A nem létező hiány pótlása

Az alábbiakban nem a Törökszentmiklósi Kézilabda Egyesület mellett vagy ellene szándékozom lándzsát törni. Az egyesülethez fűződő történésekkel, azok végeredményével kapcsolatos kételyeimnek, véleményemnek szeretnék hangot adni. Nem térek ki minden mozzanatra, a feltétlenül szükségeseken kívül neveket sem említek. (A részletek, az egyes képviselők által mindenkor mondottak megtalálhatók az önkormányzat honlapjára kitett előterjesztésekben, jegyzőkönyvekben, illetve a T1TV önkormányzati üléseket rögzítő videofelvételein.) A június 20-i testületi ülésen, a záró csatározások során Fejes Tibor alpolgármester fogalmazott úgy, hogy nem a jogi csűrés-csavarás, hanem józan paraszti esze vezérelte, amikor leadta szavazatát. Én is az utóbbira hallgattam, amikor a következők megfogalmazódtak bennem.

Június 25-én szinte napra pontosan három hónapig tartó  vita  – amely során akadtak képviselők, akik többször változtatták véleményüket – zárult le azzal,  hogy a képviselők kilenc igennel egy tartózkodás mellett megszavazták a Törökszentmiklósi Kézilabda Egyesület önkormányzati támogatását. A vita egy március 5-én hozott önkormányzati rendelet kapcsán bontakozott ki, amely kimondta, hogy „Az a sportszervezet, amelynek önkormányzati…lejárt tartozása…van…, nem részesülhet önkormányzati támogatásban.”  A határozat egy módosító javaslat után kiegészült azzal, hogy „A pályázathoz csatolni kell: – A nyilatkozatot arról, hogy a szervezetnek önkormányzati…tartozása nincs. – Hiánypótlásra indokolt esetben a pályázat elbírálásáig van lehetőség!…A  pályázat beadási határideje: 2015.március 20. (Nem véletlenek az aláhúzások, mert ezeknek a történet szempontjából döntő jelentőségük lesz.)

Március 26-án került napirendre a támogatásokra vonatkozó határozati javaslat, amelyben a TKE-ről a következő mondatok szerepeltek: „ Az egyesület pályázatában nyilatkozott arról, hogy…lejárt tartozása van a Törökszentmiklósi Városi Önkormányzat Városellátó Szolgálata felé. Ebből kifolyólag a hatályos rendeletünk értelmében nem részesülhet pályázati támogatásban.” Eddig ez tiszta sor. A rendelet úgy szólt, hogy nyilatkozni kell, s a TKE ezt meg is tette, pályázatában tehát ez nem volt hiányosság. A rendelet úgy is szólt, ez esetben nem jár támogatás, s az előterjesztésben ez is szerepelt.

Azaz, tiszta sor lett volna, ha nem kezdődik el a csűrés-csavarás. De elkezdődött! Elkezdődött azzal a képviselői hozzászólással, hogy „…az egyesület…a tartozását megfizette, igazolta számlákkal, …volt egy nyilatkozatmódosítás. Azt a képviselő nem említette, hogy a tartozás kifizetésére március 24-én került sor, azaz négy nappal a határidő lejárta után, viszont szavazást kért arra vonatkozóan, hogy a TKE pályázata érvényes, vagy nem. Elhangzott egy másik képviselő szájából a kardinális megállapítás, a hiánypótlás nem azt jelenti, hogy a már beadottat utólag módosítjuk, hanem azt, hogy amit figyelmetlenségből, kellő ismeretek hiányában, stb nem adtunk be, azt pótoljuk. Elhangzott, de valahogy elkerülte a füleket, s a végeredmény az lett, hogy a testület saját rendeletét figyelmen kívül hagyva 7 igen 2 nem és 2 tartózkodás mellett megszavazta a TKE támogatását.

Négy nap elteltével, március 30-án rendkívüli ülés keretében ismét terítékre került a kérdés, mivel Martkót Imre polgármester élve jogával kérte a korábbi előterjesztés újratárgyalását. Indoka az volt, hogy átgondolva a dolgot, úgy vélte, a testület szembe menve a maga által hozott rendelettel, azt semmisnek tekintve hozta meg korábban döntését. Úgy találta, saját döntése sem volt törvényes, amit személy szerint meghozott, amikor igennel szavazott.

