A TÁMFAL – Nem török kori és nem életveszélyes!

Közzétéve ekkor: 2018 szeptember 11. 20:00

Sebők Emília

„Várfal”, hiszik sokan arról a téglafalról, amely a katolikus templomunk mögött húzódik. És ezzel azt is tudni vélik, hogy a hajdan ott volt török kori vár maradványa. Gyermeki fantázia lőréseknek látja a valójában talajvíz-kivezető nyílásokat, várkapunak sejti a fent összegyűlő esővíz kijuttatását megoldó boltíves kifolyókat és a fal stabilitását növelő ugyancsak boltíveket. – Romantikus elképzelések, ám a törökök felgyújtott palánkvárából ilyen fal semmiképpen nem maradhatott ránk! Bár megközelítőleg az egykori török földvár falának helyén áll, a téglafal eredete sokkal prózaibb: A bástyaszerű körfal ezzel a mai templommal egyidejűleg, tehát az előző századforduló idején épült. Funkcionális szerepe, hogy megtartsa a hatalmas templom-építmény alatti/mögötti töltést, megakadályozza a veszélyes földcsuszamlásokat és talajeróziót: támfal!  

A támfalat az 1896-ban lebontott előző (régi) katolikus templom tégláiból építették. A mostani nagytemplomunk építési munkálataival párhuzamosan készült a támfal a bontott tégla felhasználásával. – A templom bontásáról és a fal megépítéséről hiteles információk találhatók a korabeli egyháztanácsi ülések jegyzőkönyveiben. De 2011-ben, amikor a templom csapadékvíz- elvezető rendszerét kellett megújítani/kiépíteni, erre a munkagödrökből előkerülő tárgyi bizonyítékok is meggyőző igazolással szolgáltak. És felleltek egy régi, téglákból rakott csapadékvíz-elvezető rendszert is, amely a falon látható kifolyókon át a falon kívülre juttatta a templom esőcsatornáinak vizét. Kétség nem férhet tehát a támfal eredetéhez!

Az építése óta eltelt több mint 100 év azonban – az időközbeni javítások, javítgatások ellenére – igencsak megtette romboló hatását az időjárás hatásainak közvetlenül kitett téglafalon. (A katolikus templom külső-belső rekonstrukciója során 1994 és 2000 között részbeni felújítást végeztek a falon, mintegy a maradék pénzből.) Ma már laikus szemmel nézve ijesztő az állapota! Sőt, már régóta nagyon rossz állapotban van a fal. Ezért már korábban is volt indítvány a felújítására: úgy tudni, hogy 2012-ben, a körzet akkori képviselője, Csikós Sándor vetette fel először a fal rekonstrukcióját. Erre a munkára akkor helyi vállalkozók 2 millió forintos árajánlatot adtak, amit részben közadakozásból (a Törökszentmiklósi Városvédő és -Szépítő Egyesület segítségével), részben egyházi forrásból terveztek kifizetni. A terv megvalósulását azonban számos ok meghiúsította: jogi problémát jelentett, hogy a támfalat anno a katolikus egyházközség építtette mint tulajdonos, az „övé”, de közterületen áll, ami az önkormányzat felelősségi körébe tartozik, ez a helyzet pedig a finanszírozás módjának kidolgozását is nehezítette.  

Különösen örömmel vettük, vehettük ezért Markót Imre polgármester közlését, miszerint a most augusztus 21-én Ternyák Csaba egri érsekkel folytatott megbeszélésen a templom mögötti tégla támfal helyreállításának kérdése is szóba került, mivel az építmény helyreállítása elodázhatatlan. Ebben az évben a tervek elkészülnek, és várhatóan 2019-ben elkezdődik a fal helyreállítása is. A beruházásban várhatóan az Önkormányzat is szerepet vállal. – Kell is az összefogás, mert a munka elvégzésének halasztódásában, bennfentes információk szerint, eddig az önkormányzat és az egyházközség egymásra mutogatása, a közöttük kialakult feszült viszony is szerepet játszott, a várható költségek pedig olyan mértékűre emelkedtek az évek során, hogy azt önerőből egyik érintett szervezet sem tudná finanszírozni.

A polgármesteri közlemény azonban nem nyugtatta meg azokat, akik egyértelműen, sőt évekre visszamenően életveszélyesnek tartják a falat. Szerintük addig is, amíg a felújítás megtörténik, valamilyen óvintézkedésre lenne szükség, hogy megvédjék az arra járókat és a fiatalokat, akik szívesen időznek a templom mögött. Súlyos állításról van tehát szó, súlyos felelősségről!

Készítettem ezért jó néhány fotót a falról, és elküldtem azokat az ilyen szakterületeken jártas mérnök barátunknak. Hangsúlyozva, hogy csak fényképek alapján írta meg véleményét, meglátása szerint több helyen sürgősen javítani kellene a falat: A kifolyó nyílások (népszerű helyi nevükön a lőrések) eltömődése akadályozza a víz elszivárgását, ami a fal tégláinak mállását gyorsítja, rontja a fal állékonyságát. Viszont leginkább a meggyengülő, kilazuló téglák hullása jelent potenciális veszélyt, amit a felújításig háló felhelyezésével lehetne elhárítani. Ledőlés nem fenyegeti a támfalat, de belátható időn belül foglalkozni kell vele, amíg javítható. Nem szabad megvárni, amíg már javíthatatlan lesz, mert egy új fal felhúzása nagyságrendileg többe kerülne, mint a felújítás!

Az életveszélyesség azonban olyan komoly kérdés, hogy hivatalos állásfoglalást kértem róla. Dr. Libor Imre jegyző válasza: „az építésfelügyeleti hatóság, mint az eljárásra illetékességgel bíró közigazgatási szerv – amely nem Törökszentmiklós város jegyzője – az ingatlan tulajdonosát építésfelügyeleti eljárásban kötelezte a támfal helyreállítására. Az eljárásra illetékes szakmai hatóság a kötelezési eljárás során életveszélyes helyzetet nem állapított meg.”

A cikk megírásához kapott segítséget másoknak is, de kiemelten köszönöm Szekeres Barnabásnak! – A fotók a szerző felvételei.

Szemtől szembe


Megosztás

1 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..



Hirdetés