Botrányok a Szociális Szolgáltató Központ körül 2. rész: A könyvvizsgáló is csak hüledezett

Cikkünk első részében egyetlen vonatkozásban közelítettünk a KSZSZK működéséhez, a Magyar Államkincstár vizsgálati jegyzőkönyvének megállapításai segítségével mutattuk be az idősek napközi otthonaiban folyó évekig tartó visszaéléseket, törvénytelenségeket, az állami támogatások gátlástalan lenyúlását. Ha csupán ennyi lenne az intézmény, pontosabban annak igazgatójának bűne, már ennyi is bőven elég lenne.

De sajnos ez csupán egy kis szelete az egésznek, mint látni fogjuk, a KSZSZK-ban mindent eluralt a korrupció, évekig gátlástalanul folyt az állami pénzek saját zsebbe való tömködése, és vég nélkül lehetne folytatni a felsorolást a törvények és szabályok kijátszására, megkerülésére vonatkozó példákkal. Nem tesszük, inkább ezúttal is cáfolhatatlan dokumentumot, egy 2013 végén zárult, több hónapig tartó, az intézmény egészét átvilágító könyvvizsgálói jelentést hívunk segítségül.

A barátnők

A 2010. jan.1-jétől 2013 októberéig tartó időszak vizsgálatáról készült jelentés rögtön egy magáért beszélő sommás megállapítással kezdődik: „A gazdaságos és hatékony működés lehetőségének teljes körű vizsgálatára az alakulástól  (2007) nem került sor… A tervezés alapelveit…nem kérte számon az intézmény vezetésén a Társulás. (elnöke Dr. Juhász Enikő) A költségvetések és beszámolók elkészítése megtörtént, de annak közgazdasági tartalmát nem kontrollálták, kontrolálltatták.” Magyarán, igazán a kutya sem ellenőrizte soha, mi folyik az intézményben. Ez a magyarázata a könyvvizsgálói jelentés minden további megállapításának, amelyek között pozitívnak értékelhetőt árgus szemmel kutakodva sem lehetett találni. Cikkünk első részéhez hasonlatosan ismét csupán a 36 oldalas irat legfontosabb megállapításait idézzük némi érthetőséget segítő saját, rövid kiegészítéssel.

Az intézmény saját bevétele a gondozottak térítési díjaiból származik. A díjakat a gazdaságvezető kalkulálja ki, és az intézményvezető állapítja meg konkrét összegben. Ezzel kapcsolatosan a következők derültek ki: A „…térítési díj összegét vizsgálva megállapítható, hogy a jogszabály értelmezése nem megfelelőnek tűnk. …minden jogalap bemutatását nélkülöző összeget javasolnak intézményi térítési díjként” – ráadásul – „Az elmúlt három év díjkalkulációit vizsgálva megállapítható, hogy…a kiszámolt intézményi díjakhoz képest folyamatos eltérés tapasztalható.” Ez a dilettantizmus, hozzá nem értés kategóriájába tartozik, a felelősség nem is annyira az érintetteké, mint inkább az őket kinevezőé.

Az viszont már nem dilettantizmus, hogy a tagönkormányzatok által nyújtott kiegészítő támogatásokról, amelyek felhasználásáról köteles elszámolni az intézmény, „ A KSZSZK … költségvetéshez hasonló kimutatások, beszámoló készítésével egyetlen esetben sem számolt el  a tagok felé.” Így mindössze találgatni lehet, mi lett az önkormányzatok által adott összegek sorsa.

Az első részben részletesen tárgyalt állami normatívák igénylésével, azok felhasználásával különösebben – éppen az Államkincstár vizsgálata miatt – nem foglalkozik a könyvvizsgáló, annyit azonban megállapít, hogy „A tervezés a jogszabályoknak megfelelő, de a tervezésnél számításba vett létszámadatok teljes kontroll nélkül kerültek a költségvetésbe, amelyért az intézmény igazgatója a felelős.” Dilettantizmus vagy valami más? Azt hisszük, a Magyar Államkincstár ezt a kérdést eldöntötte. Egy biztos: „…az intézmény erőforrásai csorbultak, jelentős anyagi hátrányt szenvedett az intézmény a nem megfelelő vezetői ellenőrzés miatt.”

