Gondolatok a törökszentmiklósi drogügy kapcsán

Közzétéve ekkor: 2016 január 31. 16:16
A kép illusztráció

A kép illusztráció

Előre leszögezem, ami történt, pontosabban a történtek néhány vonatkozása menthetetlenül gyalázatos, szégyenteljes, és megbocsáthatatlan.  De máris hozzáteszem, a fenti jelzők nemcsak arra a hat érintettre, aki kórházba került, hanem az egész társadalomra vonatkoznak. S talán egy kicsit több szót érdemel, mint Markót polgármester úr hozzászólása, Boldog képviselő úr sajtónyilatkozata vagy az indulatos, kisebb részben tárgyilagosságra törekvő hozzászólások a Facebookon. Mert azokból akadt bőven, különböző stílusokban, megközelítésekben, különböző indulatokkal.

Kezdjük az elején, azzal, hogy mi is történt! Január 28-án (csütörtökön) Törökszentmiklósról hat fiatalt, köztük két állapotos nőt vittek eszméletlen állapotban drogtúladagolás miatt kórházba. A várandós nőkön császármetszést kellett végrehajtani, ők is, a babák is életveszélyben vannak, az újszülöttekről még nem tudható, ha túlélik is, milyen károsodást szenvedtek el, drogfüggőként születtek-e meg. A Törökszentmiklósi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya 29-én elfogott és őrizetbe vett egy 39 éves, drogterjesztéssel gyanúsítható törökszentmiklósi férfit, s szakértők bevonásával vizsgálja az eset körülményeit.

Másnap Markót Imre polgármester a Facebookon, Boldog István országgyűlési képviselő pedig videofelvételen fejtette ki az üggyel kapcsolatos gondolatait. Mindketten kijelentették, hogy ilyen súlyos kábítószert-esemény, túladagolás – Boldog úr a tragédia szót is hozzátette – nem történt még Magyarországon. Sajnos ez a kijelentés csak részben igaz, gondolom, Zacher Gábor toxigológustól idéztek, csak nem voltak elég pontosak. Zacher ugyanis azt mondta, olyan tömeges túladagolás nem fordult elő a magyar kábítószer-történetben, amelyik két gyermeket váró nőt érintett volna. Ami igaz is, de csak a várandós nők tekintetében.

Mert bármilyen szomorú is, ilyen súlyos eset már történt, nem is egy alkalommal. A teljesség igénye nélkül: 2005-ben egy testvérpár halt meg túladagolás miatt, 2008. augusztus elején hét nap alatt kilenc túladagolásos haláleset volt, 2009-ben 30-an lettek áldozatai a drognak, 2013 júniusában 3 halottja volt a kábítószernek,és heten kerültek kórházba életveszélyes állapotban, tavaly szeptemberben, Debrecenben egy ember meghalt,  hárman pedig életveszélyes állapotban kerültek kórházba a kábítószer miatt.

Voltak tehát tragédiák , legfeljebb nem terjedtek el olyan gyorsan és olyan mértékben, mint a mostani miklósi. És itt három dologra is ki kell térni. Volt kommentelő, aki megjegyezte, hogy a városról csak negatív hírt lehet hallani. Nem  nagy okosság megállapítani, hogy így van, régi bölcsesség , hogy a rossz hír szárnyakon terjed, a jó sokszor sehogy. Mára ez sokszorosan igaz.  Ki figyel oda a hétköznapira, a csendes jóra az újságban, tv-ben? A pletykára, a botrányra, a balesetre, a véres tragédiára, arra igen! Mekkora országos ügy lett a miklósi hajléktalanokból,  a KSZSZK-ban ( Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ ) elsíbolt 50 millióból!

Más azt kérdezte, miért Törökszentmiklóssal vannak tele az újságok Mért vele foglalkozik a tv? Ez már érdekesebb kérdés, de a válasz erre sem túl bonyolult. Azért, mert valaki vagy valakik ezt akarják. A város rossz hírbe keveredését, amikor csak lehet. Az RTL  Klub, az országos napilap nem látnok, nem figyel egy ilyen kisvárosra, őket valaki tájékoztatja, nekik valaki súg, erre figyeljetek, ebből csináljatok hírt.

