26 EU-tagország vezetésének volt mondanivalója Navalnijról

Közzétéve ekkor: 2024 február 19. 17:28

Bede Márton

Egyetlen kormány van az EU-ban, ami egy emberi mondatot nem volt képes kipréselni magából Alekszej Navalnij, az orosz ellenzék vezéralakjának halála kapcsán. Navalnij február 16-án halt meg egy szibériai fegyenctelepen, miután több mint három évet töltött különböző orosz börtönökben. Moszkva hivatalos álláspontja szerint Navalnij halálát tüdőembólia okozta, de már ezzel kapcsolatban is vannak kérdések, azzal kapcsolatban pedig végképp, hogy az elmúlt három év szenvedése mennyiben járult hozzá a halálához.

A halálhírre a következő órákban-napokban folyamatosan érkeztek a reakciók a világ vezető politikusaitól, akiknek jelentős része éppen azon a müncheni biztonságpolitikai konferencián tartózkodott, ahol a legfontosabb téma eleve az orosz-ukrán háború volt.

Az Európai Unió 27 tagországának vezetői közül 26-an reagáltak nyilvánosan Navalnij halálára. Szinte mindenhol a kormányfő volt az, aki országa geopolitikai helyzete és saját vérmérséklete szerint megfogalmazta a gondolatait, csak néhány tagországban delegálták ezt a feladatot külügyminiszteri szintre. Íme a teljes lista a 27 reakcióval:

Ausztria – Kancellár, Belgium – Miniszterelnök, Bulgária – Miniszterelnök, Ciprus – Elnök, Csehország – Miniszterelnök, Dánia – Miniszterelnök, Észtország – Miniszterelnök,                        Finnország – Miniszterelnök, Franciaország – Elnök, Görögország – Miniszterelnök,                     Hollandia – Miniszterelnök, Horvátország – Miniszterelnök, Írország – Külügyminiszter, Lengyelország – Miniszterelnök, Lettország – Miniszterelnök, Litvánia – Miniszterelnök,                     Luxemburg – Külügyminiszter, Magyarország, Málta – Miniszterelnök, Németország – Kancellár, Olaszország – Miniszterelnök, Portugália – Külügyminiszter, Románia – Elnök,                 Spanyolország – Miniszterelnök, Svédország – Miniszterelnök, Szlovákia – Miniszterelnök,              Szlovénia – Külügyminiszter

Ahogy a reakciókból látszik, ezek közül még az olyan finomak is, mint a szlovák Robert Fico nyilatkozata, arról szólnak, hogy Navalnij halálát minimum ki kellene vizsgálni. De bőven vannak olyan kemények is, mint a lengyel Donald Tusk:

„Alekszej, soha nem felejtünk. És soha nem bocsájtunk meg nekik.”

A németek azóta a berlini orosz nagykövetet is berendelték Navalnij halála miatt.

Egyetlen egy EU-tagország van, amelynek vezetői egy mukkot nem mondtak az utóbbi néhány nap egyik legfontosabb hírével kapcsolatban. Az a Magyarország, amelynek miniszterelnöke és külügyminisztere egyébként minden külpolitikai ügyben, így az orosz-ukrán háború ügyében is imád megszólalni, szerepelni, véleményt nyilvánítani. Navalnij haláláról egyszerűen nincs mondanivalójuk.

A kegyelmi ügyről Orbán Viktor szándékosan keveset nyilvánul meg a közösségi médiában. Egy nappal Navalnij halála után azonban évértékelőt tartott, ahol volt ideje Donald Trumpot nevezni a béke zálogának, de az orosz ellenzékit sem ott, sem máshol nem tartotta említésre méltónak.

A közösségi médiáért kamaszlányokat megszégyenítő módon rajongó Szijjártó Péter viszont az utóbbi napokban sem lassított a tempón. Ő, illetve hát az ezzel foglalkozó csapata posztolt többek közt egy zavarba ejtő képet a külügyminiszter házassági évfordulójáról, egy sokadrangú tenisztornáról, egy benyalásról Kínának, és volt több megnyilvánulása az orosz-ukrán háborúról is. Navalnijról egy szó sem.

Arra is két napot kellett várni, hogy bármilyen magyar kormánypárti politikus bármit mondjon Navalnijról. Végül ez a szerep arra a Németh Zsoltra hárult, akinek semmiféle súlya nincs a magyar külpolitikában, viszont az ő feladata eljátszani, hogy a NATO- és EU-tag ország vezetésében létezik olyan ember, akinek az úgynevezett európai és nyugati érdekek jelentenek valamit. Németh szerint Navalnij halála:

„botrány”.

Ez egyébként már a sokadik alkalom, amikor a magyar kormány következetesen az elnyomó diktatúra oldalára áll egy bebörtönzött ellenzékivel szemben. 2022-ben például vétóval azt akadályozták meg, hogy az EU egységesen tudjon kiállni egy Törökországban bebörtönzött emberi jogi aktivista mellett.


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .



Hirdetés