Klárikné szerette ezt a magyaros ruhácskát, miként a magyaros mulatságokat is

A következő területen ismét nem lehet eldönteni, hogy szakmaiatlanság vagy valami egyéb okozta a problémákat. „ Az intézmény átvilágítása során – mondja a könyvvizsgáló – …találtam a szociális étkeztetésre vonatkozóan olyan nyilvántartásokat, melyekben egyes személyek ingyenesen veszik igénybe az étkezést, tehát teljesen térítésmentesen.” Megállapítható volt, hogy szabályellenesen  „ Az ingyenes étkeztetésre jutó általános forgalmi adó is levonásra került. A…számítások alapján az adott időszak visszaigénylését (1millió 728 ezer FT.) több mint 1 millió 516 ezer Ft-tal módosítani kell. A jelentős visszaigénylések helyett a valós visszaigényelhető összeg 212 ezer Ft., tehát jogtalan visszaigénylések történtek a 2012. évben.

És most következik a lényeg, olyan dolgok, amelyek sem dilettantizmussal, sem figyelmetlenséggel, sem nemtörődéssel nem magyarázhatók, csakis egyetlen dologgal. Hogy mivel, döntse el az olvasó!

A jelentésben a következőket olvashatjuk. „A bevételi és kiadási pénztárbizonylatok szúrópróbaszerű  vizsgálata során megállapítottam, hogy olyan súlyos mulasztásra  került sor, hogy azok tételes ellenőrzése szükséges.” „ Összeférhetetlenség miatt a pénztárosi feladatokat,- ezzel együtt a pénzfelvételét is – nem töltheti be a bankszámlák feletti aláírási vagy utalványozási joggal rendelkező személy.. A bankkártyával történő készpénzfelvételről megállapítható, hogy 2012. évtől a készpénz felvételét az intézmény igazgatója (Králik Aranka) végezte személyesen, magas (5-700 ezer Ft.) összegek esetén is. Megsértve ezzel a pénzforgalom lebonyolításának rendjét, a pénzkezelés személyi feltételeit, a felelősségi szabályokat, az ellenőrzéskor követendő szabályokat, a pénzszállítás feltételeit.”

A számlákkal akadt „némi” gond

Adódik a kérdés, mit nem sértett meg az igazgatónő. És hogy miért nem tette ezt szóvá senki? Az illetékes beosztottak önként asszisztáltak ehhez, vagy meg lettek félemlítve? Hol volt, mit tett az ellenőrzési joggal és kötelességgel bíró társulási elnök, dr. Juhász Enikő törökszentmiklósi polgármester? Megválaszolatlan és megválaszolhatatlan kérdések.

Egy viszont biztos. „Az intézmény igazgatója és gazdaságvezetője (Sándor Józsefné) 2011. év második felétől folyamatosan vett fel elszámolási előleget utólagos elszámolásra. A számlákon lévő összegeket különböző szakfeladatokra „szétkönyvelte”  a gazdaságvezető, anélkül, hogy azt a szakmai vezetők megfelelő szakmai teljesítés-igazolásokkal ellátták volna.”

Az érintettek valószínűleg nem is tudtak a „részükre történő” vásárlásokról, ami a vásárolt tételeket böngészve valószínűleg nem véletlen. Nézzünk néhány példát a jelentésből!

„ 2011.12.15.12.30. között  52.125 Ft. értékben az IKEA-ban és KIKA-ban: gyertyák, edény szett, ajándéktárgy, függöny   –   85.065 Ft. értékben gyertyák, dekorációs szett, függöny    –    66.520 Ft. értékben ékszer, parfüm készletek, kávéfőző, gofri sütő    –    61.745 Ft. értékben fali óra, kozmetikai szerek, függöny    –    értékmeghatározás nélkül 2 db. kávéfőző, porszívó, függöny, parfüm

2012.09.28. 10.15 között   30.4901 Ft. értékben 1 db. piros bőrtáska    –    354.491 Ft. értékben telefonvásárlás, amelyet december elején leselejteznek, tárgyi eszközként pedig nem vettek állományba   –    tárgyi megjelölés nélküli vásárlás 115.455 Ft. , ill. 119.275 Ft. értékben

2012. 10. 31-11.15 között   173.490 Ft. értékben telefonvásárlás, amit december elején leselejteznek    –    tárgyi megjelölés nélküli vásárlás 122.095, ill. 117.775 Ft. értékben.”

