyománnyá vált. Természetszerűen évről évre új arcok csatlakoznak, de mint Soós Kálmán mondja, akadnak, akik immár huszadik alkalommal indulnak az ünnepi útnak. Volt már ezen a napon egy szál inges meleg, szakadó eső, sőt még hóesés is, de a törzstagokat az időjárás soha nem tudta távol tartani.

Az évek során kialakult az a szokás, hogy a tömeg kötetlenül elindul a Petőfi-szobortól, a főtéren bevárnak mindenkit, s csak azután kerül sor egy kis megemlékezésre. Soha semmilyen baleset – fáklyák okozta sem- nem történt, pedig a több száz ember valóságos tűzfolyamot alkotott. Előfordult, hogy lovas huszárok tették színesebbé az eseményt, hogy díszlövést adtak le a Kossuth-szobornál, de ha „csak” fáklyás felvonulás van, az is sokak – főleg a legfiatalabbak – számára emlékezetes esemény.

Szemtől Szembe


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..



Hirdetés