Az Alföld fekete-fehérben és színesben

Közzétéve ekkor: 2019 október 26. 14:09

Pásztor Gábor

Eric Kim profi fotós 100 pontban szedte össze, szerinte mi tesz valakit jó fotóssá, mire figyeljen, ha fejlődni szeretne. Nem mindegyikkel kell egyetérteni, nem is érdemes mindet idézni, de mindenképpen érdekes lista, s van köztük jó pár, amire érdemes odafigyelni. Leszögezi, hogy a drága kamera önmagában nem tesz valakit jó fotóssá, jobb objektívekkel nem feltétlenül fogunk jobb fotókat készíteni. Azt is mondja, nem kell mindent lefotózni, gondolkozz, mielőtt exponálsz, ne a technikával foglalkozz, hanem a kompozícióval, mert egy rossz fotóból photoshoppal sem lehet jót csinálni.

Laikus szemmel úgy tűnik, a fentiekben igaza van. Azzal a mondatával viszont tökéletesen egyet lehet érteni, ami minden művészetre vonatkozhat: „Lásd meg és örökítsd meg a szépséget a hétköznapokban, és máris jó úton vagy egy díjnyertes fotó felé.”

Minden művészetre igaz, de napjainkban és a fotózásra kiváltképpen. Mert manapság mindenki fotós, de fotóművész csak nagyon kevés van. A digitális világban a fényképezés egyszerű, csattogtatunk gondolkodás nélkül, hiszen rég megszűnt az a világ, amikor megfontolandó volt, mikor, mire exponálunk, mert korrigálási lehetőség nem volt, a film, az előhívás, nagyítás pénzbe került, a fotózás nem volt olcsó mulatság. Nem is olyan régen a fotós elgondolta, mit akar, gondolatban meg is komponálta a képet, s csak ezután exponált. Kim arra hívja fel a figyelmet, hogy gondolkodni, komponálni ma sem árt.

De mi az a szép, amit meg kell örökíteni? Ez már fogós kérdés, mert hogy mi a szép, jórészt a befogadótól függ. Függ az intelligenciájától, lelki beállítottságától, érzelemvilágától és sok más egyébtől. Van, akit a fotó technikája fog meg, van, akit a vélt mondanivaló, van, akit a megörökített pillanat varázsa. A lényeg, hogy a fotós, a kép és a néző között valamilyen kapcsolat teremtődjön.

Ebből a szempontból kiindulva, azt hiszem, a XXIII. „Alföldi tájak, emberek” fotópályázati kiállításon több jó kép is látható. Ha viszont abból indulunk ki, hogy nevezőknek bőven volt idejük és lehetőségük megfontolni,  milyen alkotásokkal neveznek be, hiszen a tematikus tárlatra kétévente kerül sor, talán még több is lehetne.  Mivel hasonló pályázat és kiállítás egyre kevesebb adódik az országban, a fotósok számon tartják, készülnek rá.  Most is érkeztek pályázatok az ország minden részéről, a megyén túl többek közt Pécsről, Nagykanizsáról, Budapestről, Bajáról, Gyuláról. Szegedről.

Jó és szép, nézőt megragadó kép készítésére azért is volt lehetőség, mert a pályázat tág teret biztosít a művészik fantáziának, a témák között bőven lehetett válogatni. Lehetett fotókat küldeni az alföldi emberről és környezetéről, a folyók menti életről, az alföldi hírességekről, a tájképfotózás kedvelői pedig küldhettek fényképeket jellegzetes alföldi tájakról, az Alföldről a különböző évszakokban.

Az Eisenmann József (E-MAFOSZ/g), Koós László (EFIAP) és Csőke Tibor, az Ipolyi Közművelődési Központ könyvtári részlegvezetője alkotta háromtagú zsűri  20 alkotó 45 képét válogatta ki a kiállításra, amelyek közül a legjobb alkotások díjazásban részesültek. Az 1. helyezett a pécsi Jerszi Gabriella lett Nyári verseny című fotójával,  2. a bajai Fehér Vilmos Földműveltség című képe, a 3. pedig a szintén Bajáról nevező Ligeti László Nádkúpok c. alkotása .

A zsűri különdíját érdemelte ki Kiskunfélegyházáról Albert Béla Öregkor c., a szolnoki Csidér Bálint Reggeli c. és a szegedi Kovács Flórián Megfáradva c. munkája.

Az Ipolyi Közművelődési Központ Markóczy Félix kiállítótermében október 26-án megnyílt tárlatot Csidér Bálint, a MAFOSZ alelnöke nyitotta meg, közreműködtek a Kodály Zoltán AMI növendékei.

Szemtől Szembe


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..



Hirdetés