Állami támogatásból fizették vissza a jogosulatlanul felvett állami pénzt

Botrányok a Szociális Szolgáltató Központ körül című cikkünkben tegnap írtuk meg, hogy nevezett intézmény a hozzá tartozó idősek napközi otthonai látogatási-és eseménynaplóinak manipulálásával 51 millió Ft állami támogatást vett fel jogosulatlanul. A Magyar Államkincstár az ügyben vizsgálatot folytatott le, amely eredményeként Törökszentmiklós önkormányzatát 51 millió Ft és annak kamatai visszafizetésére kötelezte.

A cikk megírásakor még nem tudtuk, miből és hogyan egyenlítette ki az önkormányzat a számlát, ma viszont már igen. Ami ezzel kapcsolatosan kiderült, arra az álságos, mindent szőnyeg alá söpörni akaró igyekezetre, ami a 2014.január 14-i ülés jegyzőkönyvéből feltárul, csak annyit tudunk mondani, megdöbbentő. 

Az eddig tájékozatlan, most pedig „megvezetett” képviselő-testület

2013-tól az egyedi működési problémák kezelésére, az esetleges pénzügyi feszültségek enyhítésére az önkormányzati törvény kiegészítő támogatás igénylését teszi lehetővé. A támogatás a belügyminiszter és a nemzetgazdasági miniszter együttes döntése alapján jó esetben akár vissza nem térítendő is lehet, amelyet az adott önkormányzat a folyósítást követő három hónapon belül használhat fel. Mindezeket figyelembe véve Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete határozatot fogadott el az önkormányzatok működőképessége megőrzését szolgáló támogatás igényléséről.

Az ítészek kegyesek voltak a városhoz, mert a honatyák a 2014.január 14-i ülés előterjesztéséből arról tájékozódhattak, hogy a Belügyminisztérium 80 millió Ft, illetve 50 millió Ft vissza nem térítendő támogatást biztosított Törökszentmiklós számára. A furcsaság az volt, hogy  a Belügyminisztérium határozatában az szerepelt, a támogatás „a feladat finanszírozással nem fedezett óvodai, szociális alapintézményi és közművelődési célokra, továbbá a Magyar Államkincstár által megállapított fizetési kötelezettség teljesítésére használható fel.”

Honnan tudott a minisztérium az önkormányzat 51 milliós kötelezettségéről? Ha  tudott, azt nem kellett volna tudnia, miért, hogyan lett ez a tartozás? Ha nem tudta, miért nem tudta? Ha meg tudta, miért adta? Miért vett ki egyik zsebéből ennyi pénzt, hogy beletegye egy másikba? Miért fizetett egy önkormányzat helyett, amelyik hagyta eltapsolni ezt a nem kis summát? Kérdések,  amelyekre sosem kapunk választ.

Az előterjesztés az ellenzéki képviselőkben – lehet, hogy a kormánypártiakban is, de ők ennek nem adtak hangot – nem kis meglepetést váltott ki, mert annak ellenére, hogy a Magyar Államkincstár vizsgálati jegyzőkönyve 1013. szeptember 16-án megszületett, miután azt gondosan eltitkolták előlük, a tartozásról most hallottak először.

Serfőző István jelezte is, … „A céloknál van némi gondja és a kérdései erre irányulnak. A célok egy részénél semmi probléma, viszont a harmadik célkitűzés… a Magyar Államkincstár által megállapított fizetési kötelezettség… mi is ez? Milyen összegű, mikor és hogyan keletkezett, történt-e vizsgálat a felelősség megállapítására, hogy ki az, aki hibázott akkor, amikor a fizetési kötelezettség keletkezett?

Ha nem történt felelősségre vonás vagy megállapításra irányuló vizsgálat, ez miért nem történt? Ha megtörtént a vizsgálat, azt ki végezte el, és mik voltak a megállapítások, mikor és hogyan lehet megtekinteni? Ha ténylegesen a normatívákkal kapcsolatos megállapítások keletkeztek, visszafizetési kötelezettségünk keletkezett, ez büntetéssel jár ismereteink szerint, ezért kérdezi, mi is az a visszafizetendő összeg? Mekkora ez a fajta szankció, amit velünk szemben alkalmaztak?