Úgy tűnt, helyükre kerülnek a dolgok, de nem. Jött az újabb torpedó azzal a képviselői megállapítással, hogy „valóban a rendeletben van egy olyan kitétel, a lejárt tartozás kérdése, amelynek az időbeli korlátját a rendelet nem tisztázta. Nem tisztázta, hogy a benyújtás pillanatában, vagy a döntés pillanatában érvényes.” Ami finoman szólva is nagyon messze áll az igazságtól. Hiszen a rendeletben egyértelműen benne van, a lejárt tartozás határideje a pályázat beadása, a döntésig hiánypótlásra van lehetőség.  Az viszont már fentebb kiderült, a TKE estében hiányról nem beszélhetünk. Persze, ezt nagyon jól tudta a képviselő is, de mindent megpróbált, hogy a maga, pontosabban a TKE javára billentse a mérleget

A megdöbbenés erejével az hatott, hogy ez sikerült is neki. Hiába hangsúlyozta a jegyző ismét a már említett kardinális megállapítást : „ …hiánypótlásra abban az esetben van szükség, ha kimaradt valamilyen képviselő-testület által kért információ …Ebben az esetben…minden adat benyújtásra került”, az egyértelmű, világosan érthető most sem hatott. Igaz, nagyon szoros eredménnyel 5 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett a képviselő-testület nem vonta vissza előző héten hozott határozatát.  Dr. Majtényi Erzsébet jegyző azonnal jelezte, törvényességi észrevételt fog tenni a Kormányhivatal felé.

Meggyőződésem volt, hogy a törvényesség őre, a Kormányhivatal nem dönthet másként, mint hogy törvénysértő az önkormányzati rendelet. Nos, be kell valljam, kicsit elbizonytalanodtam. Nem tudom,  mi volt a jegyző által elküldött törvényességi észrevételben. Nem tudom, mi volt pontosan a Kormányhivatal állásfoglalásában. Ismeretem csak annyi van, amennyi a június 25-i önkormányzati ülés előterjesztésében szerepel, értelmezni csak azt tudom. Ez pedig  a következő: „ A törvényességi felügyelet állásfoglalását kértük ki annak érdekében, hogy jogszerűen járjunk el. A rendeletet és a pályázati kiírást, valamint a benyújtott pályázatot megvizsgálva azt az állásfoglalást kaptuk, hogy a TKE jogszerűen járt el, a nyilatkozata elfogadható, a szervezet támogatásban részesíthető.”

Ez alapján a Kormányhivatal valóban nem ment szembe a törvénnyel, legrosszabb esetben is csupán kicselezte a kérdezőt. Ugyanis abban, amit olvasok, szó sem esik a lényegről, annak a hiánynak a pótlásról, ami nem volt, a lejárt tartozás határidejének betartásáról, magyarán arról, ami a rendelet lényege, s ami miatt jogszerűtlen számomra a képviselő-testület döntése. Persze, hogy a nyilatkozat, ami arról szól, hogy az egyesület rendezte tartozását, elfogadható. Hiszen azt valóban rendezte, ezt számlákkal igazolta.  De hogy mikor és mikor kellett volna, arról nem esik szó.

És még egy dolog, ami nem fér az én joghoz laikus fejembe. A testület gyakorlatilag egyhangúan – egy tartózkodással – megszavazta a TKE támogatását.. Azok is, akik korábban határozottan tiltakoztak ellene. Belefáradtak? Úgy voltak vele, legyen már vége az egésznek? Megint átgondolták a dolgot, s úgy látták, ami eddig nem volt jogszerű, most az lett? Vagy csak én értelmezem rosszul a kicsit fentebb aláhúzott szavakat? Elfogadható, adható. Nem kötelezőek, megengedőek. Ha akarom igen, ha akarom, nem. Ezek szerint az egy tartózkodó kivételével mindenki akarta?

(Az idézett részek a testületi ülések előterjesztéseiből, jegyzőkönyveiből valók.)

Pásztor

Megosztás