Bőrvarázslat

Közzétéve ekkor: 2014 február 22. 10:01
A művész a Brüsszelbe került egyik bagollyal

A művész a Brüsszelbe került egyik bagollyal

   Balla István bőrész több mint húsz éve mutatkozott be először Törökszentmiklóson, magam is ennyi ideje ismerem. Az eltelt idő alatt többször megfordult itt, így pályafutását hol közelebbről, hol távolabbról figyelemmel kísérhettem. Ezért rám is csodálkozik: – Miért kérdezel ilyeneket? Hiszen a válaszokat régóta ismered. – Persze, én igen, de azóta felnőtt egy generáció, amely számára egészen biztosan ismeretlenek.

– Az iparművész fogalom ismert, a bőrdíszműves is. De az, hogy bőrész! Ez a megnevezés mit jelent? Hogy született maga a szó? 

Egy kis igazítanivaló

Egy kis igazítanivaló

– Az elnevezést én találtam ki. Annak idején, amikor a tanulmányaimat végeztem, szinte minden művészeti ágba belekóstoltam: grafikába, festészetbe, tűzzománcolásba, fémszobrászatba, s a bőrrel való munka minden ágazatába. Végül a bőr mellett kötöttem ki, és megpróbáltam ebbe az anyagba ötvözni a különböző technikákat. Mindezt  és mindent, ami ebből az anyagból megvalósítható, ami beleálmodható ebbe a fogalomba sűrítettem. Azért, hogy minél több mindent beleálmodhassak, megvalósíthassak, elmentem Mexikóig, hogy ott az indiánoktól lessem el a növényi anyagokból készült festékek titkait, elmentem Franciaországba, hogy tanulmányozhassam a japán textilfestési eljárásokat. Ezek is a beleértendők a bőrészetbe.

Nemsoká a falra kerülek

Nemsoká a falra kerülnek

Nagyon sokszínű a világod. Tevékenységed bontható korszakokra, vagy mindig azt csinálsz, amihez éppen ihleted van?

– Kezdetben ikonokat készítettem, amely tevékenység folyamatosan munkásságom részét képezi. 82-ben láttam életemben először eredeti ikont, teljesen lenyűgözött, s ez az igézet azóta is tart. Aztán a forma felé fordultam, bőrszobrokat kezdtem készíteni, amelyekbe belekomponáltam a bőr természetes rajzolatát, előforduló hibáit is. Legújabban általam ékszerképeknek nevezett műveket készítek különleges technikával, amely felfedezése a véletlennek köszönhető.

   Egy ikonomat aranyoztam, amelyre véletlenül rácsöppent egy kis vörös festék. Megpróbáltam eltűntetni, törölgetni, csiszolgatni kezdtem, s ennek sorén egyre érdekesebb felületet kaptam. Egy teljesen új világ tárult fel előttem, amelybe azonnal beleszerettem, s ma már tudatosan alkalmazom ezt a módszert.

Az ikonkorszak darabjai

Az ikonkorszak darabjai

Hová, merre jutottak el alkotásaid?

– Magyarország minden táján megfordultam, túl vagyok a századik kiállításomon is. Amit kiemelnék, az a Magyar Állami Operaház Vörös Szalonjában hat alkalommal rendezett kiállításom, amelyet olyan emberek nyitottak meg, mint Tokody Ilona, Kincses Veronika, Simándi József, Ütő Endre. Egyéni kiállításom volt Hollandiában, többször hívtak Belgiumba, de megfordultam Ausztráliában, az Egyesült Államokban is. Egy nagyméretű ikonomat a szlovákiai Kékkő templomában szentelték fel. Munkáim ugyancsak elkerültek szinte a világ minden részébe, az említetteken kívül a Távol-Keletre is.

Bőrszobrok 1.

Bőrszobrok 1.

   Ha még emlékszel, voltak nekem nagyméretű különleges baglyaim, különlegességük abban rejlett, hogy forgatni, le-fel mozgatni tudták a fejüket, más-és másfelé tudtak nézni, különböző hangulatokat tudtak kifejezni. Ezek például  a brüsszeli nagykövethez kerültek, irodájában ők fogadják a vendégeket.

 – Itteni debütálásod valaminek a kezdete is volt.

Bőrszobrok 2.

Bőrszobrok 2.

– Igen, emlékszem. Nem sokkal előtte ismerkedtem meg Tolnay Klárival, s az az ötletem támadt, hogy 80. születésnapjára rendezzünk kiállítást az emléktárgyaiból. Kedvezően reagált, rengeteg fotót, színpadi kosztümöt, kitüntetést és egyéb rekvizitumot kaptam tőle, s ehhez az alaphoz tovább gyűjtögettem. Ezt az anyagot itt, Miklóson raktároztam, itt rendszereztem, s máig hálás vagyok Sülyéné Klárikának, a Művelődési Központ akkori igazgatójának, hogy erre nekem helyet és lehetőséget adott. Az elkészült életmű-kiállítással aztán bejártuk az országot.

– Mára a kiállítás végső helyet kapott.

– Igen. Tolnay Klári haláláig velünk tartott a kiállításokra, s úgy végrendelkezett, hogy én kezeljem a hagyatékot. Miután ez a csodálatos művész a Nógrád megyei Mohorán töltötte gyerekkorát, halála után úgy döntöttem, itt keresek végső helyet a gyűjtemény számára. Megvettem a falu legszebb régi épületét, itt alakítottam ki egy vendégházat és múzeumot, amelyet Mádl Ferenc, akkori köztársasági elnök nyitott meg.

– Melyek a közelebbi és távolabbi terveid?

A Tolnay Kári Emlékház Mohorán

A Tolnay Kári Emlékház Mohorán

– Most csak a legközelebbiekről beszélek, ez ki fogja tölteni minden időmet. Az egyedi varázsú színésznő idén lenne 100 éves, s ennek  a nagyon kerek évfordulónak a jegyében telik el szinte az egész év. Kiállítások, koncertek, ünnepségek követik egymást, lesz szoboravatás, színházi előadás és sok más egyéb. Ezekre készülni kell, ezeket szervezni kell, és le is kell mindet bonyolítani. Mivel én vagyok az emléke ápolására létrejött alapítvány elnöke, lesz dolgom bőven.

Akkor gyürkőzz neki! Jó munkát, és köszönöm a beszélgetést.

Pásztor


Megosztás

1 hozzászólás

  • Líbor Erika says:

    Elmentem, megnéztem, nem bántam meg. Ilyent még nem is láttam. Érdekes is volt, és nagyon szép dolgok is voltak ott kiállítva

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .



Hirdetés