Az Alföld képekben

Közzétéve ekkor: 2017 október 22. 14:06

XXII. alkalommal nyílt meg az “Alföldi tájak, emberek” országos fotópályázati kiállítás

A percről percre átalakuló, fejlődő világban az utóbbi évtizedben robbanásszerű változás következett be a fotózásban is. A digitális fénygépek megjelenésével könnyű és szinte ingyenes lett a fényképezés, mindent megörökítünk, kattintgatunk jobbra, balra megállás nélkül, s majd csak utólag töprengünk, mit kezdjünk a képpel. Ha nem tetszik vagy fölöslegesnek tartjuk, gond nélkül töröljük, kidobjuk. Amíg csak analóg gépek léteztek, meg kellett gondolni, miről, hogyan készítsünk képet, utólag szerkesztési, korrigálási lehetőség nem volt. A film, az előhívás, nagyítás pénzbe került, komolyan megfontolandó volt,  mikor és mire exponálunk.

Régen a fotós gondolkodott, fejben komponált és csak ezután fényképezett. Ma sokszor az első két lépés kiesik, s csak az utolsó marad meg. De egy kép nem attól lesz jó, hogy valamit lefényképezek. De milyen a jó fotó? De mitől lesz jó egy fotó? Attól, hogy amit megörökítünk szép vagy érdekes? Hogy elgondolkodtató, megrázó? Lehetne még a kérdéseket sorolni, a válaszok is eltérőek lehetnek. Az azonban biztos, hogy a fotográfia varázslat, a pillanat megragadása, valamilyen gondolat, érzés kifejezése, választás, hogy mit szeretnék a nézőnek megmutatni. Az is biztos, hogy egy fotó akkor jó, ha a nézőt is megragadja.

Az, hogy kit mi ragad meg, kire mi van hatással, függ az illető érzelemgazdagságától, lelki alkatától, befogadóképességétől és még számtalan egyébtől. Van, akinek egy szép, esztétikai élményt nyújtó kép ad valamit, van, akiben a mondanivaló indít el valamiféle lelki folyamatot, van, aki úgy érzi, a látvány összessége adott valami pluszt neki. A jó fotó tehát sokféle lehet, a lényeg, hogy a készítő és néző között valamilyen kapcsolatot teremtsen.

Ha ebből indulunk ki, azt hiszem, az október 23á-án, az Ipolyi Kulturális Központban megnyílt XXII. „Alföldi tájak, emberek” fotópályázati kiállításon sok jó kép is látható. A tárlatot Csidér Bálint, a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok alelnöke nyitotta meg, a ráhangolásról Nagyné Majláth Emese és Kecskés Gergő, a Nagykun Néptáncegyüttes tagjai gondoskodtak túrkevei táncok bemutatásával

A kétévente sorra kerülő törökszentmiklósi tematikus kiállításnak nagy hagyományai vannak, negyvennégy éves múltra tekinthet vissza, s jelentősége egyre növekszik, hiszen pénz, idő, esetleg az érdeklődés lanyhulása miatt egyre kevesebb hasonlóra kerül sor az országban. S az alkotók számon tartják, készülnek rá, mert tudják, méltó körülmények között, nívós kiállításon mutatkozhatnak be. A számontartásra mi sem fényesebb bizonyíték, mint hogy az ország számos pontjáról érkeztek nevezések,Budapestről, Bajáról, Szegedről, Békéscsabáról, a tolna megyei Bogyiszlóról, stb, de érkeztek képek az erdélyi Csíkszeredából is.

Nem volt könnyű dolga a   Csidér Bálint MAFOSZ-alelnök,  a fotóművész Baán Katalin és Hidvégi Péter, valamint Csőke Tibor, az IKK igazgatóhelyettese alkotta négytagú zsűrinek. akiknek 53 alkotó 520 művéből kellett kiválogatni 22 fotós 38 képét, amelyekből végül a tárlatot megrendezték.

A témakör látszólag kötött volt. Lehetett fotókat küldeni az alföldi emberről és környezetéről, az Alföldről a különböző évszakokban, az alföldi népművészetről, hagyományokról, szokásokról, az alföldi hírességekről, jellegzetes alföldi tájakról, annak állatvilágáról. A felsorolásból kitűnhet, a témakör kötöttsége valóban csak látszólagos volt, hiszen a felsoroltakba gyakorlatilag minden belefér. Az alkotók éltek is a lehetőséggel, a kiállított képekből a tájegység szinte teljességgel megismerhető.

A bíráló bizottság a sok kiváló fotó közül a budapesti Hatvani Ágnes Gyertek! című alkotását ítélte a legjobbnak, második a törökszentmiklósi Lőrinczy László A végzet című műve lett, a harmadik helyet pedig a bajai Horosnyi László érdemelte ki Ébredés című képével. Különdíjat kapott a karcagi Kabai László és a makói Viseráczki András.

A legjobb alkotások díjazásban részesültek. Az 1. helyezett a MAFOSZ plakettjét kapta, a 2. önálló kiállítási lehetőséget az Ipolyi Kulturális Központban 2018. évben, a 3 pedig Csellengné Márton Klára porcelánfestő emlékplakettjét. A különdíjasok fotóművészeti albumot és egyéb tárgyjutalmat kaptak.

Pásztor

Szemtől szembe


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..



Hirdetés