A későbbiekben történik még szeszes ital, pendreive, ismételt ékszer és kozmetikum, mixer, NIKON fényképezőgép vásárlás és történnek vásárlások konkrét megjelölés és leltárba vétel nélkül. Mint korábban idéztük, minden számlán látszott, hogy azok szakmai teljesítésének igazolása a szakmai egységek vezetőinek részéről hiányzik. Ezen igazolásokra a tagintézmények vezetői a jogosultak. A vásárlások tehát tudtuk nélkül történtek, s tudtuk nélkül a gazdaságvezető csak „szétkönyvelte rájuk azokat. Nem véletlen a konklúzió:  „A szakmai teljesítés igazolásának hiánya a tényleges felhasználás tényét kérdőjelez meg „ De akkor hová lettek ezek az eszközök, ezek a pénzek? Egyként is érdekes, hogy a nyugdíjasok, demensek, esetleg hajléktalanok vajon mire használhatták a piros bőrtáskát, ékszereket, parfümöket, kozmetikumokat, egy-két hónap után leselejtezett mobiltelefonokat.

Nagyon igényesek voltak az idősek és szellemileg megfogyatkozottak

Szóvá teszi a jelentés azt is, hogy „ A Társulás Tanácsának hozzájárulása nélkül… (az intézmény vezetői) „saját hatáskörben „ jogtalanul  saját maguk számára állapítottak meg egyéb személyi juttatás kifizetését. Megtévesztették a Társulást, mivel a kiadás tartalmának bemutatása nélkül elszámolták a költségeket” Történtek belföldi kiküldetésre vonatkozó elszámolások, melyekről a könyvvizsgáló megállapítása az volt, „Az elszámolás helye és módja érthetetlen. A kiküldetésben töltött idő nincs arányban munkavégzésük jellegével, nem ismert az utazás célja és a felkeresett partnerek” Vajon miféle utazások voltak ezek?

Ami még említésre méltó. Az intézményben dokumentáltan 2010-ben végeztek leltározást, azóta eszközök eltűntek, mások, bár számla volt róluk, oda be sem kerültek. Megdöbbentő selejtezésekre került sor, például 2012-ben 3 millió 731 ezer Ft. értékben leselejtezték a 2011-12. évben 4 millió forintért vett számítástechnikai eszközöket, s a 2012.október-novemberben megvásárolt – már történt említés róluk – „okos” telefonok is 1 hónapos üzemelés után „selejtté” váltak. Ráadásul úgy, hogy „Valamennyi számlán feltüntetve, hogy új készülékre 24 hónap garanciát vállalt a gyártó. Addig csak a gyártó által kijelölt szervizbe vihető a készülék…” Ismét felmerül a költői kérdés, vajon kit, kiket gazdagítottak a nyilván nem használhatatlanná vált telefonok, számítástechnikai eszközök. Az egészen bizonyos, hogy nem az idős nyugdíjasokat, a hajléktalanokat, demenseket.

Lehetne még példákat hozni, de úgy érezzük, ennyi bőven elégséges. Ami kiderült a KSZSZK működéséről, vezetői ténykedéséről, lesújtó. Mint ahogy lesújtó a könyvvizsgáló összegzése is, amelyhez további kommentár nem szükséges, mert magáért beszél. „A mérhetetlen, az intézmény gazdaságos és hatékony működésével teljesen összeegyeztethetetlen számlák összege a főkönyvi kartonok lekérése után megdöbbentette a szakembereket….szembetűnő, hogy a szakmai vezetők (sőt a tagintézmények) tudtán kívül, szakmai teljesítés igazolása nélkül részgazdákra „szétkönyvelte” a befogadott számlákat a gazdaságvezető. A költségvetési kiadások tényleges teljesítését hamisan mutatta be.”

„A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylatok …kellékei közül hiányzik sok esetben a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és főleg a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint az ellenőr aláírása.”

„ 2009-ben felügyeleti ellenőrzés volt…2010-ben intézményvezető-váltást követően ismét történt ellenőrzés A két ellenőrzés megállapításai hasonlóak , ..,. a hiányosságok megszüntetésére nem (mégsem) került sor. 2012 júliusában a Törökszentmiklósi Polgármesteri Hivatal belső ellenőre végzett vizsgálatot. Ő ismét megállapította, hogy a szabályzatok frissítése szükséges. A házi segítségnyújtás területén dolgozó szakmai állomány megfelelő szakképzettségét hiányosnak ítélte. A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos elszámolási feladatok is hiányosak voltak.

Felmerült bennünk a kérdés, hogyan mehetett ez éveken keresztül. Ki volt, kik voltak a felelősök azért, hogy ez így mehetett? Ezt már tudjuk, hiszen Králik Aranka ellenőrzési joggal és kötelezettséggel felruházott főnöke dr. Juhász Enikő polgármester volt. Arra a kérdésre viszont még nem tudjuk: Mikor kerül sor a felelősök számonkérésére? Mindegyikére.

Pásztor Gábor-Serfőző István

Megosztás