Egyedül négy gatyában

Közzétéve ekkor: 2024 február 28. 9:40

Tamás Róbert 

Szép reggelt kívánok mindenkinek! Egyszer majd, sok-sok évszázaddal később, amikor ez a civilizáció kiirtja önmagát, mint a Majmok bolygójában, és az új földlakók úgy csodálkoznak majd rá a homok alól előásott kockamargarinra, ami éppen olyan, mint amikor még ismeretlen dolgokat műveltek vele – az senkinek nem fog eszébe jutni, hogy megették az emberek -, még az akkor régészek sem fogják elhinni Magyarország létezését. Majd olyan mesének tartják, mint mi Atlantiszt, mert ha bármilyen írásos emlék fent is marad fóliába préselt könyvek formájában, ha elő is ássák a csúti stadion, esetleg Hatvanpuszta romjait, azt soha nem fogják megtudni, hogy ez volt az az ország, ahol a pedofil-kegyelmi botrány kirobbanása után nem sokkal az a heti szenzáció, azzal zsonglőrködik a pártszolgálatos portál, hogy majd most mindjárt, de legalább hamarosan megtudhatjuk, hogyan VÁLT NYILVÁNOSSÁ a kegyelmi döntés. Eszem áll meg! Kit érdekel, hogyan vált nyilvánossá? Engem – és még néhány millió embert – az érdekel, kinek az utasítására történt a kegyelmi kérvény aláírása! Ki van a sor végén, honnan indult az egész, kinek jutott eszébe, kinek volt érdeke, kinek a kicsodája a kiengedett ember? Hogy ez miként került a kiadványba ugyanúgy nem érdekel, ahogy az sem érdekelt soha, ki az Ördög ügyvédje, akit olyan rohadtul lelkesen üldözött a hatóság ahelyett, hogy normálisan kivizsgálták volna mondjuk a Borkai ügyet. Amúgy mindig ezt csinálják ám, nem csak most. A legfontosabb megtalálni, hogy ki szivárogtatott, vagy hogyan derült ki valami oltári disznóság. Véletlenül sem magával a felszínre bukkant mocsoksággal foglalkoznak, csakis azzal, hogy került az közszemlére, ki tette oda. Értem én, hogy ez elrettentő erővel bír, mert ha még a jelentőt, leleplezőt hurcolják meg, akkor kevés ilyen bátor ember akad.

Csapataik folyamatosan harcban állnak, olyanok, amilyenek, de harcolnak. Bencsik András például szerencsétlen véletlennek, valamint kommunikációs hibának, később pedig műbalhénak nevezte a pedofil botrányt, amit az ellenzék, pontosabban személyesen Gyurcsány Ferenc fújt fel és fordított a kormány ellen. Gajdics Ottó úgy felhergelte magát, azt hittem, a stúdióban üti meg a laposguta. Merthogy a hazaáruló ellenzék Gyurcsány Ferenc szájával lényegében az egész – egyébiránt erkölcsi fölényben lévő – kormánypártot pedofilsimogatónak merészelte nevezni, és ezt ő nem tűri, szíve szerint ganajos szívlapáttal ütné mindenki háta közepét, aki ilyet állít. Mókás látni, mennyire érzékenyek ugyanazok a figurák, akik gátlástalanul neveznek mindenkit, aki nem fideszes hazaárulónak, ideiglenesen Magyarországon tartózkodó sorosügynöknek, dollárbaloldalinak, elfajzottnak, istentelennek, hazátlannak, olyannak, aki meg akarja rontani, majd háborúba akarja vinni a gyerekeket. Az ilyen mocskolódás belefér, az nem bántja a kulturáltan csevegő urak érzékeny lelkét, kizárólag csak azzal van nekik gondjuk, amikor valami olyan szarba sikerül beletenyerelniük, amit semmi módon nem tudnák rákenni az ellenségre. Merthogy az ő fejükben vannak a fideszesek és van az ellenség. Nem ám olyan magyarok, akik máshogyan gondolkodnak a világról, vallásról, politikáról, hanem ellenség van, egységes massza, akit jogos önvédelemből el kell taposni. Vagyis kellene, de nem nagyon sikerül.