A kérdésekből az abszolút tájékozatlanság sugárzik, holott egy normálisan működő önkormányzatban, ahol nincs takargatni való, a fentiekről a képviselőknek az első pillanattól, a MÁK vizsgálati jegyzőkönyve megszületésének pillanatától tudnia kellett volna. De még most, a konkrét kérdések megfogalmazásakor sem került sor a képviselők részletes tájékoztatására,  helyette a ködösítés folyt tovább.

Dr. Ondok László jegyző továbbra is „szégyenlősen” hallgatott a tényekről,  válaszában a következőket mondta: „a Magyar Államkincstár által megállapított fizetési kötelezettség tekintetében egy konkrét határozatra tud hivatkozni, ez a Magyar Államkincstár Törökszentmiklós Térsége Többcélú Kistérségi Társulás  szociális ellátások 2011. évi normatíva ellenőrzése kapcsán született határozata. Ez a határozat összesen 51.046.550-Ft, valamint kamatai tekintetében állapított meg a Törökszentmiklós Térsége Kistérségi Társulás terhére visszafizetési kötelezettséget.”

Magyarán: ő nem is tudja, miért, honnan jött ez a visszafizetési kötelezettség, neki fogalma sincs a vizsgálat által részletesen feltárt manipulációkról, a naplók folyamatos meghamisításáról, ami a visszafizetési kötelezettség megállapításához vezetett. Ő csak magát a tényt tudja, fizetni kell.

A két ködösítő: dr.Ondok László jegyző (jobbra) és dr. Juhász Enikő polgármester – balra a hallgatag alpolgármester, Szabó Péter

Hasonlóképpen csak maszatolt a felelősség megállapításával kapcsolatosan, holott akkor már neki pontosan tudnia kellett, ki, kik sarasak az ügyben. „Annak a vizsgálata, hogy a 2011. évi esetlegesen más évek tekintetében személyi felelősség terhel-e valakit, és kit terhel, és ez a személyi felelősség milyen szankciókat vonhat maga után, jelenleg is folyik. Jogi szakértőnél van az anyag, illetőleg az is felmerült, hogy a szakértői anyag további felülvizsgálata, illetve kiegészítése szükségessé válhat annak érdekében, hogy az önkormányzat, illetőleg a Társulás egész pontosan meg tudja állapítani, milyen jogi lépéseket kell foganatosítani és milyen személyi felelősség merülhet fel.

Serfőző István nem igazán volt elégedett a válasszal, tovább forszírozta a felelősség kérdését, s rákérdezett a vizsgálat várható befejezési időpontjára. Miután dr. Ondok László nem tudott válasz adni, dr. Juhász Enikő polgármester a segítségére sietett, s „ kiegészíti az elhangzottakat azzal, hogy a vizsgálatok két síkon folynak. Az egyik a helytelen normatíva igénylés, amellyel kapcsolatosan most visszafizetést kell eszközölniük. A másik a könyvszakértői vizsgálati anyag, … amely további pontosításra szorul. Ez van most folyamatban, mert szeretnék azt, hogy aki elkövette a szabálytalanságokat, az ne tudja megúszni.”

Tehát nyugodjon meg mindenki, főleg a kérdező, végére járnak az ügynek, nem maradnak el a kemény felelősségre vonások  A kiegészítés mégsem nyugtathatott meg mindenkit, mert Fejér Ilona megemlítette „ Ezt a problémát már 2012-ben bizottsági és testületi ülésen is jelezte, hogy az igazgató asszony (Králik Aranka, a KSZSZK vezetője) vezetésével kapcsolatban problémák merültek fel. Ezzel akkor senki nem foglalkozott.”

Zárszóként dr. Juhász Enikő megjegyezte, „mindannyiunk elemi érdeke, hogy a KSZSZK-ban történt szabálytalanságokat maradéktalanul feltárják. Aki hibát követett el, a büntetést maradéktalanul kapja meg. Erről a testületet tájékoztatni fogják”. Több kérdés és észrevétel nem volt, a képviselők megszavazták a határozati javaslatot.

Zárszó: Az önkormányzat végül is állami támogatásból kifizette a jogosulatlanul megszerzett állami támogatás felvétele miatti tartozást, minden jóra fordult, akár a mesében. A felelősség ügyében végzett vizsgálat pedig igen-igen alapos lehet, mert azóta sem jutottak a végére, felelős még most sincs,  a képviselő-testület legyen türelemmel, majd tájékoztatni fogják.  De azt biztosan és nagyon.

Pásztor Gábor-Serfőző István.

Megosztás