A kormányzat kényszeríti az orvosi kamarát ellenzéki szerepbe – mondta egy

fideszes, amikor Gyurcsányék meg akarták szüntetni a kötelező kamarai tagságot

Tóth-Szenesi Attila

Nincs új a Nap alatt, ahogy az Orbán-kormány 2023-ban, úgy 2006-ban a Gyurcsány-kormány is meg akarta szüntetni a kötelező orvosi kamarai tagságot, és ugyanezt tervezte a gyógyszerészek és az egészségügyi szakdolgozók kamarai tagságával is. A két eset között jelentős különbség, hogy az MSZP-SZDSZ-koalíciónak nem volt meg ehhez az ereje, a kétharmados Fidesznél ez viszont nem kérdés.

2006. október 31-én tartották Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényjavaslat általános vitáját. „A javaslat a hatályos törvények rendelkezéseitől eltérően a kamarák tagsági jogviszonyát alapvetően új elvi alapra helyezi. Ennek lényege, hogy a kamarai tagság önkéntes lenne” – állt a szövegben. Mindez része volt a Molnár Lajos nevével fémjelzett egészségügyi reformnak, amiből talán a 2008-ban népszavazáson elkaszált vizitdíj és a kórházi napidíj a legemlékezetesebb.

A kötelező orvosi kamarai tagság megszüntetését a szervezet akkori elnöke, Éger István felháborítónak, ócska politikai bosszúnak nevezte, ami nem a szakemberekre, hanem a betegekre nézve lesz káros. „Bosszút állnak az értelmiségnek azon a rétegén, amely önálló entitás még mindig” – mondta.

A vitában a Fidesz álláspontját Spiák Ibolya foglalta össze. Íme, néhány jellemző mondat a felszólalásából, ezek talán ma is elhangozhatnának:

„A kamarák megszüntetésének tervezete diszkriminatív, mert a klasszikus hivatásrendi kamarák közül kiemeli azokat, amelyek akadályt jelentenek a tervezett, úgynevezett egészségügyi reformokkal szemben, szót emelve azok ellen a humánum jegyében.”

„Tény, hogy feladatai ellátása során az Orvosi Kamara és a Gyógyszerész Kamara rendre szembekerült és sajnos ez alkalommal is szembe kell kerülnie a mindenkori – ismétlem: a mindenkori – egészségügyi kormányzattal. A kamaráknak ugyanis minden esetben a sorozatosan előkészítetlenül, a szakmaiságot sok esetben nélkülöző, kizárólagosan financiális és politikai szempontokat előtérbe helyező reformok miatt a betegek ellátásának, elláthatóságának alkotmányos jogát kellett és kell védenie.”

„A kormányzat akarata ellenére kényszeríti a szakmai szervezeteket ellenzéki szerepbe.”

„Ezek az intézkedések az egészségügyben is a hatalom totális centralizációja felé mutatnak és hatnak. Biztos, hogy a XXI. század elején ebbe az irányba kell haladnunk?”

„Gondoljanak arra, hogy a helyzet változik, semmi nem örök. Holnap önök kényszerülhetnek ellenzéki szerepbe, és az önök számára is milyen nagy kockázatot fog jelenteni, ha a politika beleszólhat egy színtisztán szakmai kérdésbe, az etikai ítélkezés vagy akár a szakmai tevékenységhez nélkülözhetetlen működési nyilvántartás ügyébe.”

 

A most 68 éves Spiák Ibolya csak egy ciklusban volt országgyűlési képviselő, 2010 után folytatta orvosi hivatását, jelenleg a Mezőkovácsházai Nappali Kórház igazgatónője. Közügyekben nem szokott megnyilvánulni.