Szerintem a pártszolgák és a propagandagyár irányítói nem dolgozták fel az agyukkal, hogy már régen nem Fidesz-ellenzéki pártok a felállás, ezt legkésőbb az influenszerek által szervezett tüntetés alkalmával meg kellett volna érteni. De nem értik, ahogy a parlamenti ellenzéki pártok sem értik, vagy nem akarják érteni, mert nem tudnak mit kezdeni vele. Tudom, hogy politikusi fizetésből nem egyszerű feladat háromig számolni, de talán hasznos lenne megtanulni. Bonyolult kicsit, de érdemes lenne erősen koncentrálni; van az országot letaroló Orbán-kormány-Fidesz-NER, vannak a parlamentben ücsörgő ellenzékinek nevezett pártok, és van az ellenzék. Az ellenzék része az a sok-sok ember, aki kiment tüntetni az áldozatokért és azért, hogy ne legyen, ne lehessen több áldozat. Hihetetlen, vagy sem, egyszer el fog jönni az a pillanat, amikor – akár a semmiből – előbukkan valaki, aki képes hitelesen képviselni azokat, akiket sem a Fidesz, sem az ellenzéki pártok nem képviselnek. Aki tud úgy megszólalni, hogy meg is hallják, meg is értik az emberek. Évtizedek óta, a rendszerváltás óta ez megy, ugyanazok hol ellenzékben, hol kormányon, most pedig már másfél évtizede lassan a Betonba Öntött Félisten pusztít megállás nélkül. Sokaknak elegük van ebből is, abból is, de az tartósan nem működhet, nem is fog működni, hogy akiknek elegük van a váltópártosdiból is, a maffia-diktatúrából is, azok a világ végéig várnak, hogy majdcsak vége lesz egyszer. Azért nem lehet, mert ezek az emberek vannak többen. Többen, mint a Fidesz hívei és többen, mint az ellenzéki pártok elkötelezett szavazói. Szerintem még nem tudják, hogy többen vannak, de egyszer észre fogják venni.

A tegnapi napon csupa váratlan csoda történt. Megválasztotta a fideszes parlament Sulyok Tamást köztársasági elnöknek, mehet sminkelni, Trócsányi László pedig átveheti a helyét. És még a svédek NATO-csatlakozását is sikerült megszavazni, bizonyára megenyhültek a felbőszült honatyák, akik eddig sehogy nem akartak engedni, mert fel voltak ők bosszantva. Novák Katalin elbúcsúzott, remélhetőleg az utódja kevesebb kerozint és közpénzt éget majd el, talán a takarítási- és pogácsasütési szokásaitól is megkímél mindenkit. Igazából elég lenne, ha csöndben aláírna mindent, amit elé tolnak, ahogy Áder is csinálta. Olcsóbb. Varga Judit nem vett érzékeny búcsút a nemzettől, egyszerűen csak eltűnt, ameddig Rogán Antal sokunk nagy bánatára nem tűnt el, hanem azt találta ki, hogy az ellenzék tehet a pedofilokról. Mármint – ha jól értettem – a létezésükről is. Az mondjuk még mindig nem válasz arra a rendkívül egyszerű kérdésre, hogy kicsoda volt az a miniszterelnök környezetéből, aki a pedofilt segítő embernek kegyelmet akart kijárni (sikerrel), merthogy hiába bukott bele (nagyon helyesen, mert már régen bele kellett volna bukni ezer más ügybe) Varga és Novák, az nem zárja le a történetet, ezzel még nincs vége. Ámazonban péntek óta nincs víz és fűtés a budapesti Uzsoki Utcai Kórház belgyógyászati rehabilitációs osztályán, 139 beteg nagykabátban lábadozhat – és gyanítom, hogy víz nélkül kissé büdösen péntek óta -, ez különösen az ott kezelt ízületi betegségben szenvedőknek tesz nagyon jót. A kórház már jelentette a Hülye Járások Minisztériumának Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak, azóta csordákban érkeznek a szakemberek. Szerintem talán szerelő kellene, meg egy keringetőszivattyú. Régi ki, új be. Az mondjuk nagy kérdés, hogy egyrészt egy ilyen intézményben miért nincs tartalék rendszer, másrészt miért nincs víz, eddig a radiátorból ittak? Harmadrészt remélem, a focipályák gyepét rendesen fűtik ez idő alatt is, a felújított, újonnan épített templomokban is rendben van a fűtés, Hatvanpusztán sem kell senkinek vacognia, mert rossz lenne tudni, hogy esetleg ezek a fontos dolgok sem működnek. Ha igen, az nekünk elég is a boldogsághoz, a betegek igazán elvannak hat pulóverben, négy mackónadrágban, még hálásak is, hogy tehetnek valamit a kormányért.

Úgyhogy én ezennek jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek! Mi majd hamarosan jövünk vissza az első beszólással, ahogy szoktunk.

kolozsvaros.com

 
 
 
 


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .



Hirdetés