Akadt, aki indulatosan kirohant, hogy ilyen aljaemberek miatt járatódik le a város. Neki ismét a hajléktalanokat, a KSZSZK ügyét említeném.  Ezekben az esetekben is lejáratódott a város, és ha jól emlékszem, nem „alja emberek” miatt. Az érintettek magas beosztású önkormányzati alkalmazottak voltak, sőt egyikük a város polgármestere.

Többen felvetették a rendőrség felelősségét, feltették a kérdést, mit csinál a rendőrség, miért nem tesz semmit. Nem egy alkalommal idézték a tavalyi áprilisi képviselő-testület előtti rendőrkapitányi beszámoló három mondatát, a következőket: – A drog Miklóson is jelent problémát.   – Kábítószerrel való visszaélés miatt tavaly a rendőrség nem fejezett be nyomozást, mert nem voltak olyan anyagok, amelyek kábítószerek lettek volna.  – Törökszentmikós kábítószerrel nem fertőzött.

Az első kijelentéssel nincs gond, hiszen a kapitány elismeri, hogy a droggal városunkban is van baj. Hol nincs? Az utolsó megállapítással már van némi probléma. Azt nem tételezem fel, hogy a főrendőr ne ismerné a városban ilyen szempontból kialakult helyzetet,  s ne tudná, hogy sajnos a város igenis fertőzött. Ezért az ezt tagadó kijelentés számomra érthetetlen. A rendőrség szerepének, felelősségének tisztázása érdekében legfontosabb a középső mondat.

Ennek a lényege a következő:… nem voltak olyan anyagok, amelyek kábítószerek lettek volna. Ez egy nagyon érdekes megállapítás, ami önmagában igaz is lehet. Az érthetőség kedvéért kicsit pongyola leszek, de amit mondok, helytálló.  Kábítószernek az minősül, amit törvényesen annak minősítenek, ami felkerül a kábítószer listára, ami egyben tiltólista is. Ezen a listán olyan ismert szerek mellett, mint pl. a marihuána, heroin, kokain, extasy, stb. számtalan kevésbé vagy egyáltalán nem ismert szerepel. Ezek fogyasztása, birtoklása, árusírása üldözendő és büntetendő. Ezek viszont drágák, üldözik is őket rendesen,  ezért Magyarországon ritkán, csak a fizetőképesek körében fordulnak elő. Helyükbe a szintetikus szerek léptek, a dizájndrogok, a herbál és a kristály. Ezek viszont millió változatban vannak, s amíg laboratóriumban ki nem elemzik őket, amíg nem kerülnek a listára, legálisak. Olyannyira, hogy újságban hirdetik őket, interneten utánvét lehet rendelni, üzletben lehet venni, stb. S amíg legálisak, adhatók vehetők, lecsukni miattuk senkit nem lehet. Ha pedig egy szer tiltólistára kerül, a gyártók rögtön piacra dobnak egy újat, ami megint csak legális. Az esetlegesen lebukott díler helyébe pedig azonnal másik kettő lép.

Ezért mondhatta a rendőrkapitány, hogy nem voltak olyan anyagok, amelyek kábítószerek lettek volna. Ezért nem volt befejezett nyomozás, letartóztatás. S ez a válasz azoknak is, akik saját szempontjukból jogosan reklamálnak, hogy a terjesztőket elengedik, akik azt mondják, azokat kellene elítélni, akik a drogot terjesztik. Ha ezt a gondolatmenetet folytatjuk, az viszont ugyanakkor több mint furcsa , hogy a városban csak és kizárólag legális drogok fordultak elő, a rendőrség csak ilyenekkel találkozott  Itt van a labor, itt gyártják a dizájndrogokat, hogy mindig naprakészen új, legális szereket tudnak a helyi piacra dobni? Kevéssé valószínű.

