Ars Sacra Fesztivál Törökszentmiklóson

Közzétéve ekkor: 2019 szeptember 15. 10:24

Pásztor Gábor

Az idén, szeptember 14-én, szombaton nyújtott egész napos programot az érdeklődőknek az Ars Sacra Fesztivál. Hogy mit is takar az elnevezés, nehéz megfogalmazni, a szakemberek máig vitatkoznak rajta. Talán a szent vagy isteni művészet a leghelytállóbb megnevezés. Valószínűleg nem feltétlenül kell a szentet, istenit szó szerint érteni, mert maga Erdő Péter bíboros, prímás is úgy elmélkedett, valahol minden igazi, nagy mű szent, mert ablakot nyit egy másik világra.

Alighanem valami ilyesmi motoszkálhatott annak a három lelkes hölgynek a fejében is, akik 2007-ben azt tűzték ki célul, hogy évente művészi színvonalú és térítésmentes kulturális programsorozattal minden szépre, jóra fogékony ember számára biztosítsák annak lehetőségét, hogy értékvesztett világunkban közelebb kerülhessen a valódi értékekhez. Azóta a fokozatosan országossá, sőt határokon túl nyúló programot minden év szeptemberének harmadik hetében megrendezik Ars Sacra Fesztivál néven, több mint hatszáz ingyenes rendezvénnyel, közel 400 helyszínen.

Törökszentmiklós 2017-ben csatlakozott a felhíváshoz, s a KÉSZ (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége) és a Katolikus Népkör vezérletével, önkor- mányzati támogatással anyagi lehetőségeihez mérten évről évre igyekszik gazdagabb és színvonalasabb programot biztosítani.  Az idei fesztivál a Rákóczi emlékév jegyében zajlik országszerte, ugyanis  a magyar Országgyűlés a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc emlékévnek nyilvánította, amely egészen 2020. szeptember 17-ig tart. Az ünnep íve az erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulójától (1704., Gyulafehérvár) Magyarország vezérlő fejedelemmé választásának 315. évfordulójáig (1705., Szécsény) húzódik.

Az emlékévhez kötődött városi rendezvényünk is, amelynek díszvendége az 1989-ben alakult, ma már 26 901 fős tagsággal bíró, a Kárpát-medencében 533 helyi szervezettel rendelkező Rákóczi Szövetség volt. Az eseménysor 10 órától 19 óráig tartott, a szervezők minden fellépőnek és vendégnek biztosítottak egy tál ételt, mások, avagy aki ennél többet kívánt, annak a Borostyán Borozó és Tájház étel-ital kínálata állt rendelkezésére, illetve kóstolgathatta a Törökszentmiklósi Cukorbetegekért Egyesület különböző készítményeit.

 

Az összes vendég és helyi fellépőt, az összes  műsorszámot és résztvevőt tételszerűen  nem soroljuk fel – e cikk keretében , ha akarnánk, se tudnánk -, de tény,   a Kossuth térre kilátogatók számára akadt bőven látnivaló, s nemigen volt idejük unatkozni sem. Egy dolgot viszont ki kell emelnünk. A szervezők  tudatosan törekedtek arra, hogy a fellépők és résztvevők nagyobb része segítségével bepillantást kapjunk a Rákóczit megelőző és utána következő száz éves történelmünkbe, természetesen az ő korát előtérbe helyezve. Ezt a fonalat próbáltuk elkapni és követni a szó és kép segítségével.

A megelőző száz évet a Vácról érkezett Északi Szabad Hajdúk Hagyományőrző Egyesülete képviselte. A hajdúk eredetileg marhapásztorok voltak, akiknek érteni kellett a fegyverforgatáshoz, mert a jószágok védelme a vadállatok és rablók ellen gyakran fegyveres fellépést is igényelt. Bocskai István, Erdély és Magyarország fejedelme az 1604-ben kezdődő Habsburgok elleni szabadságharcban szívesen fogadta seregébe a fegyverforgatásban jártas hajdúkat, akik egy idő után már kizárólag katonáskodással foglalkoztak.

A váci egyesület nemcsak a hajdúk öltözetét és fegyverzetét (fokos, csákány, szablya, kanócos puska) mutatta be, ízelítőt adott a harcmodorukról, megtöltöttek egy muskétát (puska) és ágyút, amiket sok néző nem kis ijedelmére többször el is sütöttek.

Eljött  Rákóczifalváról a Kuruc Hagyományőrző Egyesület is. A kurucok, bár történetük jóval messzebbre nyúlik, igazán az ugyancsak Habsburgok elleni Rákóczi szabadságharc révén váltak ismertté. Az eredetileg bujdosókból, nyomorúságosan felfegyverzett szegénylegényből, gyakran rablásból, fosztogatásból élő szabadcsapatokból Rákóczi  hadvezérei és kapitányai szervezett, harcedzett és fegyelmezett hadsereget szerveztek.  Fő fegyverneme a lovasság volt, amely olyan harcokban, amelyekben gyors elhatározásra, fürgeségre és  elszántságra volt szükség, messze felülmúlta ellenfeleit. A rákóczifalviak labancokat is felvonultatva magyarázkodás helyett korabeli ruházatban és fegyverzettel egy kis játékot adtak elő

A huszárokról történelmüket tekintve hasonló mondható el, mint fentebb a kurucokról. Elnevezésük a régmúltba vezethető vissza, huszárnak a 15. században Magyarországon kialakult könnyűlovassági katonát nevezték. Már Mátyás király seregében is harcoltak, mégis miként a kurucokat Rákóczihoz, a huszárokat az 1848-49-es szabadságharchoz kapcsoljuk. Nem véletlenül. Ekkor kiemelkedő bátorságukért ismert, sokszor csatákat eldöntő magyar huszárság hatalmas hírnévre tett szert. A legtöbb európai országban magyar mintára szervezték meg a maguk huszárságát, sokszor magyar legénységből alapították meg a huszárszázadokat. A huszárság a magyar nép legszebb, leghősiesebb katonai erényeinek megtestesítője. A szolnoki Hertelendy Gábor Huszárregiment kapitánya másodmagával jött el, röviden ismertette a huszárság és a  regiment történetét, amely nevét megalapítójáról és első parancsnokáról kapta.

A Rákóczi-szabadságharc idején és azt követően valóságos kuruc kultúra teremtődött. Mondák születtek, változataik bőségével csak a Mátyás király és Kossuth Lajos alakja köré szövődött mondavilág veheti fel a versenyt. Ma is ismert és kedvelt a kuruc kor zenéje, amely a régi magyar népies dallamkincs javához tartozik, s jellegzetes hangszere a tárogató.

Ebből a kultúrából adtak ízelítőt a fellépők. A szolnoki Tiszavirág Népdalkör többek közt szép és bús kesergőket, bujdosóénekeket adott elő, a tiszafüredi Bíró Attila és zenészei a Rákóczi indulóval kezdtek, majd verbunkost játszottak, ami ez esetben szó szerint talpalávaló volt, mert a toborzó táncot az Ezerjó Néptáncegyüttes tagjai járták a zenére.

Nem maradhatott el előadásukból a közismert Csínom Palkó, Te vagy a legény Tyukodi pajtás sem, de más mellett elénekelte ezeket a helyi Sanctonicolaum Kórus is. A Kodály Zoltán AMI Vonószenekara műsorában ugyancsak szerepelt kort idéző zenemű, a Rákóczi megtérése és három verbunkos.

Azok, akik vették a fáradságot, s kilátogattak a Kossuth térre,  kellemes időben, kellemesen tölthették idejüket.

Szemtől Szembe


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .



Hirdetés