De – úgy gondolom – nehéz helyzetben van a jogalkotó is, hiszen olyan szer használatát, forgalmazását nem büntetheti, amelyik még nincs is, csak lesz. Ettől függetlenül jogosan jegyzi meg Markót Imre polgármester, hogy felháborító a jogkövetkezmény hiánya , hogy a jogszabályok a felelősségre vonást, a büntethetőséget nem teszik lehetővé. Mert valóban felháborító, és nem létezik, hogy valami megoldást ne lehetne találni.

Talán még azzal az igényével is egyet lehet érteni, hogy a terjesztőkkel szemben szigorításokat kell végrehajtani, de Boldog képviselő úr álláspontjával semmiképpen sem. Ő ugyanis  – s ez a véleménye találkozik egy-két Facebookon hozzászólóéval is, azt hirdeti, át kell gondolni az eddigi büntetési tételeket, s ha szükséges, a legdrasztikusabb büntetéseket adjuk. Olyant, amelyiknek elrettentő hatása lesz. Ezt több szempontból sem fogadom el.

Szintén régi bölcsesség, hogy a tiltott gyümölcs mindig édesebb, a tiltás sokszor csakazértis hangulatot vált ki. Aztán eszembe jut az 1920-as, 30-as évek Amerikája, a szesztilalom. Leszoktak a szeszről? Nem. Viszont felvirágzott a feketekereskedelem, kialakult a szervezett bűnözés, lett egy Al Capone.

Magyarországon volt részleges szesztilalom 1977-1989 között, reggel 9-ig tilos volt az üzletekben alkoholt árusítani, a kocsmában a betérőt azzal kiszolgálni. S mi lett? A kocsmában, ha nem volt idegen, az ismerősöket vígan kiszolgálták, a boltban ismerősnek eladták, aki dupla áron adta tovább, aki meg okos volt, este bespájzolt féldekásokból, kétdecisekből, s aztán a munkahely előtti sarkon megitta.

Akkor hát mi a megoldás? Nem őrzöm a bölcsek kövét, de inkább azokkal a kommentezőkkel értek egyet, akik azt mondják, ez társadalmi probléma, aminek megoldása társadalmi, családi feladat. S Markót Imrével, amikor arra kéri a szülőtársakat, hogy fokozottan vigyázzanak gyermekeikre, és kellőképpen tájékoztassák őket a rájuk leselkedő veszélyekre. De ez kevés, nagyon kevés, mert ez világszerte megoldatlan társadalmi probléma. A szintetikus szerek elleni sikerrel kecsegtető küzdelemre még csak ötlet sincs, terjedésükben nagyon nagy szerepet játszik a társadalom peremére való lecsúszás, az iskolázatlanság, a reménytelenség, a célnélküliség.

A szakértők, a kérdésben járatosak szerint egyes szegényebb falvakban bőrszíntől függetlenül a dizájndrog a mindennapi élet része, egész családok használják, már a hét-nyolc éveseknek alapos erre vonatkozó ismereteik vannak, 13-14 éves korban már használják is.   ( Törökszentmiklóson sem csak a keleti városrészen és nem csak a romák élnek a dizájndrogokkal.) Lényegesen olcsóbb a legolcsóbb alkoholnál is, 3-500 forintért kétnapi ellátmányt lehet beszerezni. Hogy mi van a herbálban, kristályban, sokszor a díler sem tudja, nem hogy a vevő, sokkal pusztítóbbak a hagyományos kábítószereknél. Nem számít, mindegy, mi van a dílernél, csak valami legyen, a vásárló gondolkodás nélkül megveszi és beveszi, szippantja, injekciózza.

Még egyszer leírom, ami történt, gyalázatos, szégyenteljes és megbocsáthatatlan. De! Fentebb volt róla szó, hogy a dizájndrogokat egész családok használják, a gyerek szinte beleszületik az „anyag” világába, ezzel nő fel. Az iskolázatlan, esetleg négy általánost végzett, írni, olvasni nem tudó fiatal vagy felnőtt jó része valószínűleg nem is méri fel, nem is tudja, ezeknek a szereknek a használata milyen veszélyekkel jár. Egyet tud, körülötte mindenki ezzel él, amíg baj nem lesz, a sivársága némi életörömöt, pörgést, ki tudja, kinek mit ad. Aztán rabja lesz, bekerül a mókuskerékbe, rászokik, és többé nincs kiszállás. Segítség nélkül biztos nincs. Ebből a rendészeti megoldás nem kiút, a szakemberek felmérései szerint a leállás okai között a rendőrségtől , a lebukástól való félelem az utolsó helyen szerepel.

Márpedig most az történik, hogy az állam szakmai, egészségügyi segítség helyett, sőt ezeket a rendszereket leépítve. szinte kizárólag a rendőrséggel oldatná meg a megoldhatatlant. Prevencióra lenne szükség, adatok gyűjtésére, a fertőzöttség alapos és precíz feltérképezésére és hathatós segítségnyújtásra.

S ami ennél már sokkal távolabb, az illúziók világába mutat: a mélyszegénységből való kiemelésre, a tanulási lehetőség nem szűkítésére, hanem bővítésére, a kilátástalanság, reménytelenség megszűntetésére. Annak láttatására, hogy van más lehetőség is, lehetnek célok is, van más élet is. Erre pillanatnyilag esély sem látszik, marad tehát az, hogy a saját helyén és területén nem a kibúvókat keresve mindenki maximálisan megteszi, ami tőle telhető, amire eszközei és jogosítványai vannak. Egyet nem lehet: belenyugodni abba, ami van, s tehetetlenül széttárni a karunkat.

Pásztor

 


Megosztás

1 hozzászólás

  • tusika says:

    Ez valóban megdöbbentő , és sajnálatos, hogy kis városunk hirtelen ilyen hírrel került be a köztudatba .Egyébként a varázsszó a prevenció.Kb. két éve láttam a törökszentmiklós TV-ben ,,egy rendhagyó osztályfőnöki óra keretében, a Bercsényi gimnáziumban , Dr Zacher Gábor előadását.Fanntasztikus volt.Nem tudom kinek az ötlete ,volt , de zseniális előadást láttam . Olyan szinten találta meg a hangot a fiatalokkal,hogy az valami csoda.Egyébként Zacher doktornak, még csinálja egy pár kollégája , hogy elmegy településekre,és olyan hiteles előadásokat tart, amik valóban “ütősek”. Ilyen irányban kellene elindulni, de sürgősen.Nem Stohl András , akire mindenki legyint , hogy ugyan már egyszer sem rajtad múlótt, hogy nem halt meg senki.A másik probléma az ital Ma Magyarországon akarata ellenére senkit nem lehet kényszer gyógykezelésre kötelezni.Az alkoholizmus a tagadás betegsége.Egy piás az istennek sem akarja bevallani, hogy problémája van az itallal.És amíg Ő ezt meg nem t eszi,addig nincs az az addiktológus aki kezelheti.Hihetetlen ,de néha a családtagok ,tevőlegesen részesei az alkoholizmus betegség kialakulásának.Pl a feleség azt mondja:hát szegény ember annyit dolgozik, csak megérdemel egy-két sört.Persze ez egyre több lesz, és ez nyilván konfliktus forrássá válik.Kész az ördögi kör.Lehetne pl anonim alkoholisták klubja.Kérdés:Ebben a városban?? UGyan már!Vissza a prevencióhoz meg lehetne hívni Dr Agócs Gabriella pszichiáter doktornőt is.Egyébként kb 3 éve van egy gyógyszer (szájon át szedhető, nem beültetős) jó eredmények érhetők el vele.14 szem 18 ezer forint.Mennyi piát lehet azon kapni??? Szintén ördögi kör!!Végül mindent lehet egyet nem feladni!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..



Hirdetés